rockmuzeum.ini.hu

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Voodoo Highway - The Ordeal (2017)

 Látogatottság
Összesen
87433739
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Budai Ifjúsági Park – Az Első

Cikkek

1961-ben megnyílt Budapest talán legelső olyan szórakozóhelye, ahol megfordult az egész magyar könnyűzenei élet. Sőt talán elmondhatjuk azt, hogy aki itt nem lépett fel, az nem számított a szakmában...









Nem sok olyan exkluzív rockpódium létezett még a világban, mint amilyen a Budai Ifjúsági Park volt. Budapest legfrekventáltabb helyén, a Budai Vár alatt, Dunára néző kilátással, tehát minden igény kielégítő környezetben nyílt meg 1961. augusztus 20-án egy extrádműsorral, a későbbiek beatgenerációjának Ifiparkja. Kezdetben táncos szórakozóhelynek indult, ám a magyar rockélet felvirágzásával, az Ifipark, a magyar rock legfontosabb helyszínévé vált.

Az első teljes évadot 1962-ben tudhatja magáévá a hely, amikor is a május 1-i nyitástól, a szeptember 20-i zárásig, majd hetvenezer ember fordult meg itt. A hely vezetősége látván az igényt a helyre, a heti három nyitvatartási napot négyre bővítette, és a belépődíjat öt forintban határozta meg, ami még nagyon sokáig így maradt. Ha megnézzük az Ifipark kezdeti működését, kijelenthetjük, hogy az akkori fiatalok szórakozása nem nagyon tért el, a kor felnőtt szórakozásától. Minden korosztály együtt hallgatta a Fogj egy sétapálcát, a Bicska Maxi, az Esős vasárnap délután, Lehet, hogy szép nem vagyok, a Marina és a Csao Bambina című slágereket, olyan előadók tolmácsolásában, mint Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Németh Lehel, Koós János, Aradszky László, vagy Ambrus Kyri.

Az Ifipark ebben az időben vált Budapest elismert szórakozóhelyévé annak ellenére, hogy minden odalátogató tapasztalta az űrt, ami az akkori szervezők elképzelései, és a látogatók igényei között tátongott. Már a hatvanas évek elején előfordult, hogy bizonyos rendezvények hatására, megjelentek a külvárosokból ismert, hírhedt fiatalok csoportosulásai, a galerik. Ahogy ez sűrűsödni kezdett, megjelentek az újságok cikkeiben is. Gyakoribbá váltak a rendőrségi razziák, aminek természetesen híre ment, és a szülők nagy része nem szívesen engedte el csemetéjét erre a „kétes” helyre annak ellenére sem, hogy a gyakorlatban semmiféle negatívumot nem tapasztaltak, és nem is tapasztalhattak, ugyanis ekkoriban a Park vezetése erős, mondhatni diktatórikus kezekben volt. A Rajnák László vezette személyzet nem bánt kesztyűs kézzel, azzal, akiről eldöntötték, hogy nem kívánatos személy. A „kirekesztettség” kezdett legalább olyan fontossá válni, mint maga a „bentlét”. Ezeknek az intézkedéssorozatoknak a következtében, kezdtek kialakulni a park környéki helyek, ahol a „kirekesztettek” összegyűltek. Legendás, a sajtó által megbélyegzett csapata volt ennek a kornak, az úgynevezett „Nagyfa galeri” ami tulajdonképpen semmi más nem volt, mint olyan, a Parkból kirekesztett, vagy éppen egyáltalán bemenni se akaró fiatalok csoportosulása, akik a Park feletti sétányon hallgatták a kiszűrődő zenét.







De térjünk át inkább a Budai Ifjúsági Park valódi funkciójára, a zenére. Mint azt cikkünk elején is említettük, aki nem lépett fel itt, az nem számított a magyar pop/rock szakmában. Játszott is itt a kor minden számottevő csapata, a Metrótól elkezdve, Omegán át Illésig mindenki, ám mégsem ez adta a hely varázsát. Az Ifipark lehetőséget, és nagyközönséget biztosított, akkoriban talán először, a másodvonalbeli zenekaroknak. Itt lett a legnépszerűbb a Sakk Matt és a Mini, továbbá teret kaptak a kísérletezések is, mint pl. a Baksa Soós János féle Kex, vagy a később Jackie Orszáczky néven világhírűvé vált Orszáczky Miklós zenekara a Syrius.

A hatvanas évek végére, hetvenes évek elejére már megvalósult néhány olyan koncert is, ahol a közönség eleinte kettesével, hármasával, majd később tömegesen mozgott. Nem nézték ezt jó szemmel a rendezők, és több más korlátozás mellett (pl. 1974-től nem árusítottak szeszesitalt) ezt is tiltani akarták, de teljesen reménytelenül.

A hetvenes évek második felétől ismét fellendült az élet az Ifiparkban. Ekkortájt léptek színre az akkori új generációs rockzenekarok, mint pl. Piramis, a Korál, a P. Mobil, a Beatrice, Tűzkerék, majd később a hetvenes évek végén a Hobo Blues Band, az Edda, a Karthago vagy a Dinamit. Ezekkel a zenekarokkal megváltozott a Parkba járók kinézete is. Megjelent a bőrszerkós, hosszú hajú közönség. Ez volt a Budai Ifjúsági Park fénykora.

Új nézőrekordok születtek. Pl. a Piramis - P. Mobil közös koncertjére több mint 10 ezer ember váltott jegyet, vagy december 23-i karácsonyi Piramis koncertre pontosan 7773 jegy fogyott el.

A korabeli kulturális megosztottságok ellenére működött az Ifipark, olykor kétségek között, kicsit ésszerűtlenül igazgatva, de működött. Egészen 1980. május 27-ig, amikor is egy Edda koncert alkalmával, a bejáratához vezető lépcsők kőfalai ledőltek, és a balesetben öt fiatal megsérült. Ekkor bezárták a Parkot két hónapra, ami előrevetítette a jobb időket látott helyszín sanyarú jövőjét. Az újranyitás utáni időszak, már a hely agóniája volt. Elmaradtak a nagy koncertek, elmaradtak a tömegeket vonzó rendezvények, és ennek a haldoklásnak a következményeképpen a Budai Ifjúsági Park 1984-ben, életveszélyessé nyilvánítva , a nyilvánvaló állagmegőrzési munkálatok elmaradásának következtében végleg bezárt. Magába zárva egy generáció életformáját, és egy korosztály fiatalságát.

harĐ













Bálint Csaba 2003-ban BIP (Budai Ifjúsági Park) címmel írt cikke!





 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Cikkek
· Szerkesztette: hard


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Cikkek:
Slipknot történet - harmadik rész


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.37 Seconds