×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Yngwie J. Malmsteen - Spellbound (2012) 

Megjelent: 2012. december 17. hétfő 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A most 49 éves Lars Johan Yngve Lannerbäck, akit a világ 1984-környékén Yngwie J. Malmsteenként ismert meg és szeret azóta is, a neo-klasszikus rockzene gitár-stílusának első számú feltalálója, szabályainak, kliséinek legfontosabb lefektetője... és nem mellesleg fantasztikus szerző és zenész. Jó ideje már, hogy a fejébe szállt ez a dicsőség. A sorozatban gyártott, egyre inkább önmagába forduló lemezeinek a minősége szabadesésben van, lassan szinte kiírva magát a műfaj elitjéből... Legutóbb 2010-ben jelentkezett albummal Relentless címmel, amiről kétszer is írtunk. Akkoriban Tim "Ripper" Owens énekessel dolgozott már jó ideje, akinek a hangja a speed-metalba gyorsult, öncélú témáihoz illeszkedett is.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Szerintem sokunknak meglepetés, hogy a Spellbound mennyire csöndben készült... Akkor kezdtek csepegni róla az információk, amikor már készen is volt... A gyorsaságnak és csendnek jó oka volt: főhősünk egoizmusa új lépcsőfokra lépett, a legmagasabbra: a hírek szerint egyedül dolgozott, minden hangszert ő használt, de fel is énekelte a dalokat, ha arra volt szüksége... Úgyhogy rajongóként is csak az juthat az ember eszébe, hogy most vajon végleg kinyírja a karrierjét, vagy akkor most csak így keresgéli saját magát? Mi jöhet még ezek után?

Furcsa egy lemez pattant ki a zseniális gitáros fejéből... Értékelhetetlenül béna, demós hangzású, kliséi miatt szerethetetlen, gépies viselkedése miatt minden izgalomtól mentes... Sőt, néha már túlságosan zavaros zenéjű is... Mégis, összességében, valahogy ezekkel együtt is úgy gondolom, hogy több fantázia van ebben a produkcióban, mint az utóbbi tíz év összes Malmsteen lemezében együttvéve, úgy az Attack!!tól a Relentlessig behatárolva... Ha, mondjuk színvonalában és a körülmények minőségében igazán kibontani nem is sikerült azt a magasságot amit eddig, mert egyedül azért az ő képességeit is meghaladja egy ekkora feladat...

De végre vissza került a szeme elé a Hendrix-szerűen dögös, blues-ban úszó hard rock-os világ, ami nagyon-nagyon régóta, úgy az Odyssey és Eclipse környéke óta hiányzik a lemezeinek a repertoárjából... Az itt hallható Let's Sleeping Dog Lie vontatottabb zenéje így már nagyon hiányzott nekem... Ráadásul füstös hangjával énekelni képes rá, ha nekem mondjuk a bizonytalansága miatt nem is tűnik túl jó ötletnek saját magát ennyire előtérbe tolni... Az meg már tényleg hatalmas hiba, hogy a szólóival persze ilyenkor is apró cafatokra képes tépni ezeket a régimódibb témákat...Az Iron Blues is ebből a Hendrix-szerű dögös bluesból táplálkozik, lassú alappal, elképesztő tekerésekkel, de mindezen pozitív érzés ellenére, további hangszeresek közreműködése nélkül szinte lehetetlen megszeretni, annyira demó ízű a hangzása...

Szintén a jobbikból való, ahogy a legszebb, egészen korai időszakát idézi fel nekünk a Majestic 12 Suite 1,2 & 3... Amikor a barokkosan túldíszített neo-klasszikus rockzene még nem kellett, hogy fénysebességgel párosuljon... Izgalmas ez a szerzemény, amit egyedül nem volt képes rendesen megvalósítani... Pedig még a dob témája sem alapvetően rossz, csak ez a förtelmes megszólalás minden jó érzést képes kiirtani az emberből... A gitár nagyszerű témák felett uralkodik, sőt még az ismerősen csengő nylon-húros, romantikus rész is kellemes benne... Szóval egyáltalán nem tűnik annyira menthetetlennek ez a produkció... A Nasca Lines nylon-húros tekerése például szintén káprázatos... Csak ne lenne annyira ismerős... Vagy a lendületes Poisoned Mind is káprázatos tekerések halmaza, csak oda meg egy biztosabb hangú énekes kellene, aki az amúgy jól megírt ének-témát beköpködés helyett, szórakoztatóan fel tudta volna énekelni...

De lehet, hogy túlságosan megszállottnak kell lenni, hogy az ember megtalálja ebben a produkcióban a kapaszkodókat... Nem tudom... Az biztos, hogy pár örvendetes dolgot én képes voltam felfedezni, a sok és átfogó karrier és önpusztítás mellett... Így én összességében örülök a jó jelek megjelenésének, de a lemezt mégis dögöljek meg, ha újra akarnám hallgatni... Abban viszont biztos vagyok, hogy ugyanebből az anyagból egy Joe Lynn Turner, Jens és Anders Johansson, plusz Bob Daisley, vagy egy Göran Edman, Mats Olausson, Michael Von Knorring és Svante Henryson felállás, meg egy Jeff Glixman képességű hangmérnök-producer az elmúlt évtizedek legjobb Malmsteen lemezét rakta volna össze... Az meg azt hiszem, hogy a gitáros legnagyobb személyiségi katasztrófája, hogy nem képes kezelni a saját egóját... és így a karrierjét is egyre inkább húzza le a klotyón...

10/5




Track lista:

01. Spellbound - 04:29
02. High Compression Figure - 03:20
03. Let's Sleeping Dog Lie - 04:40
04. Repent - 03:15
05. Majestic 12 Suite 1,2 & 3 - 09:02
06. Electric Duet - 01:34
07. Nasca Lines - 02:56
08. Poisoned Mind - 03:04
09. God Of War - 07:20
10. Iron Blues - 03:26
11. Turbo Amadeus - 01:13
12. From A Thousand Cuts - 03:24
13. Requiem For The Lost - 06:17

Közreműködő zenész:

Yngwie J. Malmsteen - gitár, basszusgitár, ének

Lemezei:

1984 - Rising Force
1985 - Marching Out
1986 - Trilogy
1988 - Odyssey
1990 - Eclipse
1992 - Fire & Ice
1994 - The Seventh Sign
1995 - Magnum Opus
1996 - Inspiration (feldolgozás album)
1997 - Facing the Animal
1999 - Alchemy
2000 - War to End All Wars
2002 - Attack!!
2005 - Unleash the Fury
2008 - Perpetual Flame
2009 - Angels Of Love (-2-)
2010 - Relentless (-2-)
2012 - Spellbound (-2-)

1985 - Rising Force Live '85 - Video, VHS
1988 - Heaven Tonight - EP
1989 - Live In Leningrad: Trial by Fire - Video, VHS, Live Album
1991 - The Yngwie Malmsteen Collection - válogatás
1992 - Yngwie Malmsteen Collection - Video, VHS
1993 - Leo Fender Benefit Live - Video, VHS
1994 - Live At Budokan - Video, VHS
1994 - I Can't Wait - EP
1994 - Power and Glory - EP
1998 - Concerto Suite for Electric Guitar and Orchestra in E flat minor Opus1
1998 - Yngwie Malmsteen LIVE!! - Video, VHS, Live album
2000 - Yngwie Malmsteen LIVE!! - DVD
2000 - Best of Yngwie Malmsteen: 1990-1999 - válogatás, 2000
2000 - Yngwie Malmsteen Video Clips - Video, VHS,
2001 - Anthology: 1994-1999 - válogatás
2001 - Yngwie Malmsteen Archives - Boxed set
2002 - Concerto Suite Live with Japan Philharmonic - DVD
2002 - The Genesis - rare válogatás, korai kiadatlan dalokból
2004 - Instrumental Best Album - válogatás
2004 - G3 - Live In Denver - DVD
2004 - G3 Live: Rockin' In The Free World (-2-) - Split album
2005 - Concerto Suite for Guitar and Orchestra - DVD
2005 - The Millennium Collection: The Best of Yngwie Malmsteen - válogatás
2006 - Far Beyond the Sun - DVD
2009 - Live Animal - Video
2009 - Live in Korea - Video
2009 - High Impact - válogatás
2010 - Raw Live - Video
2014 - Spellbound Live in Tampa - Live album

Kiadó:
Rising Force
Honlap:
www.yngwiemalmsteen.com
facebook.com/pages/Official-Yngwie-Malmsteen




rovat lapozó


Még, még, még...





 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Al Di Meola - Opus (2018)
A 63 éves Al Laurence Di Meola nem csak New Jersey, de az egész világ egyik legfontosabb gitárhőse. '74-től futó - a Return to Forever-ben kezdődő - latin-orientált fúziós jazz

Tovább...
Royal Hunt - Cast In Stone (2018)
A dániai Koppenhágában, '89-ben alakult Royal Hunt legutóbb 2015-ben adta ki a Devil's Dozen című sorlemezét, amiről kétszer is írtunk annak idején. (Azóta a 2017-ben

Tovább...
Marco Mendoza - Viva La Rock (2018)
Az 54 éves mexikói-amerikai Dead Daisies basszusgitáros, Marco Mendoza Dániában készítette régóta várt harmadik szólólemezét, a Viva La Rock-ot, amit március 04-én

Tovább...
Dizzy Reed - Rock 'N Roll Ain't Easy (2018)
Az 54 éves Darren Arthur Reed - vagyis művésznevén Dizzy Reed - az 1991-es Use Your Illusion megjelenése óta számít a Guns N' Roses egyik legfontosabb

Tovább...
Michael Schenker Fest - Resurrection (2018)
A 63 éves Michael Schenker '69-óta tartó karrierje tele van csodával! Sokat köszönhet neki az Ufo és a Scorpions is, miközben magánemberként

Tovább...




Koncertek 2018. május 27. és 2018. június 12. között:









Klipmánia