×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 ICED EARTH - The Glorious Burden 2CD (2004, Steamhammer/SPV) 

Megjelent: 2004. február 08. vasárnap 00:00
Szerző: ary
    Lemezismertetők 
Forrás: Headbanger MetalNews

A lemezelőzetes The Reckoning maxit leszámítva utoljára 2001-ben jelent meg Iced Earth anyag, a Horror Show album. Azóta sok víz lefolyt a Mississippin és az Iced Earth soraiban is jelentős változások történtek. Az új lemez felvételeinek kezdetén Matt Barlow énekes kiszállt a bandából, Jon Schaffer gitáros/főnök pedig a Judas Priest ifjú frontemberét kérte meg az anyag feléneklésére. Tim ’Ripper’ Owens végül hivatalosan is az Iced Earth teljes jogú tagja lett, miután Rob Halford visszafoglalta helyét a Judas Priestben.

Az évek óta stabil résztvevő Matt Barlow távozásán aggódó Iced Earth fanok megnyugtatására tavaly októberben kijött egy négyszámos kislemez, most pedig a The Glorious Burden album megjelenésével a még függőben maradt kérdésekre is csattanós választ kapunk.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A metalra hangszerelt amerikai himnusszal (The Star-Spangled Banner) kezdődik a lemez, aztán jön is a Declaration Day. Középtempós kemény riffek, hasító gitárszóló. Ripper nagyon odateszi magát, a szóló után pedig kivágja azokat a zseniális magasakat. A következő dal a When The Eagle Cries ballada. A teljesen unplugged verzió a maxin már szerepelt, itt annyi az eltérés, hogy a refrén alatt beszállnak a képbe az elektromos hangszerek is. A gitárszólót Jim Morris producer játszotta fel. A The Reckoning is régi ismerős már; egy frankó, pörgős, kétlábgépes téma, talán a legpriestesebb a lemezen. Szuper nóta, nagyot üt. A közepén az a baljós hangulatot árasztó rész olyan, mint amikor a vadnyugati pisztolypárbajoknál a hős lassan felemeli a tekintetét és megvillan a szeme, mielőtt elsüti a fegyvert. Menetelős középtempó és irgalmatlan kétlábgép jellemzi a Greenface-t. Ripper fenyegető hangú, dühös énekének sajnos az ide nem illő hősi kórus elveszi az élét a refrénnél, de a verzék hasítanak.

Ha még nem mondtam volna, akkor elárulom, hogy a The Glorious Burden egy konceptalbum, egy történelmi tabló, ami az emberiség egy-egy véres pillanatának próbál emléket állítani. Rólunk, magyarokról, pontosabban Attiláról, a hunok vezéréről is szól egy dal. A témához illő galoppozós tempóban megy végig a nóta. Ripper jól beleéli magát Attila szerepébe, végig nagyon keményen énekel. Ötletes a kórus is, ahogy a hunok és a rómaiak egymásnak felelgetnek. Aztán egy nagy ugrással az I. Világháborúba repít minket a Red Baron/Blue Max. Jófajta komplex témákkal telepakolt dal, Richard Christy (ex-Death, Control Denied) dobos itt üti a legizgalmasabb dolgokat. Négy súlyos zúzda után egy kis pihenőt nyújt a Hollow Man. Akusztikus merengéssel indul, és a végére teljesedik ki a nóta, amiben Ralph Santolla egy remekbe szabott gitárszólót is elpöttyent. Egyébként is nagyon jó mindegyik gitárszóló a korongon. A Valley Forge elején Dickinson manírjait hozza Ripper, azokat a jellegzetes, sztorimesélős hajlításokat, de aztán megtalálja a saját hangját is. A verzék akusztikusak, de a tempósabb fajtából és a refrén újra dübörög. A Waterloo a Maiden legszebb hagyományait követi, mintha csak Steve Harris fejéből pattant volna ki. Szuper. Sajnálhatják az amcsi rajongók, hogy nem hallhatják ezt a számot, ugyanis rendesen megkavarták a világ különböző tájaira szánt kiadások tartalmát. A legteljesebb a 2CD-s limitált európai változat. 11 dal van az első korongon (bónuszként a When The Eagle Cries unplugged verziója), a Gettysburg pedig külön CD-n kapott helyet. A szimpla európai kiadáson nincs rajta a Greenface és a The Star-Spangled Banner, az Államokba szánt változatról pedig a Waterloo hiányzik és a számsorrend is kicsit más. Viszont senki nem kerülheti el a "Gettysburg (1863)" című remeket, ami minden bizonnyal Jon Schaffer életének eddigi főműve.

Az Amerikai Polgárháború leghíresebb csatájának állít emléket ez a monumentális alkotás. A több mint félórás mű az 1863. július 1. és 3. között lezajlott vérfürdő mindhárom napjának külön tételt szentel. Nem fogom hangról hangra kielemezni a trilógiát, hiszen megteszi ezt helyettem maga a szerző. Jon Schaffer a rendkívül igényes bookletben minden apró zenei részletről elmeséli, hogy miért is került oda ahová. A mű amúgy sem kispályás hangszerelését és előadását a Prágai Filharmónikusok 55 fős társulatának játéka emeli fel a csillagokig.

Aki eddig azt gondolta, hogy Tim Owens csupán egy Halford kópia, az szép lassan kezdheti elásni magát. Zseniális, amit az egész lemezen (nem csak a Gettysburgben) énekel srác. A The Glorious Burden pedig minden bizonnyal ott lesz majd minden idők legjobb heavy metal albumai között.

10/10

icedearth.com

ICED EARTH cuccok a Headbanger kínálatában



rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Iced Earth - Incorruptible (2017)

2017-06-15 12:05:00



ary írta:


 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...
Iron Maiden - The Book of Souls: Live Chapter (2017)
Az 1975-ben alakult Iron Maiden jó ideje a heavy metál legnagyobb látványosságának számít! Showműsoruk felül múlja az NWOBHM-generáció minden más

Tovább...
The Dark Element - The Dark Element (2017, Stargazer)
Ha azzal nyitnék be egy Nightwish-topic-ba, hogy szerintem az Imaginaerum a legjobb lemezük, azonnal hideget-meleget kapnék. Pedig az a

Tovább...
Pink Cream 69 - Headstrong (2017)
A németországi Karlsruhe-ban, '87-ben alakult Pink Cream 69 a 2013-as Ceremonial - amiről kétszer is írtunk - óta váratja a rajongóit a folytatással... Most viszont

Tovább...












Klipmánia