×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Midnight Sun - Metal Machine (2001) 

Megjelent: 2012. december 25. kedd 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A Midnight Sun a The Flower Kings basszusgitárosának, Jonas Reingoldnak az 1996-ban, Svédországban alapított power metal zenekara, legalábbis így szokás őket manapság emlegetni, mert karrierjük végén tényleg bekeményítettek... 1997 és 2001 között négy stúdió albumot adtak ki, ezekről fogok most egyesével írni...

A 2001-ben megjelent Metal Machine a csapat negyedik, egyben utolsó albuma... Hiába sikerült két évvel korábban a Nemesis annyira izgalmas neoklasszikus produkcióra, erre a lemezre énekest és stílust, meg kiadót is váltottak... Németesen kockás heavy-power zenét kezdtek írni, az Accept minden zakatoló szögletességével együtt, amihez kiválasztották énekelni Jakob Samuelsson-t, aki manapság a The Poodles-ban nyomja... Bár a minőséggel nincs itt gond, de azt hiszem ennyivel is jól jellemeztem az album hitelességét és eredetiségét...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Ahogy az Accept nevével fémjelezhető, teljes német heavy-power világ, úgy a Metal Machine lemez sem tűnik másnak, mint egyszerű Judas Priest emulátornak... Abból viszont a jobbik fajtát kapjuk, ha a hitelességgel akadnak is problémák... Magnus Karlsson viszont van annyira ügyes kaméleon, hogy ne legyen gondban ezzel a fémes csengésű, egyszerű riffekből építkező, hatásvadász zenével, úgy is sikerül elnyomnia, ahogy kell, kellően keményen, fémesen és bepörögve... Még arra is van helye és ideje, hogy az Accept-hez hasonlóan bedobjon pár neoklasszikushoz közelítő szólót és témát is a közösbe, némi átfedést biztosítva a csapat korábbi munkái felé... Ráadásul annyira kitanulta itt ezt a világot, hogy a Primal Fear-ben, meg a Kiske / Somerville lemezhez hasonló produkciók miatt, manapság is képes belőle megélni...

Az talán a legfurcsább, hogy ekkor került a csapatba első alkalommal hivatalosan is billentyűs... Richard Andersson nem akárki, a Time Requiem, meg az Evil Masquerade (2003-2006) miatt is érdekelt, nagy kár, hogy itt csak alig-alig hallani a munkáját... Pedig kiváló párja lehetne a gitárosnak, ha lenne rá módja, fel tudná erősítve esetleg a heavy-power-ben úszó neoklasszikus világot, amire úgy tűnik valahogy még sincs szükségük... Menetelnek inkább katonás ritmusban, amihez - a tudása alapján - a dobos Jaime Salazar jelenléte is enyhén szólva túlzásnak tűnik...

Szinén furcsa Jakob Samuelsson kiválasztása énekesnek... Aki hallotta már a The Poodlesban énekelni, az tudja, hogy nem egy igaz hitű Halfordista hangszál akrobata, de ennek ellenére, meglepően jól, mondhatni kiválóan hozza a brit "true" legenda összes bőrbe és szegecsbe öltöztetett hangszínét... A magasaktól, a karcos középen át, a mélyekig, megvan neki minden hangszín, amiket ki is énekel nekünk, meglepően jól...

Szerzemények szintjén tényleg kiváló munkát hallhatunk... Még azt is megkockáztatom, hogy ez az egyik legjobb valaha készült Accept-klón album, amit valaha hallottam... A nyitó Metal Gods (a felesleges kórus-műves, középkori-billentyűs felvezető után) úgy beindul, hogy ezt a primitíven szaggatott riffelést még talán az Accept sem csinálta jobban soha, a heavy-himnusznak születő refrénről nem is beszélve... A Dungeons of Steel neoklasszikus felhangú beindulása inkább komikusnak tűnik nekem, de a refrénre itt is összekapják magukban a heavy-himnusznak valót... A Temple of the Graal a monumentális Accept bólogatásba csempészett ironikus énektől tűnik jónak, ahogy a fémesen beindulós Steel to Steel meg az idegenül hatóan izgalmas basszusgitár futamaitól tűnik érdekesnek... A Metal Machine már a címében is magába foglalja ennek a lemeznek lényegét, bólogatós-ironikus zenéjében kevésbé... A Fight kardozós felvezetője után, kellően egyszerű és hatásvadász darálássá válik... Nos, nem folytatom, a dolgot már szerintem eléggé körül bírtam írni...

Ezek után nem tűnik különösebben meglepőnek, hogy a csapat gyorsan szét szaladt... Tulajdonképpen mindenki valami progresszívabbat akart csinálni... Magnus Karlsson például megalapítva a Last Tribe nevű csapatot, amivel három neoklasszikus és prog-power metal közötti lemezt sikerült kiadnia 2001-2003 között... Ezekkel a kiadványokkal folytatom tovább a sorozatomat...




Track lista:

01. Metal Gods - 04:02
02. Dungeons of Steel - 03:33
03. Temple of the Graal - 04:18
04. Steel to Steel - 03:55
05. Metal Machine - 04:29
06. Fight - 03:19
07. Distorted Eyes - 04:48
08. Your Blood Burns in Hell - 04:23
09. Keeper of the Gate - 04:09
10. Metal Will Stand Tall - 09:01

Közreműködő zenészek:

Jonas Reingold (The Flower Kings, Karmakanic, stb.) - basszusgitár, producer
Magnus Karlsson (Allen / Lande, Kiske / Somerville, Planet Alliance, Primal Fear, stb.) - gitár
Jaime Salazar (Allen / Lande, Planet Alliance, The Flower Kings 1995-2001, stb.) - dob

Richard Andersson (Time Requiem, Evil Masquerade 2003-2006) - billentyűs hangszerek
Jakob Samuelsson (The Poodles) - ének

Lemezeik:

Another World - 1997
Above & Beyond - 1998
Nemesis - 1999
Metal Machine - 2001

Kiadó:
Limb Music GmbH.
Honlap:
www.metal-archives.com
www.reingoldrecords.com


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Midnight Sun - Nemesis (1999)

2012-12-24 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Steelheart - Through Worlds of Stardust (2017)
A Steelheart egy 1990-ben, a connecticuti Norwalk-ban alakult hard rock és glam metál zenekar, élén Miljenko Matijevic-csel, akinek a sok oktávos énekhangja sok

Tovább...
Foo Fighters - Concrete and Gold (2017)
A Nirvana egykori dobosa, Dave Grohl '94-ben, Seattle-ben alapította meg saját alternatív rock, post-grunge és hard rock keverék zenekarát, a Foo Fighters-t...

Tovább...
H.e.a.t - Into The Great Unknown (2017)
A 2007 januárjában, a svédországi Upplands Vasby-ban alakult H.e.a.t egy nagyon tehetséges és fiatalos hard rock csapat, rádióknak szánt dallamokkal. A csapatnak legutóbb 2014-ben

Tovább...
Living Colour - Shade (2017)
A New York-i Living Colour 1984–'95 között a kommersz crossover-pop-rock műfaj egyik legfontosabb alakja volt! A klasszikus heavy torzított gitárjához funkot,

Tovább...
Kaipa - Children Of The Sounds (2017)
A '73-ban induló svéd progresszív rocker Kaipa annak idején - a későbbi Flower Kingsből - bemutatkozási lehetőséget nyújtott Roine Stolt-nak, aki 2002-ben - a ma is a csapattal

Tovább...




Koncertek 2017. október 24. és 2017. november 09. között:









Klipmánia