×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Warrant - Rockaholic (2011) 

Megjelent: 2011. április 28. csütörtök 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1984-ben, a kaliforniai Hollywood-ban alakult Warrant-ról a legjobb esetben a Cherry Pie című mega-sláger juthat az ember eszébe elsőként, pedig az a korszakuk már réges-régen lezárult... Jani Lane énekes-dalszerző-gitáros 2004-es, majd másodszor 2008-as kiválásával végleg elvesztették a leglazább glam metal zenekar büszke címét... Amivel amúgy annak idején 8 milliónyi lemezt adtak el, 2 Billboard top 10-es albumot adtak ki, 5 Billboard top 40-es slágert írtak és ötször vezették az MTV video-listáját...

Utoljára Jaime St. James énekessel (vagyis Lane nélkül), 2006-ban adtak ki albumot Born Again címmel, ami nem váltotta be a reményeket... Azóta Lane visszatért, majd újra távozott...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



2008-ban a Warrant eredeti felállásból Erik Turner és Joey Allen gitárosok, Jerry Dixon basszer és Steven Sweet dobos úgy döntött, hogy újra együtt fognak dolgozni. Énekesnek Robert Mason-t hívták, aki a Lynch Mob-ban és a Cry of Love-ban már hitelesítette nyávogó hangját. Sikerült a lemezhez szerződtetni a mega-producer Keith Olsen-t (Whitesnake, Scorpions, Ozzy), a szükséges hangzás keveréséhez pedig megtalálták a szintén nagyon nagy névnek számító Pat Regan-t (Deep Purple, KISS, Ted Nugent)... A Rockaholic lemezzel ennyire nagyon vissza szeretnének térni az élvonalba!

Azzal kellett volna kezdenem, hogy szerintem ez a lemez sokkal jobban sikerült, mint annak idején a Born Again, de persze egyetlen egy Cherry Pie magasságú sláger-szerzemény sincs rajta... Én arra vezetem vissza a változást, hogy szerintem kiöregedtek annak a korszaknak a hülyéskedéséből... Zeneileg még a Born Again-hez képest is sokat komolyodott a produkció, nemhogy a Cherry Pie-hoz képest... A nyolcvanas-kilencvenes éveikkel össze sem lehet mérni a Rockaholic-ot... Az akkor uralkodó könnyedség és jó kedv pillanatokra sem kerül most elő...



Vannak viszont slágernek szánt dalok! Robert Mason kissé nazális énekhangját leginkább Oni Logan-éhez lehet hasonlítani, nem véletlenül került annak idején a helyére... Itt is abban nyávogó és nazális stílusban énekel, ahogy egykor megszokhattuk tőle, de ami összességében szerintem ennek az albumnak a javára válik. Ugyan nem egy Jani Lane-hez fogható zseni, de a letisztult, feszes és túlságosan kommersz elemekből építkező zene fölött képes könnyedebb érzéseket kelteni, amitől összességében kicsit talán egyedibbnek is tűnik a produkció, mint amilyen valójában...

A Rockaholic nagy baja, hogy túlságosan sokat, 2 évet gondolkodtak rajta... Semmiben sem mondható spontánnak a produkció, minden olyan, mintha kiskanállal mértek volna rajta össze. Értem én, hogy Keith Olsen semmit nem akart a véletlenre bízni, de egy Whitesnake vagy Scorpions, és Ozzy rendelkezik saját stílussal, amit erőltetni lehet, a Warrant viszont ezzel szemben éppen ezzel az albumával készül végleg elveszteni az egyediségét... Szóval nagyon hiányzik az albumról az a spontán jó kedv, ami egykor jellemezte őket... és elindultak a manapság különben divatnak mondható Aerosmith és AC/DC közé tehető kommersz rockvilág felé... A helyzetet egyedül Pat Regan menti meg azzal, hogy sikerült neki kiegyensúlyozva, energiával feltöltve modernizálni a régi pihe-könnyű megszólalást... Pat hangzásában ott van a régi lemezek éles gitárhangja, de sokkal dögösebb formában...

Nagy és mindent átütő sláger nincs ezen a lemezen, viszont nagyon kiegyensúlyozott a produkció színvonala... Nem leszek vele sikeresek, de az átlagos Aerosmith-AC/DC kópia divat-hullám bandák minőségét messze felül tudják teljesíteni vele... Aki beéri ennyivel, annak tetszeni fog ez a lemez, aki Cherry Pie-t vár, az nagyot fog csalódni benne... Annak a zseniális korszaknak már végleg vége a számukra...

10/8


Track lista:

01. Sex Ain't Love
02. Innocence Gone
03. Snake
04. Dusty's Revenge
05. Home
06. What Love Can Do
07. Life's A Song
08. Show Must Go On
09. Cocaine Freight Train
10. Found Forever
11. Candy Man
12. Sunshine
13. Tears In The City
14. The Last Straw

Közreműködő zenészek:

Robert Mason (Lynch Mob, Cry Of Love) – ének
Joey Allen – gitár, vokál
Erik Turner – gitár, vokál
Jerry Dixon – basszusgitár, vokál
Steven Sweet – dob, percussion, vokál

Lemezeik:

Dirty Rotten Filthy Stinking Rich (1989)
Cherry Pie (1990)
Dog Eat Dog (1992)
Ultraphobic (1995)
Belly to Belly (1996)
Greatest & Latest (1999)
Under the Influence (2001)
Born Again (2006)
Rockaholic (2011)

ÉLő: Warrant Live 86-97 (1997)

Válogatások:
The Best Of Warrant (1996)
Rocking Tall (1996)
Then and Now (2004)

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
www.warrantrocks.com
myspace.com/warrantband


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Warrant - Born Again (2006)

2006-01-25 00:00:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Sons Of Apollo - Psychotic Symphony (2017, Dionysosrising)
Ha akad olyan egyáltalán, aki elolvasta a Dionysosrising küldetésnyilatkozatát, az tudja, hogy ezen az oldalon a dionysosi értelemben vett

Tovább...
Jeff Scott Soto - Retribution (2017)
Az 51 éve Brooklyn-ban születő Jeff Scott Soto '83-óta tartó karrierje alatt sok mindent kipróbált Malmsteen-tól a Journey-ig, de azt biztosan nem fogja

Tovább...
Annihilator - For the Demented (2017)
A kanadai Ottawá-ban, '84-ben indult Annihilator a hazájának a vezető groove-thrash-heavy metál zenekara... A csapat diktátora, Jeff Waters legutóbb 2015-ben adta a

Tovább...
Fozzy - Judas (2017)
Az 1999-ben, Atlantában alakult modern heavy metálos Fozzy elkészítette a 2014-es Do You Wanna Start a War folytatását! A hetedik sorlemezükként megjelenő Judas-on ott folytatták, ahol legutóbb

Tovább...
Motörhead - Rock 'n' Roll (1987)
1987 nagy változásokat hozott a zenei életben. A Napalm Death a Scum-mal útjára indította a grind őrületet, a Mötley Crüe a Girls, Girls, Girls lemezzel tovább folytatta a

Tovább...












Klipmánia