×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Rudán Joe Akusztik @ 2011.06.11. - Mr. Sörház Rockpince, Budapest 

Megjelent: 2011. június 13. hétfő 00:00
Szerző: bcsaba
    Koncertbeszámolók 

Rudán Joe a Coda, Pokolgép, P. Mobil, Mobilmánia zenekarok énekese – kimondható - élő rocklegenda. Zenekaraiban általában már évekkel, évtizedekkel előbb megírt dalok alkották a repertoárt, mégha közben folyamatosan vele is születtek új dalok. Leginkább szerintem a Pokolgépben alkotott igazán sajátot, nekem vele a Pokolgép – ha lehet – jobban tetszett, mint Kalapács Józsival. Persze Kalapáccsal is kiváló volt, de nekem az Adj új erőt a kedvenc albumom. A Bencsik Samus P. Mobil korszak után is vele volt az első Mobil-lemez, ami kifejezetten tetszett, a Kutyából szalonna. Rudán mindenütt jó volt.

Újabban elindított egy olyan produkciót, amit duó felállásban, Tóth László gitárossal csinál, az elmúlt 40 év rockslágereit adják elő akusztikusan. Régóta tervezem megnézni, bár szerencsétlen módon ez most egy rövidebb program volt, de két órás repertoár ezen felül is van.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A koncert egy tehetségkutató zenitje volt, ami külön megérne egy misét, ahogy a sok tehetségtelen, halálhörgés-siralom zenekar nulla fős közönségnek zajongott, még egymást se nagyon nézték meg a zenekarok, sőt úgy tűnt, már a rokonokat se lehetett leráncigálni. Meg aztán milyen tehetségkutató az, ahol még zsűri sincs? Mindenesetre kellemes kontraszt volt az akusztikus, füleket nyugtató csendesállós program a fokozott zajszennyezés közepette. Az akusztikus programra egyébként valahogy beesett az 70-80 fős közönség 11 óra körül. Addig talán kint kerestek menedéket.

Joe hangja még mindig kiváló. És bár ez eznap már a második koncertje volt, van egy olyan sajátos énektechnikája, ami akkor is működik, ha kicsit fáradtabb. Továbbá az is lendít a produkción, hogy ülve jobban tud koncentrálni az énekre, nem kell ugrálni, stb. Veszélyesek az unplugged-ok több szempontból is. Egyrészt hosszú távon egy tisztán akusztikus program unalmassá válhat, másrészt sok dal nehezen viseli el a „lágyítást”. Joe megfelelően válogatja a feldolgozásokat, nyilván nem áll neki egy Immigrant Songnak például. Koncert után sikerült is beszélgetnem Joe-val, kérdeztem, hogy a Zeppelineket miért nem tolja jobban. Azt mondta, hosszúak a Zepdalok, a Stairwayt szokta megcsinálni, de most inkább egy egyvelegben töri a fejét, amibe három-négy Zep akusztikust gyúrnának össze.

Kritikai észrevételeim: Kellene vagy egy plusz gitáros, vagy egy perkás, hogy teltebb legyen a produkció, bár ez a produkció nem olyan „tábortüzes” jellegű, mint például a szinte ugyanebben utazó Barbaró Attila által üzemeltetett formációk. (Például Szekeres Andrissal.) Továbbá kellene egy kicsit nagyobb hangsúlyt fektetni a dinamikai játékra dalokon belül, ahol lehet. Gitárosa egyébként ügyes, nyilván nem választ Joe egy tehetségtelen embert.

Joe ügyesen hozza a rocktörténelem nagyjait, imádja Paul Rogerst, Dio-t és a többieket, nem esik nehezére ez a program. Ugyanez a helyzet a legnagyobb magyar rockhangokkal, Vikidállal, Tunyóval is. Bár itt nem volt programban, de természetesen általában játszik P. Mobil dalokat is. Sőt játszott az eléggé az ismeretlenség homályában maradt 1999-es, saját számokat tartalmazó Coda albumról is, amit még Sipekivel vettek fel. A Kopott ház az egyik legjobb darab az albumon. Egy igazán átalakított dal volt a programban, és az nagyon nem jött be, a House Of The Rising Sun Animals megasláger sramliváltozata. Hogy ezt így miért kellett, fel nem foghatom.

Joe ügyes koncertszervező is, honlapja tele van dátumokkal. A P. Mobil, vagy a Pokolgép biztos sok koncertet veszít nélküle. Ez az akusztikusság kicsit persze gazdaságossági kérdés is, mint ahogy a Mini is, ahol van lé, ott hat fővel lép fel, de ha úgy alakul, akkor a Török Ádám és a Misi duó megy játszani. Vidékre, kisebb helyekre ez az optimális.

Az est Rudán után következő, másik nagy neve Kalapács Józsi akusztikus projectje volt, amit Závody Zoltánnal csinál, paralel struktúra mindkettő. Természetesen ide is beugrott Rudán és egypár Pokolgép klasszikust játszottak, így például unikális volt a Hol van a szó a két Joe-val, mivel inkább Rudán szokta a Kalapácsos dalokat énekelni és nem fordítva. Fura helyzet, viccelődött is Kalács, hogy akár csinálhatnának egy új zenekart Pokolgép-Mánia néven...

Szetlista:
Ready For Love (Bad Company)
Sail Away (Deep Purple)
Kopott ház (Coda)
Rebell Jell (Billy Idol)
Temple Of The King (Rainbow)
All Your Love Tonight (Whitesnake)
The House Of The Rising Sun (Animals)

www.rudanjoe.hu

Bálint Csaba (2011.06.13.)
www.rockmuzeum.ini.hu




rovat lapozó


Még, még, még...





 

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet





Koncertek 2018. július 15. és 2018. július 31. között:









Klipmánia