Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Elhunyt Chester Bennington (1976-2017)

 Látogatottság
Összesen
87347103
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Warrant - Rockaholic (2011)

Lemezismertetők

Az 1984-ben, a kaliforniai Hollywood-ban alakult Warrant-ról a legjobb esetben a Cherry Pie című mega-sláger juthat az ember eszébe elsőként, pedig az a korszakuk már réges-régen lezárult... Jani Lane énekes-dalszerző-gitáros 2004-es, majd másodszor 2008-as kiválásával végleg elvesztették a leglazább glam metal zenekar büszke címét... Amivel amúgy annak idején 8 milliónyi lemezt adtak el, 2 Billboard top 10-es albumot adtak ki, 5 Billboard top 40-es slágert írtak és ötször vezették az MTV video-listáját...

Utoljára Jaime St. James énekessel (vagyis Lane nélkül), 2006-ban adtak ki albumot Born Again címmel, ami nem váltotta be a reményeket... Azóta Lane visszatért, majd újra távozott...



2008-ban a Warrant eredeti felállásból Erik Turner és Joey Allen gitárosok, Jerry Dixon basszer és Steven Sweet dobos úgy döntött, hogy újra együtt fognak dolgozni. Énekesnek Robert Mason-t hívták, aki a Lynch Mob-ban és a Cry of Love-ban már hitelesítette nyávogó hangját. Sikerült a lemezhez szerződtetni a mega-producer Keith Olsen-t (Whitesnake, Scorpions, Ozzy), a szükséges hangzás keveréséhez pedig megtalálták a szintén nagyon nagy névnek számító Pat Regan-t (Deep Purple, KISS, Ted Nugent)... A Rockaholic lemezzel ennyire nagyon vissza szeretnének térni az élvonalba!

Azzal kellett volna kezdenem, hogy szerintem ez a lemez sokkal jobban sikerült, mint annak idején a Born Again, de persze egyetlen egy Cherry Pie magasságú sláger-szerzemény sincs rajta... Én arra vezetem vissza a változást, hogy szerintem kiöregedtek annak a korszaknak a hülyéskedéséből... Zeneileg még a Born Again-hez képest is sokat komolyodott a produkció, nemhogy a Cherry Pie-hoz képest... A nyolcvanas-kilencvenes éveikkel össze sem lehet mérni a Rockaholic-ot... Az akkor uralkodó könnyedség és jó kedv pillanatokra sem kerül most elő...



Vannak viszont slágernek szánt dalok! Robert Mason kissé nazális énekhangját leginkább Oni Logan-éhez lehet hasonlítani, nem véletlenül került annak idején a helyére... Itt is abban nyávogó és nazális stílusban énekel, ahogy egykor megszokhattuk tőle, de ami összességében szerintem ennek az albumnak a javára válik. Ugyan nem egy Jani Lane-hez fogható zseni, de a letisztult, feszes és túlságosan kommersz elemekből építkező zene fölött képes könnyedebb érzéseket kelteni, amitől összességében kicsit talán egyedibbnek is tűnik a produkció, mint amilyen valójában...

A Rockaholic nagy baja, hogy túlságosan sokat, 2 évet gondolkodtak rajta... Semmiben sem mondható spontánnak a produkció, minden olyan, mintha kiskanállal mértek volna rajta össze. Értem én, hogy Keith Olsen semmit nem akart a véletlenre bízni, de egy Whitesnake vagy Scorpions, és Ozzy rendelkezik saját stílussal, amit erőltetni lehet, a Warrant viszont ezzel szemben éppen ezzel az albumával készül végleg elveszteni az egyediségét... Szóval nagyon hiányzik az albumról az a spontán jó kedv, ami egykor jellemezte őket... és elindultak a manapság különben divatnak mondható Aerosmith és AC/DC közé tehető kommersz rockvilág felé... A helyzetet egyedül Pat Regan menti meg azzal, hogy sikerült neki kiegyensúlyozva, energiával feltöltve modernizálni a régi pihe-könnyű megszólalást... Pat hangzásában ott van a régi lemezek éles gitárhangja, de sokkal dögösebb formában...

Nagy és mindent átütő sláger nincs ezen a lemezen, viszont nagyon kiegyensúlyozott a produkció színvonala... Nem leszek vele sikeresek, de az átlagos Aerosmith-AC/DC kópia divat-hullám bandák minőségét messze felül tudják teljesíteni vele... Aki beéri ennyivel, annak tetszeni fog ez a lemez, aki Cherry Pie-t vár, az nagyot fog csalódni benne... Annak a zseniális korszaknak már végleg vége a számukra...

10/8


Track lista:

01. Sex Ain't Love
02. Innocence Gone
03. Snake
04. Dusty's Revenge
05. Home
06. What Love Can Do
07. Life's A Song
08. Show Must Go On
09. Cocaine Freight Train
10. Found Forever
11. Candy Man
12. Sunshine
13. Tears In The City
14. The Last Straw

Közreműködő zenészek:

Robert Mason (Lynch Mob, Cry Of Love) – ének
Joey Allen – gitár, vokál
Erik Turner – gitár, vokál
Jerry Dixon – basszusgitár, vokál
Steven Sweet – dob, percussion, vokál

Lemezeik:

Dirty Rotten Filthy Stinking Rich (1989)
Cherry Pie (1990)
Dog Eat Dog (1992)
Ultraphobic (1995)
Belly to Belly (1996)
Greatest & Latest (1999)
Under the Influence (2001)
Born Again (2006)
Rockaholic (2011)

ÉLő: Warrant Live 86-97 (1997)

Válogatások:
The Best Of Warrant (1996)
Rocking Tall (1996)
Then and Now (2004)

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
www.warrantrocks.com
myspace.com/warrantband



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: pjuan


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.39 Seconds