Dokken - Broken Bones (2012) 

Megjelent: 2012. szeptember 29. szombat 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A Los Angeles-ben 1976–1989 között, majd 1993–óta újra működő glam metal legenda elkészítette tizenegyedik stúdió lemezét Broken Bones címmel. Don Dokken zenekara a 2008-as Lightning Strikes Again óta tartott stúdiózási szünetet, azóta a csapatban egyedül annyi történt, hogy az ős-tag Mick "Wild" Brown dobos és a 2003-óta a csapatban dolgozó Jon Levin gitáros mellett, most már lemezen is bemutatkozik Sean McNabb basszusgitáros, aki 2006-ban már felbukkant élőben és 2009-óta hivatalos tagként tisztelhetjük, de eddig stúdióban nem dolgozott még velük... Szóval, lássuk hát, hogy Don Dokken énekes jelenlegi zenekara csinált jobb lemezt, vagy egykori zenésztársaiból T&N (vagyis Tooth & Nail) néven alakult csapat volt a jobb?



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A Broken Bones kiválóan sikerült! Természetesen a csapat zeneileg, hangszereléseiben és dallamaiban is közelebb áll most is Don Dokken 1990-es Up from the Ashes-éhez, mint a Back for the Attack környéki nagy időszakhoz, de Jon Levin gitárosnak egy pillanatra sem kell szégyenkeznie... John Norum és Billy White nyomdokain járni sem mondható rossz lépésnek, még ha a rajongók persze a fiatal George Lynch erejét és energiáját is akarják tőle újra meg újra hallani, akkor sem... Jon Levin letisztult játéka zeneileg a legnagyobb erőssége ennek a lemeznek, a jól megírt dalok mellett! Nem mellesleg Levin a szólóiban azért átmerészkedik a George Lynch-i világba is, nem is akárhogyan!



De, ha már Lynch, akkor T&N, aminek a lemezével kapcsolatban Donnak tényleg komolyan kell aggódnia! A Broken Bones legproblémásabb része ugyanis Don énekhangja szerintem... Cím és főszereplőnk hangja már nagyon régóta nem a régi, a magasak is rég nincsenek már meg olyan tisztán, de igazán aggódni csak most a Broken Bones hallgatása közben kezdtem miatta! Nagyon komoly mélyülésen ment át Don hangja, füstössé is vált, ami élőben nem jelent sok jót! Sokat trükköztek a stúdióban, sokszor raktak kórust fölé, sokszor tettek két-három éneksávot egymásra, vissza is fogja magát, hogy élvezhető legyen, de a régi magasságok hiánya végig nagyon komoly problémát jelent, a megírt dallamai, refrénjei nem teljesítik be a küldetésüket! A Waterfall-ban már az is komoly nehézségbe esik főhősünknek, hogy ne menjen át kocsma-blues kesergőbe... Ha a többiek nem nyomnák kiválóan, lendületből alatta a dalt, az ének messze alul múlná még ezt a rossz teljesítményét is! Szintén kiváló Jon Levin keleties témája a Victim of the Crime-ban, nagy kár, hogy Don Dokken itt is nehézkesen, lassan képes csak ráénekelni a dallamot, aminek rendezett körülmények között, erőből előadva a dallamot, vezetni lenne hivatott az üresebb zenéjű dalt...

Vicces és borzasztó is egyben, hogy egy énekes kvázi szóló csapatában a gitárost dicsérem, aki kellő alázattal zenéli körbe az énekes bukdácsolását, de ez írja körül legjobban ezt a lemezt, ami a végére egyre nehezebb feladat hallgatni... Ha Levin játéka és gitárjának hangszerelései nem vinnék újra és újra harcba az énekest, a Broken Bones hatalmas kudarccá válna... Így viszont még nem az, ahogy az Up from the Ashes sem volt az annak idején, bár az énekes füstös hangjáért ma már sokkal nehezebb feladat rajongani, mint szeretni az Up from the Ashes-en, ahol meg annyira jók voltak a magasai, hogy egyszerre több szólamot is akart belőle mutatni! (Mondjuk a Today című érzelgős ballada ezzel a füstös énekkel talán még jobb is lett...) Szóval összességében le a kalappal Jon Levin előtt, aki kiválóan felnőtt a Broken Bones kihívásaihoz, a gitáros sokszínű játéka lett a legnagyobb értéke ennek a produkciónak!

10/6




Track lista:

01. Empire - 3:33
02. Broken Bones - 4:54
03. Best of Me - 4:18
04. Blind - 3:23
05. Waterfall - 2:48
06. Victim of the Crime - 4:30
07. Burning Tears - 4:41
08. Today - 4:20
09. For the Last Time - 3:58
10. Fade Away - 3:46
11. Tonight - 4:57

Közreműködő zenészek:

Don Dokken - ének
Mick "Wild" Brown - dob, vokál
Jon Levin - gitár
Sean McNabb - basszusgitár

Lemezeik:

Breaking the Chains (1981)
Tooth and Nail (1984)
Under Lock and Key (1985)
Back for the Attack (1987)
Dysfunctional (1995)
Shadowlife (1997)
Erase the Slate (1999)
Long Way Home (2002)
Hell to Pay (2004)
Lightning Strikes Again (2008)
Broken Bones (2012)

élő labumok:
Beast from the East (1988)
One Live Night (1996)
Live from the Sun (2000)
Japan Live '95 (2003)
From Conception: Live 1981 (2007)

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
www.dokkencentral.com
facebook.com/DokkenBand


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

The Haunted - Strength in Numbers (2017)
Az At the Gates első felborulása közben, 1993-ban, a svédországi Göteborgban alakult The Haunted egykor európai melodic-death és post-thrash zenekarnak indult,

Tovább...
Motörhead - Motörhead (1977)
A londoni Motörhead ezzel az 1977. augusztus 21-én megjelent lemezével mutatta be azt a mocsokban és adrenalinban fürdő hard rock, heavy metál és rock and roll keverék zenéjét, ami

Tovább...
Tony MacAlpine - Death of Roses (2017)
Az 57 éve Springfield-ben született Tony MacAlpine legutóbb 2015-ben adott ki szólóban albumot Concrete Gardens címmel. A hozzá kapcsolódó turné viszont elmaradt,

Tovább...
Anubis Gate - Covered In Black (2017)
A dániai Aalborg-ban, 2001-ben alakult progresszív-power metálos Anubis Gate elkészítette a 2014-es Horizons - amiről kétszer is írtunk - folytatását, a sorban a

Tovább...
Pentakill - Grasp of the Undying (2017)
A Pentakill egy virtuális zenekar, a League of Legends nevű stratégiai játékhoz készül 2014-óta, nagyon is valóságos power-metál zenével. Az elképzelt csapat elképzelt

Tovább...




Koncertek 2017. szeptember 23. és 2017. október 09. között:









Klipmánia