×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 The Cult - Choice Of Weapon (2012) 

Megjelent: 2012. május 22. kedd 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1983–1995 között működő, majd 1999–ben újraindult The Cult ismét és újra feltámadt! Öt évnyi stúdiózási szünetet törnek most meg, az utolsóként 2007-ben megjelent Born into This albumról annak idején kétszer írtunk, a lemezzel jártak is nálunk... Ezek után csak két, úgynevezett "kapszulát" adtak ki, új dalokkal és koncertfelvételekkel, majd Ian Astbury énekes bejelentette, hogy nem lesz folytatás, a zenei üzlet meghalt...

Most Choice Of Weapon címmel és a Ceremony-hoz hasonló, indiános külsőségekkel mégis visszatértek, ráadásnak még a Billy Duffy gitáros mögött dolgozó kísérő személyzet sem változott, ami náluk rendkívül szokatlan jelenségnek számít...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



"A munkát Chris Goss-szal kezdtük, aki egy nagyon közeli barát, már jó 20 éve barátok vagyunk. Mindig is dumáltunk arról, hogy közösen készítsünk el egy The Cult albumot. Chris bele is vetette magát a finomításokba, segített kiválasztani, összerakni az anyagot aztán itt le is ragadtunk egy időre. Elkopott a dolog, valahogy mindenki kimerült. Lezsibbasztottuk egymást a stúdióban." - Végül azzal a producerrel fejezték be a munkát, aki a Sonic Temple-vel a csúcsra emelte őket, Bob Rock-kal... Aki amúgy egyben azt is elmondhatja magáról, hogy az 1994-es címnélküli, indusztriális The Cult lemezzel jó időre, hogy pontos legyek a szintén vele készült és szintén sikertelennek mondható, 2001-es Beyond Good and Evil-ig vette el a kedvüket a lemezcsinálástól... meg utána jó időre megint, a Born into This-ig biztosan...

És akkor nézzük még, hogy Astbury mit mondott az indiános külsőség kapcsán: "Ez az image már sok-sok éve velem van, nagyjából 11 éves korom óta. Kanadában nőttem fel, az Ontario állambeli Hamiltonban. Kis srácként költöztünk oda, és így nagyon hamar megismerkedtem az amerikai bennszülöttek kultúrájával. Ez aztán csúcsra is járatta a bennszülött kultúrák iránti érdeklődésemet. Elég komoly hatással volt rám. Ami ezt a képet illeti, már jó ideje itt kavar körülöttem. Szinte meg kellett jelenítenem magamban. Egy olyan képet akartam, ami bizonyos formában nem csupán a lemez érzésvilágát tükrözi, a legmélyebb érzéseket, de azt is, hogy mi folyik a társadalomban. Azzal, hogy ennek a sámánfigurának egy maszk fedi az arcát, csaknem azokra a képekre emlékeztet, amik Líbiából vagy Egyiptomból érkeztek, meg az Occupy mozgalmakról vagy a brit lázadásokról."

"Azt hiszem, a lényeg az, hogy el kell kezdenünk a belső kutatást. A spirituális életünk szinte becsődölt. A materiális rendszerek nem fogják megoldani a helyzetünket. Azzal, hogy a bútorokat tologatjuk, átvitt értelemben, tehát új elnököt kerítünk, vagy egy friss festékréteget húzunk a dolgokra, még nem feltétlenül oldjuk meg a probléma lényegét. Emberi lények vagyunk, organikusak, függünk a környezetünktől, ettől az élő bolygótól. Ez tény. Ez ellen nem lehet harcolni. A harcaink meg leginkább politikai rendszerekről, szavak értelmezéséről, nyelvekről, struktúrákról, listákról, grafikonokról szólnak. Ez csaknem olyan, mintha azt akarnánk, hogy igazunk legyen, győzni azonban nem akarnánk... És, hogy visszatérjek ehhez a sámáni figurához, aki sok tekintetben egy olyan energiát reprezentál, amit még nem aknáztak ki. Megjelenik előttünk, ránk néz és választási lehetőséget kínál. Elvesszük a kést, a dordzsét. És ha a kést vesszük el, talán a saját torkunkat vágjuk el vele. És folyamatosan ezt tesszük. Nézd meg a kultúrát, amiben élünk. Közönséges. A felszínest ünnepeljük."



A Choice Of Weapon lemezt hallgatva könnyen megérti az ember, hogy mire gondolt a "sámánozás" és "spirituális élet" kapcsán az énekes... A május 20-án 50. születésnapját ünneplő Astbury ugyanis nagyon komoly hangi problémákkal küzd egy ideje, hogy pontosabb legyek, a 2002-es The Doors of the 21st Century szereplése óta nagyon nem a saját hangját... Hogy még pontosabb legyek, azóta nem képes eldönteni, hogy a saját jól megszokott manírjaival, vagy Jim Morrison "spirituális" modorában énekeljen... Már a 2007-es Born into This-en is, de most még inkább úgy tűnik, hogy komoly hangterjedelmi problémákkal küzd, mélyebb és bizonytalanabb lett a hangja, mint bármikor korábban volt... A Choice Of Weapon-on is van jó pár olyan énekelt sora, amit egyszerűen csak hamisnak lehet mondani! vagy hát ebben a magyarázatban, ilyenkor a "spirituális" énje felül írja a gondolkodó (vagy inkább gyakorlatias) énekesi énjét? Vagy hát ki tudja művész úrnál mivel lehet magyarázni a hamisságot...

Mindezzel együtt a Choice Of Weapon-t némileg jobbnak, de főleg érdekesebbnek hallom, mint a Born into This-t, ami jó hír lehet a csapat rajongóinak! Billy Duffy gitáros bátran próbálja eltüntetni énekesének hibáit, a dögös hard rock és a gót-hatások közé tehető egyénisége alaposan meg lett dolgoztatva! Az eredmény kiváló egyvelege mindannak, amire csak képes! Az egyszerű beüvöltözős-vokálos, zakatolós riffekkel nyomuló rock and roll meneteléstől (Honey from a Knife), a Ceremony-szerű komplexebb szerkezetekig, vagyis amikor a misztikusabb lassúból felbuggyan (Elemental Light, Wilderness Now és This Night in the City Forever) a dühös Zeppelin-riff... De a Love-hoz hasonló gót-os, csak sokkal direktebb dal (For the Animals és Amnesia) sem hiányozhat... Ahogy a zongorás balladai merengés (Life > Death), és az igazi Sonic Temple-t példának tekintő dögös és nagy ívű hard rock (Lucifer) téma sem maradhat ki... Ráadásnak direkt blues hatás is előkerül (A Pale Horse), hogy lássuk az öregedést is...

Négy bónusz dalt kaphat, aki a dupla deluxe változatban veszi meg az anyagot... Igaz, ezek nem lettek annyira kidolgozva a stúdióban... Az Every Man And Woman Is A Star indusztriális hatású, együtt-éneklős rock sláger, az Embers minimálisból terpeszkedő, hangulatos darab, az Until The Light Takes Us maszatos ötletelés, a Siberia pedig ősi, gót-os hangszerelésű, befejezetlen ötletelés... Szóval egyik sem nagy kár, hogy végül nem került a végleges fázisba!

Nagyon nagy kár, hogy Astbury már nem a régi, mert zeneileg lehetne ebből akár egy igazi Cult-lemez is! Nélküle, vagyis inkább a bizonytalanságával viszont valahogy semmi sem olyan, mint kellene lennie... Billy Duffy mindent elkövet, hogy az énekes problémáit elfedje, de sajnos ez a feladat még neki is lehetetlen! Mindenesetre érdemes meghallgatni a lemezt, főleg azoknak, akiknek a Born into This is bejött!

10/8.5


Az első klip: For The Animals



Lucifer



Track lista:

01. Honey from a Knife - 3:06
02. Elemental Light - 4:45
03. For the Animals - 4:28
04. Life > Death - 5:32
05. The Wolf - 3:33
06. Amnesia - 3:02
07. Lucifer - 4:40
08. Wilderness Now - 4:33
09. A Pale Horse - 3:14
10. This Night in the City Forever - 4:45

Bonusz:
11. Every Man And Woman Is A Star - 3:26
12. Embers - 5:01
13. Until The Light Takes Us - 4:19
14. Siberia - 3:36

Közreműködő zenészek:

Ian Astbury (Boris & Ian Astbury, Slash) - ének
Billy Duffy (Sammy Hagar, Circus Diablo) - gitár
Chris Wyse - basszusgitár
John Tempesta (ex-Testament, ex-Exodus, ex-White Zombie) - dob

vendégek:
Jamie Edwards - billentyűs hangszerek, vonósok
Chris Goss - gitár, vokál
A.J. Celi - vokál: Honey From a Knife

producer: Chris Goss, Bob Rock
turnén: Mike Dimkich - gitár

Lemezeik:

Choice Of Weapon -info- (2012)
Born into This -2- (2007)
Beyond Good and Evil (2001)
Cult (1994)
Ceremony -2- (1991)
Sonic Temple (1989)
Electric (1987)
Love (1985)
Dreamtime (1984)

koncertek:
Dreamtime Live at the Lyceum (1984)
Live At The Marquee (2cd, 1993)

válogatások:
Death Cult (1988)
Pure Cult: For Rockers, Ravers, Lovers and Sinners (2cd, 1993)
High Octane Cult: Ultimate Collection, 1984-1995 (1996)
Pure Cult: The Singles 1984 - 1995 (2000)
The Best of Rare Cult (2000)

Boxok:
Singles Collection: 1984-1990 (1991)
Rare Cult (2000)
Rare Cult: The Demos Sessions (2002)

További cikkeink:
2007. június 25 - The Cult Budapesten, afterparty a Cultus-sal
Beszámoló: 85 perces hétfő esti Cult kultusz a pecsában
Interjú a csapattal 1991-ből > első rész, második rész.
The Cult - sztori (1981-2007) - életrajz

Kiadó:
Cooking Vinyl Records
Honlap:
www.thecult.us
www.the-cult.com


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

The Cult - Hidden City (2016)

2016-02-08 00:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Septicflesh - Codex Omega (2017)
Az eredetileg 1990-ben alakult csapat a görög black metal színtér egyik legrégebb óta aktív, egyben legsajátosabb zenekara. Noha az új évezred elején egy rövid időre

Tovább...
Motörhead - Another Perfect Day (1983)
A londoni Motörhead a '79-es Overkill és Bomber lemezeivel sztárrá, majd a '80-as Ace of Spades és a '81-es No Sleep 'til Hammersmith élő anyagával listavezető

Tovább...
Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...
Iron Maiden - The Book of Souls: Live Chapter (2017)
Az 1975-ben alakult Iron Maiden jó ideje a heavy metál legnagyobb látványosságának számít! Showműsoruk felül múlja az NWOBHM-generáció minden más

Tovább...












Klipmánia