- '99/ 2000 fordulóján alakultatok, emlékeztek még, hogyan állt össze a zenekar?

Peti: Ezelőtt létezett egy Noir nevű banda, ahol játszott Csabi, a régi gitárosunk Márk, meg én. A formáció két koncertet élt meg, de mi hárman együtt maradtunk és elkezdtük csinálni ezt a projectet. Komolyabban szerettünk volna tevékenykedni, csak nem volt kivel. Dobost nagyon nehezen találtunk, énekest meg pláne. Gyakorlatilag évekig az volt a program, hogy írtuk a számokat és kerestük a megfelelő zenészeket. Dobosunk hébe-hóba volt, de nagyjából 2003-ig nem tudtunk elkezdeni koncertezni.

- Szeretném, ha beszélnénk a hanganyagaitokról. Az első két EP-tek dalai még magyarul íródtak. Később kiadtatok egy angol nyelvű promó CD-t, valamint a debütáló albumotok is angolul jött ki. Miért váltottatok?

Csabi: Tényleg, miért?

Peti: Igazából nagy dilemma volt, mi legyen a szövegezés terén. Magyarul kezdtük el, ez általában szimpatikusabb is a közönségnek. A dalszövegeket nagyrészt én írtam, persze Márk és Csabi is adta az ötleteket. A helyzet azonban az, hogy nem hoztuk össze őket könnyen, és nem is tűntek igazán ütős kompozícióknak, átfordítás után jobban hangzottak. Számos kritikát kaptunk, miszerint érdemesebb lenne az angolnál maradni.

Csabi: Külföldet sem akartuk kizárni. Oda sajnos magyar szövegekkel nem lehet nyitni.

- Visszatérve a promócióra, kapott komolyabb visszhangot a határon túlról?

Peti: Egy kiadó reagált annyira pozitívan, hogy lemezszerződést is ajánlott. Nem sikerült velük zöld ágra vergődni. Többektől hallottuk, hogy nem megbízhatók, szóval meghalt a dolog, inkább nem erőltettük.

- Ami a nagylemezt illeti, hogyan értékelnétek majdnem két év távlatából? Beváltotta a hozzá fűzött reményeket?

Csabi: Szerintem egy tök jó első album. Igaz, régi, és még régebbi dalok vannak rajta. Gyakran kérdezik, hogy miért ezeket a számokat vettük újra, mikor már az EP-n és a promóciós anyagon is rajta voltak. Azt akartuk hogy egy normális hangzású CD legyen, ahol egy ciklus lezárásaként egybegyúrt szerzemények szerepelnek. Két új nóta is elkészült ugyan, de azok nem illeszkedtek bele abba a képbe, amit a Crust Of Ego képviselt.

- Spala Márk és Morvai Csaba kilépése milyen változásokkal járt?

Peti: Szerencsére Balázs azonnal beállt, így tudtuk folytatni a munkát. Az énekes keresése a problémásabb. Átmeneti megoldásként megkértük Pötörke Zolit a Salvusból, hogy segítsen ki minket a koncerteken, amíg nem találunk állandó tagot Csaba helyére. Ez végül is egy-két fellépésen sikerült. Zoli nagyon elfoglalt a saját együttese miatt, így ennyire futotta az idejéből. Tavasz környékén kitaláltuk, hogy amíg nem lesz meg az új ember, ráállok én, pörögjünk tovább. Így kevesebb a vokál, kicsit visszafogottabbak a műsorok, de Balázs besegít, a helyzet egyelőre meg van oldva.

Csabi: De továbbra is keressük A Frontemberünket!

- A következő kérdésem a csapat új tagjához szól: Balázs hogy kerültél kapcsolatba a fiúkkal?

Balázs: Már régóta ismerem a srácokat, Petit már 6 éves korom óta. Amikor úgy alakult, hogy változtatni szeretnének, épp nekem is abba maradtak az elfoglaltságaim más formációkban. Korábban beszéltünk róla, hogy beszállhatnék én. Mivel Márk is nagyon jó barátom, reméltem, meg tudják oldani bandán belül. Nem sikerült, úgyhogy végül is bekerültem.

- 2009-re készült el első klipetek a Waves c. számhoz. Miért erre a nótára esett a választás?

Peti: Ez a legrövidebb „slágeres dal”. Szerintem elég jó a refrén, adta magát, hogy ez lesz a klipesített nóta. Mindenképpen valami lendületesebb kellett, nem akartunk lassú számmal indítani.

- A videó Dudás Miklós (Cadaveres) munkája, hogyan kerültetek vele kapcsolatba?

Csaba: Hm...Együtt dolgozom Dudás Miki egyik közeli ismerősével, ő adta meg a kontaktot, és sikerült felvenni vele a kapcsolatot.

Valószínűleg elég nehéz esetek vagyunk vizuális téren..Amikor leültünk vele és megkérdezte, hogy mi az elképzelésünk, mondtuk, hogy fogalmunk sincs róla. Nehezen sikerült kitalálni, hogy mi legyen, de ő mindenben partner volt. Azt nem tudtuk, hogy mit akarunk, de azt igen, hogy mit nem, szóval a „fikázás” az ment. Miki ezt türelemmel viselte, és végül elkészült a videó.

- Rátérve a koncertekre, pestiek lévén gondolom a legtöbbet itthon játszotok, kaptok vidéki lehetőségeket is?

Csabi: Idén többet zenéltünk vidéken, mint Budapesten.

Peti: 5 koncertünk volt az elmúlt időszakban, ebből 3 vidéki, a maradék 2 itt Pesten. Igazából minden azon múlik, hogy hova sikerül leszervezni a bulit.

Tapasztalatok tekintetében azt lehet mondani, hogy a gond sokszor a közönség passzivitása. Úgy értem, nem tudjuk eldönteni, hogy tetszik-e nekik amit csinálunk, vagy nem. Nem várjuk el persze, hogy mindenki tomboljon olyan zenére, amit még életében nem hallott, csak tényleg iszonyat nagy különbségek vannak ilyen téren. A körülmények már szinte mindenhol adottak. Mind a szervezés, mind a hangosítás szempontjából sokat komolyodott, fejlődött az emberek hozzáállása. Minden fasza volt Győrben és Szegeden is.

Csabi: Kiemelném a győri klubot. Nekik például az a filozófiájuk, hogy a nyugati szellemet kellene behozni ide, keletre. Hülyén hangzik, de arra gondolok, hogy normálisan kezelik a hallgatóságot és az együtteseket is. Sokkal kedvesebbek, megértőbbek, figyelmesebbek.

Balázs: Amire azonban többen is panaszkodtak, hogy jóval kevesebben mennek le, mint anno. Akik meg lejárnak, azok nem annyira aktívak már. Szóval pangás van.

- Mi a véleményetek a hazai klubéletről?

Peti: Klub szinten mindenképpen látok fejlődést. A szervezők fiatalabbak, legtöbben szintén zenészek, úgyhogy ismerik a mi oldalunkat is. Látszik, hogy van előrelépés. Egyre több hely van országszerte, ahova örömmel mennek a zenekarok, mert jó arcok a szervezők és adottak a megfelelő körülmények.

Ami a pesti színteret illeti, itt már elég régóta jók a technikai feltételek, de gyakran még mindig nehéz megtalálni a közös hangot a fellépők és a szervezők között.

Csabi: Szerintem az is probléma, hogy nagyon sok a rendezvény, rengeteg a csapat. Nem okoskodni akarok, de túl nagy a kínálat és túl kevés a potenciális néző.

Peti: Magyarországon az egy főre jutó bandák száma magasan a legnagyobb, ami nem feltétlenül kedvez az érintetteknek.

- Hogyan értékelnétek az Ad Astra 2009-es évét?

Peti: Átmeneti időszak volt, elég nagy változásokkal. Leginkább arról szólt, hogy összeszedjük magunkat, a tagcsere után rendezzük sorainkat. Ez nagyjából őszre sikerült is, elkezdhettünk koncertezni. Énekest ugyan nem találtunk, de marad ez a 4-es felállás, amíg nincs meg az „igazi”.

Csabi: Szerintem ahhoz képest, hogy két nagyon jó barátunk is kiszállt, elég aktívak voltunk. Igaz, hogy együtt kezdtük a többiekkel, de mégiscsak nélkülük fejeztünk be egy csomó mindent, így volt mit csinálnunk. Szerintem a bulik, amiket négyesben nyomtunk le elég jól sikerültek, nem volt az a „tartalékos felállás” érzésem.

Az elején úgy voltam vele, hogy inkább egy kicsit tűnjünk el az idézőjeles nagyközönség elől, és arra feküdjünk rá, hogy megtaláljuk a megfelelő embert, de utólag visszagondolva, jó hogy nem tettük, mert így is sikerült kihozni a maximumot, a lehetőségekhez képest.

- Külföldi alternatívákban gondolkoztok?

Peti: Persze, amikor kijött a lemez, sokfelé elküldtük. A reakciókat tekintve vegyes volt a fogadtatás. Viszont tök jól esett, hogy jó kritikát kaptunk olyan fanzine-ektől, akiknél szinte kizárólag külföldi produkció a viszonyítási alap.

Ami a fellépéseket illeti, volt egy szlovák és egy romániai banzáj is, utóbbi a 2008-as erdélyi Rockmaratonon, ami tényleg király. Eddig ennyi. A Megazetorral bejártunk már több várost, a szomszédos országokban, ide próbálom leszervezni az Ad Astrát is. Itt persze számít az, hogyan sikerül megszerezni a kontaktot.

- Mit gondoltok, könnyebb lenne az előrejutás, ha menedzserrel dolgoznátok?

Csabi: Ez bonyolult..Én úgy látom, hogy van egy bizonyos belső kör ami kialakul ezekben az irodákban és amikor jönnek az újabb csapatok, érződik, hogy nem tudják őket olyan szinten nyomni, mint azokat akik a kezdetektől ott vannak. Szerintem a legnagyobb probléma, hogy túlvállalják magukat. Az a 4-5 zenekar természetesen fut, de az újaknak nem tudnak annyit nyújtani amennyit kellene, ezért is van, hogy sokan elég hamar eljönnek a cégektől.

- Zárszóként mesélnétek a 2010-es terveitekről?

Peti: Mindenképpen jó lenne felvenni a kettes lemezt, a dalok zeneileg nagyjából készen vannak, most rakosgatjuk össze őket próbán, illetve szülöm a dalszövegeket ezerrel. Valamint szeretnénk tavaszra néhány fellépést beiktatni, és persze megtalálni Az Énekesünket.;)

Nagyon szépen köszönöm, és sikeres új évet Nektek!