Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Voodoo Highway - The Ordeal (2017)

 Látogatottság
Összesen
87433618
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Snakecharmer - Snakecharmer (2013, Dionysosrising)

Lemezismertetők

Micky Moody egy igazi kígyóbűvölő. A kígyók Ahab kapitányaként megküzdött a maga nagy fehér kígyójával, Moby Dick-kel (ja nem, az egy másik történet), akarom mondani, Whitesnake-kel, hogy fél(ezer) pengetőjét és fele legénységét vesztve vonuljon vissza barátjával, Bernie Marsdennel egy kis közös kígyóbűvölésre. (Rossz, aki rosszra gondol. Ők viszont brosszak.) Szóval a két "kígyós pasas", a Snake Bros, eztán is többször próbálkozott régi nagy dicsőségük, a nagy kígyó felállításával, de hiába nyomultak Jorn Lande-val The Snakes néven, hiába küzdöttek Stefan Berggren-nel Company Of Snakes zászló alatt, hiába erőltették az M3-at a régi fehérkígyós legénység harmadik M betűs tagjával (Neil Murray), pedig ott még egy negyedik M (Tony Martin) is besegített. Igaz, hogy ő inkább az ellentétes pólust képviselte, hiszen a fekete szombati szeánszok híve volt, nem a fehér kígyós szerelemvadászaté, de legalább jin-jang módjára kiegészítették egymást.



A sok sikertelen próbálkozást megelégelve Bernie Marsden 30 év közös munka után távozott, és Micky Moody most a szólólemezével nemrég kellemes meglepetést szerző Heartland énekes, Chris Ousey segítségével próbálja meg újra megbűvölni azt a fránya kígyót. A sokat próbált és sokfelé járt harcostárs Neil Murray persze most is ott van az oldalán, és a szomszédos csónakokból is átültek páran, így Laurie Wisefield a Wishbone Ash-ből, Adam Wakeman az Ozzy Művektől és Harry James a Magnum-ból.

Nos, a nagy Marsden/Moody párosban is Marsden volt az agy (a jobb dalszerző) és Moody a kéz (a zseniálisabb gitáros), ezért azon sem csodálkoztam, hogy a kígyóbűvölő muzsikák nagy részét most is a másik penge(tő), Laurie Wisefield szállította, ellenben Moody egyéni, slide-os játéka a meghatározó ebben a produkcióban. A kis Wakeman tökéletesen asszisztálja végig a lemezt, Hammondja nagyon ott van, ahol kell, de ennyi. Komolyabb szerepet nem kapott. A nyitó Angyalom nem rossz nóta, csak egy kicsit Eric Martinos az ének, ami azért nem pontosan a Whitesnake irányába mutat. Az meg, hogy miért pont az Accident Prone-ból csináltak promo videót, csak a Frontiers fejesei tudhatják. (Így lett belőle Promo Accident.)

A lemez a negyedik nótától kezd "beindulni". A Falling Leaves ballada inkább olyan, mintha Chris Ousey korongjáról "esett volna le", nem hasonlít a nagy Kígyó-klasszikusokhoz, de roppant jól sikerült. A legjobb gitártémát az Egy kis rock & roll hozza, a végén meg már egészen Zeppelin-be hajlik, de a Turn Of The Screw (szerintem a lemez csúcspontja) és az azt követő Here I Go Again-lüktetésű Smoking Gun az a muzsika, amit egy Whitesnake albumon is el tudnék képzelni. A Stand Up a Bon Jovis billentyűjátékával és idegenes (azaz Foreigneres) gitár riffjeivel már újra deAORizálja ezt a blues alapú muzsikát. Nem beszélve a Guilty As Charged-nak elnevezett szigonyról, amelynek hegye nem a Whitesnake, hanem a Dirty White Boy felé mutat. A Nothing To Lose megint nem talált, a szárazföld, pontosabban Texas felé vette az irányt (szóval nagyon eltévedt), ezért is lett a dal annyira ZZ Top-os.

Chris Ousey AOR énekes. Ezt tudomásul kell venni. Próbál ő Paul Rodgers lenni, de inkább csak egy berekedt Eric Martinra futja az erőlködéséből. Egy szó mint száz, ezzel a csónakkal megint ellavírozhatnak egy ideig a langyos vizű óceánban, de a hőn áhított fehér kígyónak a nyomába se érnek. Ahhoz eggyel magasabb sebességre kellene kapcsolni. Talán nem ártana egy Mercury szintű dalszerző a csónakba, vagy ha már blues zenét akarunk, legyen (Robert) Johnson, egy olyan motorral repesztenének, mint a versenymotorcsónak!




Track lista:

01. My Angel
02. Accident Prone
03. To The Rescue
04. Falling Leaves
05. A Little Rock & Roll
06. Turn Of The Screw
07. Smoking Gun
08. Stand Up
09. Guilty As Charged
10. Nothing To Lose
11. A Breath Away
12. Cover Me In You

Közreműködő zenészek:

Micky Moody (Whitesnake) - gitár, slide gitár, vokál
Neil Murray (Whitesnake) - basszusgitár
Laurie Wisefield (Wishbone Ash) - gitár, vokál
Harry James (Thunder, Magnum) - dob, vokál
Adam Wakeman (Ozzy) - billentyűs hangszerek, vokál
Chris Ousey (Heartland) - ének

Lemezeik:

2013 - Snakecharmer

Kiadó:
Frontiers records
Honlap:
www.snakecharmer.org
facebook.com/QEDG.snakecharmer
CsiGabiGa, dionysosrising.blog.hu



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: Dionysosrising


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.44 Seconds