WHITE WIZZARD - Flying Tigers (2011) 

Megjelent: 2011. szeptember 27. kedd 12:10
Szerző: palszabolcs
    Lemezismertetők 

Nem nagyon repestem az örömtől, amikor hírét vettem, hogy a los angelesi székhelyű, NWOBHM-őrült bandából a tavalyi Over the Top után kiszállt Wyat Anderson énekes. Az a lemez minden nyilvánvaló hatása ellenére is nagy kedvenc nálam és őszintén szólva eléggé elkedvetlenített a dolog... Aztán Wyat mégis visszakeveredett, most pedig itt a tizenkét nótát felvonultató új korong, aminek lehet örülni. Némileg azonban üröm az örömben, hogy a legfrissebb hírek szerint Wyat csak a stúdiós munkák idejére csatlakozott, a koncertezéssel járó teendőket nem tudja vállalni... Káosz a köbön.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Akár valamiféle allűr, akár valós ok áll a dolgok hátterében, egy biztos: ez a lemez jó, mégis más, mint elődje. Ebben azért minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy időközben a dobost és a gitárost is lecserélte a főnök, Jon Leon. Az új tagok előéletéről nincs információm, azonban hallhatóan finomhangolás történt a csapatnál és mertek elrugaszkodni a már bevált formulától, melynek eredményeként epikus, progos hatásokat sem nélkülöző darabok is felkerültek ide, ami révén órányira hízott a játékidő. A nyitó Fight To The Death lendületesen érkezik, megbízhatóan adagolják a fémet a srácok, amely remekül vegyíti a Maiden galoppozós dolgait a L.A.-beli hajbandák pimaszságával. Tökéletes indítás, és a West L.A. Nights is hasonló némileg, de aztán szépen belopakodnak az olyan ravaszabb témák, amelyek teszem azt a Rush lemezeiről lehetnek ismerősek. A kimért, de csodaszép melódiákat hozó Starchild kiválóan testesíti ezt meg, azonban erről az oldalról a Fall Of Atlantis – Blood On The Pyramids – Demons And Diamonds hármasa visz mindent, már-már a Powerslave monumentális világát idézik, különösen az elképesztő bőgőfutamok tekintetében.

Vitán felül érzik a srácok ezt a vonalat is, noha azért akad meglepetés is a picit keleties ízű dallamokra épülő War Of The Worlds képében. Egyhangúnak tehát közel sem nevezhető a végeredmény, amely természetesen köszönhető a zenészek játékának is. Egyedül a dobok tekintetében érzek visszalépést, Jesse Appelhans azért némileg változatosabban ütött. A hangzás újfent remek, ami ismét Ralph Patlan szakértelmét dicséri, a múltkori borító agyament figuráját pedig sikerült egy picivel érdekesebb formában ábrázolni, van egy kis Aces High feelingje a képnek, hehe.

Ahogy a bevezetőben is említettem, elég nagy a felfordulás a zenekar háza táján, az énekesi poszton – jelenleg – Michael Gremio (ex-Cellador) teljesít szolgálatot, a felvételek óta azonban Lewis is a múlté, helyére egyenesen két új gitáros érkezett, Cory Nagatoshi és Jake Dreyer személyében, utóbbi a valamikori Anthrax énekes, Neil Turbin szólócsapatából lehet ismerős. Fogalmam sincs hová fog vezetni ez a sok cserebere, a Flying Tigers azonban polcra kívánkozó darab hithű fémharcosok számára. Biztosan be lehet majd szerezni a hazai boltokból is, a Lethal Conflict webshopjából már előrendelhető.

9/10


Track lista:

1. Fight To The Death (4:54)
2. West L.A. Nights (4:38)
3. Starchild (5:24)
4. Flying Tigers (5:08)
5. Night Train To Tokyo (5:02)
6. Night Stalker (3:55)
7. Fall Of Atlantis (5:08)
8. Blood On The Pyramids (2:58)
9. Demons And Diamonds (9:13)
10. Dark Alien Overture (2:13)
11. War Of The Worlds (4:03)
12. Starman's Son (6:38)

Közreműködő zenészek:

Wyat Anderson – ének
Lewis Stephens – gitár
Jon Leon – basszusgitár
Giovanni Durst – dob

Kiadó:
Earache Records
Honlap:
whitewizzard.net
myspace.com/whitewizzard
facebook


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Pentakill - Grasp of the Undying (2017)
A Pentakill egy virtuális zenekar, a League of Legends nevű stratégiai játékhoz készül 2014-óta, nagyon is valóságos power-metál zenével. Az elképzelt csapat elképzelt

Tovább...
Dagoba - Black Nova (2017)
A Dagoba nem csak egy képzeletbeli galaktikus "rendszer", hanem egy a franciaországi Marseille-ben, '97-ben alakult groove-indusztriális metálos horda is, akik legutóbb 2015-ben adtak ki

Tovább...
Essence of Datum - Nevermore (2017)
Az Essence of Datum nevű fúziós rock-metál zenekar 2012-ben alakult Minszkben, Fehéroroszország fővárosában. A Dmitry Romanovsky gitár-virtuóz vezette

Tovább...
Serious Black - Magic (2017)
Harmadik lemezét adja most ki a Serious Black nevű nemzetközi speed-power metálos szupergroup-szerűség. A 2015-ben megjelent As Daylight Breaks után Roland Grapow gitáros

Tovább...
Dead Lord - In Ignorance We Trust (2017)
A Svédországban, 2012 januárjában alakult Dead Lord 2013-ban mutatkozott be a Goodbye Repentance albumon, amire összegyűjtötték a korábban ilyen-olyan formában megjelent

Tovább...




Koncertek 2017. szeptember 22. és 2017. október 08. között:









Klipmánia