Tulajdonképpen nem meglepetés, hogy a KFT lett az év meglepetése. Ugyanis - mint kiderült - a Táncdalfesztiválnak még mindig akkora a "látottsága", hogy aki ott mutatkozik, az biztosan országos beszédtéma lesz. Na persze, ha olyannal jelentkezik, ami igazán figyelemre méltó. A KFT társulat olyannal jelentkezett. Fölrázta a fesztivál-közhelyektől már apatikussá vált nézőt, hallgatót. A Pop-meccsen közönség és szakma kimagasló arányban rá szavazott. Púder mögé rejtett groteszk grimaszuk, "marionett" szögletességük, fanyar melódiáik, "döcögősre" vett tempóik, fricskázó rigmusaik, kesernyés öniróniájuk téma azóta is. A tavaly áprilisban verbuválódott csapat szerencsés társaság. A Lemezgyár kiemelten támogatja őket: már megjelent két kislemezük; elkészült az első angol nyelvű is; rövidesen újra stúdióba készülnek - következik a nagylemez. Ezzel párhuzamosan sikereik is gyarapodnak: koncertjeiken zsúfolt nézőterek tapsolják vissza őket. Laár András a Társaság "elnöke" előretekintve kommentálja rövid, de eseménydús múltjukat:

- Az LGT nyári turnéján előzenekarként játszottunk. Ekkor még nem volt egyértelmű a fogadtatás. A közönség nem tudta, hova tegye, amit csinálunk, inkább csak hüledezett. Persze mi sem álltunk helyzetünk magaslatán - még éretlen volt a produkció.

- Te már a Panta Rhei-ben fölhívtad magadra a figyelmet kisérletező kedveddel.

- A panta Rhei azért hívott annak idején, hogy számokat írjak nekik, s hogy legyen énekesük. Ám a fél-amatőr megoldás (ők elsősorban fizikusok, matematikusok) nekem nem tetszett, én profi módon akartam zenélni. Ez nemcsak egzisztenciális kérdés, de a színvonal függ a befektetett energiától. Én minden ambíciómat, energiámat zenébe fektettem. Másrészről megcsömörlöttem attól, hogy mindenki borzasztó komolyan veszi önmagát; sokkal lazább, gondtalanabb zenét akartam. Erre a KFT legénysége igazán alkalmasnak bizonyult. Régóta ismerjük egymást, így hamar közös nevezőt találtunk.

- Szándékod ellenére az első értékelések mégis "megdolgozottnak" érezték a KFT produkcióját.

- Meglehet, de én a hangvételre gondoltam. Ironikusabb, játékosabb közlési formát akartunk, nem dörgedelmes filozófiákat, csalhatatlan kinyilatkoztatásokat prüszkölni a színpadról. Több mozgásra vágytunk, s hogy a vicc is jelen legyen. Persze, nem útszéli poénokra gondolok, hanem "igazi" viccekre. Mi még saját figuránkat sem vesszük komolyan. Más kérdés, hogy a zenében, szövegekben, próbákon, előadásokon fölöttébb igényesek vagyunk, ott nincs pardon. Bár az is igaz: nem a munkamódszer, hanem az összkép a lényeg.

- A KFT összképe alaposan elüt az elmúlt időszak "spontánízű" rock konvencióitól.

- Úgy érzem, hogy a rock hagyományos kifejezési formája - öten, kivilágítva előadnak dalokat - devalválódott. Sok mindenhez lehet és kell hozzányúlni - így lehet frissnek maradni. Akkor fulladnak kudarcba a dolgok, ha merev korlátrendszert építünk köréjük.

- Maszkotok nem ilyen korlát?

- A kifestés is az lehet, de nem kötöttük le magunkat végleg e mellett. Ez csupán fölfokozott mimikánk segédeszköze. Új dalaink szerint változik a megjelenés. Kifestés helyett lehet, hogy kitalálunk valami mást, de olyat, ami aláhúzza a zenét, a szöveget, a látottakat. Februárban a budapesti Szkéné Színpadon lesz egy sorozatunk, ahol még jobban kihasználjuk a színház adta lehetőségeket. Ha sikere lesz, megpróbáljuk kivinni a rock-pódiumra is. Nem operát írunk, de színpadi történést igenis akarunk. Már kezdetben is efelé indultunk, de mivel elsősorban zenészek vagyunk, nem lehetett túlsúlyban a póz.

- A színház mellett - ha KFT-ről van szó - gyakran fölmerül a Police neve, mint példáé.

- Szeretjük a Police-t, de nem őket másoljuk. Mivel nincs szabad hang, a variációkban óhatatlan az átfedés (akár pár hang legyen is), s a hasonló technikai segédeszközök is elősegítik az utánérzéseket. Bőgő-basszust például azért használunk, mert Lengyelfi Miklósnak az indulásnál ez állt rendelkezésére. Később már nagyon örültünk, hogy így alakult. Nem mi találtuk föl a spanyol viaszt, azt már legnagyobb példaképünk, a Beatles megtette. Azóta is mindenki az ő fonalukat szövögeti tovább, mi is ezt tesszük - a mi zenénk is egy "gyúrt" változat. Ennek ellenére úgy érzem, egyértelműen minket fogalmaz meg; remélem sikerült egy csak ránk jellemző soundot, képet kialakítanunk.

- Muzsikusok mostanában gyakorta jósolgatnak a rockzene sorsát illetően. Ti, akik nyilatkozatok helyett konkrét lépéseket tettetek a megújulás érdekében, hogy vélekedtek erről?

- Nem akarok "pánikhangulatot" kelteni, de szerintem rövidesen mélyreható változások következnek a rockzenében is. Ám, hogy ez miben áll majd - nem tudom megfogalmazni. Minden esetre, ami időben jön, annak nyert ügye van. Három-négy éve valószínű, még mi is értetlenséggel találkoztunk volna.

Fábián Tibor (megjelent a Pesti Műsor 1982. január 6-i számában)