×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Asia - Omega (2010) 

Megjelent: 2010. április 26. hétfő 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Sok progresszív rocker szeme csillant meg 2006-ban, amikor kiderült, hogy az 1981-ben alakult Asia szupergroup felállása a műfaj meghatározó alakjaival, vagyis Geoff Downes billentyűs (Yes, The Buggles), John Wetton énekes-basszer (King Crimson, UK, Uriah Heep, Roxy Music), Steve Howe gitáros-énekes (Yes, GTR), Carl Palmer dobos (Emerson, Lake and Palmer) felállásban újra együtt zenél... Aztán 2007-ben kiadták az igen-igen jó Fantasia: Live in Tokyo koncert kiadványt, a régi idők emlékére... 2008-ban már kiadták első stúdió lemezüket is Phoenix címmel, ami után aztán volt mitől fanyalogni... Szerencsére a sok rossz kritika nem vette el a kedvüket és most kijött a sokkal jobban sikerült folytatás is Omega címmel...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Meglátásom szerint az Asia akkor tud igazán jó lenni, ha létrejön az az egyfajta elegáns felsőbbrendűségi érzés, az a kicsit arisztokratikus, nagyszabású érzés, dallam-érzékeny megoldásokba csomagolva, amit csak olyan zenészek képesek gőg és arrogancia nélkül elénk tárni, akik egykor olyan magasságokban jártak, mint John Wetton, Carl Palmer vagy Steve Howe (sokkal kisebb mértékben Geoff Downes). A Phoenix túl belassult és öreges volt ahhoz, hogy elérje azt a magasságot, ami a korai években őszintén és önmagától megvolt...

A most megjelenő Omega sokkal jobban sikerült! A dolgot magamban elsősorban Steve Howe-nak tulajdonítom, aki fogta magát most, és nem átallott holmi élénkebb és életrevalóbb YES-világot áthozni magával az Asia-ba... Azt nem mondom, hogy a többiek nem lettek élénkebbek, de a legjobb részek azok lettek az Omega-n, amiken a pattogóbb billentyűk között megkapjuk az elegánsan barokkos, nagyon jellegzetes gitárhangokat és aláfestéseket...

A másik pozitív fejlemény, hogy előkerülnek most már végre azok a nagyravágyóan oratórikus dalrészek is, amiket a legjobban szerethettünk a zenekar korai dalaiban! Azzal együtt, hogy most is vannak kornyadtabb, öregesebb, enerváltabb, hogy ne mondjam lustább, Beatles-ízű beat-pop pillanatai a lemeznek, de itt már bizony megvillan néhány olyan összetéveszthetetlen mega-dallam, amitől az ember kedve felderülhet!

Sajnos van furcsaság is, ami azonnal, elsőre bevillan... A nyitányt adó Finger on the Trigger című dal, amit az Asia újraindulást elősegítő, Wetton-Downes féle Icon zenekar második lemezén már hallhattuk... Az mondjuk igaz, hogy egy nagyon jó kora-Asia-t idéző, lendületes dalról van szó... Az album minőségét jelzi talán, hogy ez a dal szerintem a legjobb a lemezen... Nekem kicsit feleslegesnek tűnik a felmelegítése...

Ezzel és a szokatlanul, mondhatni botrányosan gyenge borítóval együtt, a Phoenix után az Omega nagyon sok pozitívumot tartalmaz! Ezzel már a Sole Survivor, Only Time Will Tell, Heat of the Moment és a Don't Cry fémjelezte magasság sem tűnik annyira távolinak! Szóval, ha Phoenix-et 10/6.5-re húztam le, akkor itt simán jogos a 10/8 is, talán még alul is mértem... Érezhetően sokkal több energiát fektettek ebbe a lemezbe!


Track lista:

01. "Finger on the Trigger"
02. "Through My Veins"
03. "Holy War"
04. "Ever Yours"
05. "Listen Children"
06. "End of the World"
07. "Light the Way"
08. "Emily" (Bonus track on first pressing in digipak)
09. "Still the Same"
10. "There Was a Time"
11. "I Believe"
12. "Don't Wanna Lose You Now"

Közreműködő zenészek:

Geoff Downes - billentyűs hangszerek, vokál (ex-Yes, ex-The Buggles)
John Wetton - ének, basszusgitár (ex-King Crimson, ex-UK, ex-Uriah Heep, ex-Roxy Music)
Steve Howe - gitár, vokál (Yes, ex-GTR)
Carl Palmer - dob, percussion (ex-Emerson, Lake and Palmer)

Lemezeik:

1982 - Asia (Downes, Wetton, Howe, Palmer)
1983 - Alpha (Downes, Wetton, Howe, Palmer)
1985 - Astra (Downes, Wetton, Meyer, Palmer)
1986 - Aurora (Japán, EP)
1990 - Then & Now
1990 - Live in Moscow (Downes, Wetton, Palmer, Thrall)
1992 - Aqua (Downes, Payne, Howe, Pitrelli, Palmer, Glynne, Phillips, Glockler)
1994 - Aria (Downes, Payne, Pitrelli, Sturgis)
1996 - Arena (Downes, Payne, Sturgis, Ibrahim, Randall, Hotei, Jardim)
1996 - Archiva Vol. 1
1996 - Archiva Vol. 2
1997 - Anthology (New tracks: Downes, Payne, Sturgis, Randall, Ibrahim)
1999 - Rare (Downes, Payne)
2000 - The Very Best of Asia: Heat of the Moment (1982-1990)
2001 - Aura
2004 - Silent Nation (Downes, Payne, Govan, Slade)
2006 - Definitive Collection (Downes, Wetton, Howe, Palmer; compilation)
2007 - Extended Versions (Live, "Featuring John Payne", Downes, Payne, Govan, Schellen)
2007 - Fantasia: Live in Tokyo (Wetton, Downes, Howe, Palmer)
2008 - Phoenix (Wetton, Downes, Howe, Palmer)

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
www.originalasia.com
myspace.com/originalasia
www.theasiaband.com




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Asia - Gravitas (2014)

2014-03-23 00:05:00

kép

Asia - XXX (2012, Dionysosrising)

2012-07-07 12:00:00





 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Jack White - Boarding House Reach (2018)
A 42 éves, Detroit-i születésű John Anthony Gillis, művésznevén Jack White a 1997-2011 között forradalminak számító White Stripes garázs-duó miatt mindenkinek ismerős

Tovább...
The Dead Daisies - Burn it Down (2018)
A 2012-ben alakult ausztrál-amerikai Dead Daisies - a folyamatos tagcseréje közben - mára az egyik legjobb XXI. századi hard rock zenekar lett. 2016-ban

Tovább...
Al Di Meola - Opus (2018)
A 63 éves Al Laurence Di Meola nem csak New Jersey, de az egész világ egyik legfontosabb gitárhőse. '74-től futó - a Return to Forever-ben kezdődő - latin-orientált fúziós jazz

Tovább...
Royal Hunt - Cast In Stone (2018)
A dániai Koppenhágában, '89-ben alakult Royal Hunt legutóbb 2015-ben adta ki a Devil's Dozen című sorlemezét, amiről kétszer is írtunk annak idején. (Azóta a 2017-ben

Tovább...
Marco Mendoza - Viva La Rock (2018)
Az 54 éves mexikói-amerikai Dead Daisies basszusgitáros, Marco Mendoza Dániában készítette régóta várt harmadik szólólemezét, a Viva La Rock-ot, amit március 04-én

Tovább...




Koncertek 2018. május 23. és 2018. június 08. között:









Klipmánia