×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Van Halen - Balance (1995) 

Megjelent: 2011. november 22. kedd 18:10
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A rockzenei sajtó 2009-óta pletykál a Van Halen visszatérő-új stúdió lemezéről, 2011 végén már új kiadós szerződésről és új klip forgatásáról is szokás pletykálkodni, de az új dalokról hivatalosan még semmi információ nem tudható, azon a (majdnem)-tényen kívül, hogy az eredeti énekes, David Lee Roth fog majd énekelni bennük, és Eddie most már 20 éves, Wolfgang nevű fia fog szerepelni basszusgitárosként.

A csapat tulajdonképpen 1998-óta nem adott ki új dalokat, csak egy válogatást és két-három körben turnézott, pedig mind a Roth-éra (1978–1985), mind a Hagar-éra (1985–1996) hihetetlenül, elképesztően sikeres volt a maga idejében! 56 milliónyi lemezt adtak el csak Amerikában, amivel a 19. helyen vannak a leges-legnagyobbak listáján, de tagjai annak az 5 zenekarnak is, akik két lemezzel lépték át a bűvös 10 milliós eladási határt... Úgyhogy az egyre csak közelgő nagy visszatérés bejelentése előtt, adózzunk a tiszteletüknek két cikkel, mely a két utolsó stúdió lemezükről fog szólni... Az 1995-ben megjelent Balance az utolsó előtti a sorban, és egyben a Hagar-éra lezárásának is tekinthetjük...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Az 1991-es For Unlawful Carnal Knowledge albumot és turnét övező hatalmas ováció után, hosszú szünetet tartottak. 1993-ban kiadták a turnét megörökítő Live: Right Here, Right Now című dupla anyaguk (és VHS filmjüket), ami filmet a kapkodó kameramozgása miatt a korabeli kritikusok nem igazán kedveltek meg, a rajongók viszont úgy felszippantottak, mintha csak valami kábító anyag lett volna. De a Live: Right Here, Right Now nem oldotta meg a zenekar legfőbb problémáját, a hogyan tovább kérdését... A kilencvenes évek elejére ugyanis a grunge farmeres zenészei az ösztönös lázadásukkal alaposan felborították a rockzenei piacot. Az arénák királyaként és a hajbandák egyik legnagyobbikaként jegyzett Van Halen-nek így meg kellett a piacon küzdenie a hosszú sorokban kígyózó, fiatal és tehetséges ellenféllel! 1995-re a Van Halen-nek már nagyszerű milliónyi követője vérzett el ebben a küzdelemben, szóval a hogyan tovább kérdése egyre inkább lét-kérdéssé vált!

A válasz a Balance lett, aminek a megjelenésekor még senki sem tudhatta, hogy Sammy Hagar-ral nem fog több Van Halen album születni... (és aki az itt is szereplő Michael Anthony basszerrel közösen, sokkal később Chickenfoot néven fogja megszülni saját Van Halen-változatát, a Balance-hoz közeli zenével).

A Balance album válasza az volt, hogy egyszerűbb szerkezetű, keményebb és komolyabb, mondhatni: hol blues-, hol már-már szinte metal-közeli riff-központú zene kell, meg a hozzá szükséges hatásvadász kiállás. Eddie játékát a kezdetek óta uraló eufórikus, könnyed, parti hangulatnak itt vége lett... A csapat ezzel együtt vette le magáról a sárga-narancs pólókat, és a képekhez feketébe öltözött... Eddie a hosszú haját is levágatta, még szakállat is növesztett, ami image váltást, képletesen az album dalaira is ráhúzhatunk zeneileg! A zenekar egész történetében nem volt még ennyire szőrös riffekre és komoly szövegekre épített szerkezetű! Ami egyszerűsítés egyben azt is jelentette, hogy ez lett az első olyan lemeze a zenekarnak, amivel alaposan megosztotta a rajongóit! Sok olyan kritikát olvastam a felkészülésem közben, amiben a rajongók egyszerűen csak a legrosszabb rémálmuknak nevezik ezt a szerintük túl direktre sikeredett lemezt! Amit a For Unlawful Carnal Knowledge albumon hallgató folyamatos és organikus örömzenélés okán akár, talán még meg is lehet érteni... De, így utólag már tudható, hogy az ezt 1998-ban, utolsóként követő III-című album sikeredett ténylegesen igazi rémálomra, és nem ez...



Az új hangsúlyok mentén építkező album új producert is követelt magának, így került a csapat mellé a kanadai Bruce Fairbairn, aki a nyolcvanas évek végén a Bon Jovi és az Aerosmith mellett dolgozott, de 1990-ben a The Razors Edge-n hallható ötleteivel sikeresen támasztotta fel az AC/DC ellaposodó karrierjét, amire most Eddie-nek és csapatának is szüksége volt! (Fairbairn sajnos 1999. május 17-én elhunyt, a Yes énekes Jon Anderson talált rá vancouveri házában.) A Balance - minden lehúzás ellenére - folytatta a Van Halen siker-szériáját! Megjelenésekor vezette a Billboard 200-as eladási listáját, 5 kislemez és klip készült hozzá. Máig, csak Amerikában 3 milliót adtak el belőle.

A buddhista szerzetesek énekével nyitó The Seventh Seal rúgja be a lemez ajtaját. U2-szerűen lebegő, megfoghatatlan gitár-riffek sötétsége uralkodik a dalon. A Can't Stop Lovin' You könnyedebb hangvételű darab, egyfajta reagálás a Ray Charles-féle I Can't Stop Loving You-ra. A Don't Tell Me (What Love Can Do) a vahala készült legdurvább és legkeményebb riffre épített dala a zenekarnak. A szerelem erejéről szól a szövege, megemlítve még Kurt Cobain öngyilkosságát is. Eddie és Alex Amsterdam-ban született, innen ennek a pörgő dalnak dalnak a címe, amihez szövegnek Sammy a turista tapasztalatait szedte össze. A Big Fat Money egy egyszerű és lendületes honky-tonk-rocker pörgés, egy ösztönös click-track. A lemezen három instrumentális szerzemény szerepel, ezek közül az első a másfél perces Strung Out, amiben Eddie egy nagyzongora húrjain "művészkedik", még a ping-pong labda is előkerül. Ezek után nem véletlen, hogy a Not Enough című zongorás-bánatos dal következik, aminek az organikus felépítése a Right Here, Right Now-t idézi leginkább. Az Aftershock-ban ökölrázós gitártémákat kapunk, még némi Metallica-hatású riffelés is előkerül, csak itt kiszűrték a durvaságot. A Doin' Time a második, a Baluchitherium a harmadik instrumentális dal, előbbi Alex Van Halen dobos rövid improvizatív elmebaja, utóbbi Eddie gitárhősködő, nem túl egyedi ömlengése. A Take Me Back (Déjá Vu) akusztikusan, country-módban induló, majd keményebben, elektronikus kinyíló dal. Az alapját Eddie 20 évesen írta a No More Waiting című dalhoz, amit a Van Halen előtti időkben játszottak is. A zárást a hat és fél perces Feelin' hozza, egy epikus darab, ami egyre-egyre nyílik valamiféle organikus blues-rock felé! Igazi zseniális darab, heroikus refrénekkel!

A Balance megjelenését és turnéját követően kitalálták a fiúk, hogy a Roth-éra (1978–1985) és a Hagar-éra (1985–1996) legjobb dalait összerakják egy válogatásra... Az 1996. október 22-én megjelenő Best of Volume I-re végül felvettek két új dalt az eredeti énekessel, Roth-al, ami alaposan összezavarta még a zenekart is... David Lee Roth-al tűntek fel mindenhol, mindenhol reunion-t pletykáltak körülöttük, ami alaposan megsértette Sammy Hagar-t, aki végül kilépett (az énekes szerint kirúgták, hogy a kép még zavarosabb legyen). Végül a pletykáknak az vetett véget, hogy mindenki nagy meglepetésére bejelentették, hogy az új énekes Gary Cherone lett, az akkor már szünetelő Extreme énekese, akivel 1997. márciusa-decembere között stúdióba is vonultak... De Van Halen III című közös (és egyben eleddig az utolsóként megjelent) lemezük csak 1998. márciusában jelent meg... A Van Halen III a rémálma a zenekar rajongóinak, ez lesz a következő Van Halen-es cikkem tárgya, érdekességnek kiegészítve a szintén 1998-ban kiadott David Lee Roth-féle DLR Band lemezzel kapcsolatos gondolataimmal...




Track lista:

01. The Seventh Seal – 5:18
02. Can't Stop Lovin' You – 4:08
03. Don't Tell Me (What Love Can Do) – 5:56
04. Amsterdam – 4:45
05. Big Fat Money – 3:57
06. Strung Out (instrumentális) – 1:29
07. Not Enough – 5:13
08. Aftershock – 5:29
09. Doin' Time (instrumentális) – 1:41
10. Baluchitherium (instrumentális) – 4:05
11. Take Me Back (Déjà Vu) – 4:43
12. Feelin' – 6:36
13. Crossing Over (Japán bonusz track) – 4:49

Közreműködő zenészek:

Sammy Hagar (Chickenfoot) – ének, gitár
Eddie Van Halen – gitár, billentyűs hangszerek, vokál
Michael Anthony (Chickenfoot) – basszusgitár, vokál
Alex Van Halen – dob, ütős hangszerek

közreműködtek továbbá:
The Monks of Gyuto Tantric University – kórus: The Seventh Seal
Bruce Fairbairn – producer
Erwin Musper, Mike Plotnikoff – hangmérnök
Mike Fraser – keverés
George Marino – mastering

Van Halen lemezei:

Van Halen (1978)
Van Halen II (1979)
Women and Children First (1980)
Fair Warning (1981)
Diver Down (1982)
1984 (1984)
5150 (1986)
OU812 (1988)
For Unlawful Carnal Knowledge (1991)
Live: Right Here, Right Now (1993)
Balance (1995)
Best of Volume I (1996)
Van Halen III (1998)
Little Guitars: A Tribute to Van Halen (2000)
Best of Both Worlds (2004)
Tattoo (2012, single)
A Different Kind of Truth -2- (2012)

David Lee Roth lemezei:

Crazy from the Heat EP - 1985
Eat 'Em and Smile - 1986
Skyscraper - 1988
A Little Ain't Enough - 1991
Your Filthy Little Mouth - 1994
DLR Band - 1998
Diamond Dave - 2003

Az élet Dave után - interjú 1991-ből, első rész
Az élet Dave után - interjú 1991-ből, második rész

Kiadó:
Warner Bros.
Honlap:
www.van-halen.com
facebook.com/VanHalen


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Cavalera Conspiracy - Psychosis (2017)
A 2007-ben induló Cavalera Conspiracy elkészítette a 2014-es Pandemonium folytatását Psychosis címmel, ami a negyedik teljes anyaguk. A Sepultura

Tovább...
Sweet & Lynch - Unified (2017)
A 2015-ös Only To Rise albummal új szupergroup indult, amiben a nyolcvanas évek glam metal hullámának két ikonja fogott össze. A címszereplőket senkinek sem kell

Tovább...
Cannibal Corpse - Red Before Black (2017)
Majd' három évtized halálfém, mi kell még, külön regény? Nem hiszem, hogy tiszteletköröket kellene futni az egyik legpatinásabb death metal banda új lemeze

Tovább...
Moonspell - 1755 (2017)
A portugáliai Amadora-ban, 1989-1992 között Morbid God néven indult, azóta Moonspellként működő zenekar manapság a gothic metal egyik legfontosabb előadójának számít. A csapat legutóbb

Tovább...
Supersonic Blues Machine - Californisoul (2017)
A 2016-os West Of Flushing, South Of Frisco után elkészítette második lemezét a Supersonic Blues Machine nevű amerikai

Tovább...












Klipmánia