×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 One Reason To Kiss interjú 

Megjelent: 2007. január 19. péntek 12:00
Szerző: Gergely
    Interjúk 

Új év, új lendület, mondhatnám; miután a tavalyi év második felében eléggé hanyagoltam a cikkírást, úgy határoztam, idén minden másként lesz. Ennek keretében interjúsorozat készítésébe fogtam, aminek keretében magyar underground csapatokat igyekszem majd közelebb hozni az Olvasókhoz. Az első eszmecsere meg is történt, íme az eredmény.
A budapesti One Reason To Kiss-szel először tavaly nyár elején találkoztam; bevallom, akkor nem tett rám nagy benyomást, de ez nagymértékben a saját akkori állapotom következménye is volt. Azóta viszont többször is újra láttam a fiúkat, akiken jó értelemben látszik meg az idő múlása, hiszen a produkciójuk egyértelműen érettebb, jobb lett. Ráadásul emberileg is rokonszenves brigádról van szó, így szinte természetes, hogy ők voltak az egyik első zenekar, akiket megkerestem.





Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Az első kérdés már-már adja magát: mióta létezik a One Reason To Kiss, ill. hogy alakult?

Melis: A zenekar 2004 telén alakult, eredetileg Wings of Hope néven, de abból a felállásból már csak Juhász Bence pengeti a zenekarban a húrokat, jómagam (Melis Dániel) a Lost Intention nevű zenekarból pártoltam át. Jó énekest nehéz volt találni, már tényleg olyan volt a szituáció, mint valami underground Megasztár, haha! Kb. tíz énekest próbáltunk ki, mire Szemán Dávidra rábukkantunk. Devecseri Máté, a basszusgitáros, a neten feladott hirdetésünkre jelentkezett; hála Istennek nem tartott sokáig a keresgélés. Végül a mai felállás egy év alatt alakult ki, legfrissebb tagunk az új dobos – Király Marci – Csonka Norbertet – aki Bencével együtt a kezdetektől játszott a zenekarban– váltotta le novemberben. Röviden ennyi.

Tavaly jelent meg a ’Values Turned to Graves’ című EP-tek, ami alapján metalcore-ként határoznám meg a stílusotokat, olyan zenekarok hatásával, mint pl. a Darkest Hour vagy az As I Lay Dying. Egyetértenétek velem, vagy ti másképp érzitek?

Melis: Én egyetértek, hiszen a Darkest Hour egyike a kedvenceinknek, nyilván hatással van ránk. Az As I Lay Dying is részben igaz, viszont mi ezeket a dallamos énekléseket messze elkerüljük, inkább a bólogatós-kapálózós témákat részesítjük előnyben...

Egyébként, ha már szóba került, kik vannak rátok a legnagyobb hatással zenei téren?

Melis: Hát ahogy említetted is, a Darkest Hour mindannyiunknak etalon, főleg a ’Mark of the Judas’ lemez. Eléggé régóta zenélnek, járják a világot, és sorra adják ki az albumokat... mondjuk az új már eléggé ’pop’ lett, kicsit csalódás nekem. Az Unearth a másik, amit szintén nagyon kedvelünk, technikás és hibátlanul összerakott zenét csinálnak. És még sorolhatnám a zenekarokat, de legfőképp ez a vonal az, amit követünk. Persze egyénileg mindenki sokféle zenét hallgat a metalcore-on kívül, szóval nem lehet kijelenteni, hogy mindenki ugyanolyan ötlettel áll elő, ha számírásról van szó.

Ha jól tudom, hamarosan nekiálltok a következő EP felvételeinek; konkrétan mikor kerül rá sor terveitek szerint?

Melis: Szeretnénk márciusban elkészíteni a kis hangzóanyagot. Terveink szerint három új szám lesz felvéve, áprilisban meg tervezünk egy koncertet ismét a Trafóban, az eddigi hagyományokat követve, ott már hozzá lehet jutni.







Hol veszitek fel az anyagot?

Melis: A csepeli Audioplanetben vesszük fel, ahol pl. a The Last Charge lemez is készült. Meghallgatja az ember azt a CD-t, és szerintem egyből meggyőzi, hogy hova is kéne menni felvenni.

Hasonló zenére számíthatunk, mint amit a ’Values’-on hallhattunk?

Melis: Stílusilag igen. Viszont súlyosabb, ’döngölősebb’ lesz...

Úgy tudom, a bandából többen más zenekarokban is érdekeltek vagytok; nem jelent gondot ez a ’kettősség’?

Melis: Nem, abszolút nem probléma. Össze lehet egyeztetni a koncerteket úgy, hogy ne legyen ütközés. Kompromisszumot kell kötni néha, de szerencsére nincs probléma, mert mindenki elfogadja, hogy a másiknak van még egy-két zenekara. Persze mindenkinek az ORTK az első!

Tavaly az év második felében doboscserén is átmentetek; hogy került be Marci a zenekarba, hol bukkantatok rá?

Melis: Marcit már régebb óta ismertük, de nem jutott eszünkbe, hogy hívjuk dobolni. Miután Norbitól megváltunk, nekikezdtünk a doboskeresésnek, és Marci jelentkezett, hogy kipróbálná magát. Engem az első próbán meggyőzött. Játszottunk vele már öt koncertet, megismertük emberileg is jobban, teljesen rendben van! Nagyon korrekt, nem hordja öt méter magasan az orrát, és megbízható, egyenes ember.

Talán minden fiatal banda álma, hogy egy ismert külföldi előadó előtt léphessen fel, veletek pont ez történt, a Victory Records-os Scars Of Tomorrow előtt melegíthettétek be a terepet és a közönséget. Röviden mesélnétek erről, hogy éltétek át, mi az, amire még nagypapa-korotokban is szívesen fogtok visszaemlékezni az estéből az unokák körében?





Melis: Haha! Igen, nagyon örültünk, hogy Jakab Zoli hívott minket játszani a Süsibe a Scars Of Tomorrow-val meg az On The Last Day-jel. Én személy szerint kicsit izgultam, milyen lesz a fogadtatásunk, hogy fog tetszeni nekik. Nem teljesen a stílusom ez a két zenekar, de mégiscsak Victory Records… tudhatnak valamit, haha! Lejöttünk a színpadról, pakoltunk hátra, és SOT meg OTLD tagok is jöttek gratulálni, hogy tetszett nekik, meg hogy Európában sokkal jobb zenekarok vannak, mint Amerikában... Mondjuk, ha a svédeket megnézzük, vagy a németeket, finneket, skótokat… tényleg vannak ígéretes zenekarok... de jólesett, hogy mégis nekünk mondták, itt mondták, és tényleg látszott rajtuk, hogy szívből mondják. Elbeszélgettem még az On The Last Day gitárosával is, teljesen jó fej, közvetlen. Furcsa, hogy Európa-turnén vannak, mégis sokkal inkább két lábbal a földön állnak, mint egyes itthoni zenészek...

Legközelebb hol és mikor játszotok?

Melis: Most egy darabig nem lesz koncert, a felvétel után az említett áprilisi Trafó-buli az egyetlen fix koncert. Dátumot még a többi zenekar miatt nem tudok mondani, még nem egyeztettünk. Addig nem tudom, hogy lesz-e valami, hívnak-e valahova.

Zárásként üzennétek valamit az Olvasóknak?

Melis: Köszönjük mindenkinek, aki a bulijainkra le szokott jönni, jólesik látni amúgy, hogy koncertről koncertre egyre többen vannak. Ja, és a zeneszeretet nincs születési dátumhoz kötve! Nem kell leszólni azt, aki fiatalabb, és ugyanazt hallgatja, mint te. Persze a fals emberek más kategória! Végül egy kis reklám: myspace.com/onereasontokiss (az új honlapunk most készül, itt lesz eleinte: onereasontokiss.uw.hu).

Kösz az interjút!

Melis: Mi köszönjük a lehetőséget!

Tagok
Szemán Dávid – ének
Juhász Bence – gitár
Melis Dániel – gitár
Devecseri Máté – basszusgitár
Király Márton – dob

Diszkográfia
Values Turned To Grave – 2006

www
myspace.com/onereasontokiss




rovat lapozó


Még, még, még...



Gergely írta:



 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Balgha Sándor - interjú (2017)
Balgha Sándor a Dog-Beaters együttes gitárosa volt 1965 és 1966 között. Talán az elmúlt napok-hetek híreiből sokaknak ismerős lehet a zenekar neve,

Tovább...
Alapi István - Eszkimó, szakóca és más extrák - interjú (2018)
Elégedett fáradtsággal és a megszokott optimizmussal mesélt hazánk egyik vezető gitárosa a lassan magunk mögött hagyott esztendőről -

Tovább...
Zivatar - interjú Attilával (2018)
Örömmel üdvözöllek a passzio.hu-n! Szerettem volna, ha ez az interjú még a Fekete Zaj előtt megjelenik, ami sajnos miattam nem sikerült. Bár így legalább

Tovább...
Ashen Epitaph - interjú Boros Attilával (2017)
Üdvözöllek újra a passzio.hu-n, 2012-ben "beszélgettünk" utoljára, már kezdtem aggódni, hogy nem is fogunk újra, hisz majd egy

Tovább...
Borlai Gergő - Mindig 100% - interjú (2018)
Áldozni, szorgalmasnak lenni és mindent elkövetni az álmokért, kortól függetlenül jó tanács! - interjú a legsikeresebb magyar dobossal, Borlai Gergő-vel. -

Tovább...




Koncertek 2018. február 20. és 2018. március 08. között: