×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Czippán György interjú (2013) 

Megjelent: 2013. augusztus 01. csütörtök 12:05
Szerző: bcsaba
    Interjúk 

Czippán György 1976 és 1982 közt az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese volt. Erről az időszakról és az 1980-as Fekete Bárányok Fesztiválról beszélgettem vele...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Úgy tudom, komoly részed volt a Fekete Bárányok Fesztivál létrejöttében.

Abban az időben a rendszer tiltott bizonyos zenekarokat, többek közt Hobóéket, a P. Mobilt és a Beatricét. Vidékre szorultak, kis helyekre, Pesten beszűkültek a lehetőségeik. Az Ifjúsági Magazinnal lehetőségeinkhez mérten támogattuk őket korábban is, koncerteket szerveztünk nekik. A plakátokon Ifjúsági Magazin estként hirdettük ezeket a koncerteket, ezzel kicsit álcázva a történetet. De mindenki tudta, hogy e mögött e zenekarok koncertjei vannak.

1980 tavaszán Schuster Lóri azzal állított be a szerkesztőségbe, hogy kellene egy nagy szabadtéri koncertet csinálni. De hol? Nekem jutott eszembe, hogy a Hajógyári szigeten kellene körbenézni. Ekkoriban Óbudán laktam, járogattunk ki ide sétálni. Van ott egy hatalmas domb, az lenne a nézőtér, előtte a színpad. Ez akkor egy kietlen térség volt, nem olyan, mint most. Nem volt semmilyen infrastruktúra. Kimentünk, Lóri csóválta a fejét, hogy például hogyan lehet ide áramot kihúzni. A technikát Schuster intézte.

Véglegesítettük a helyszínt, a zenekarok természetesen benne voltak, csak azt kellett kitalálni, hogy kinek a nevén fusson a szervezés. Az Express Utazási Irodára esett a választás, Völgyi Pista az ottani főnök minden további nélkül elvállalta, kijelölt két embert a szervezésre, nekünk innentől több dolgunk nem volt a koncerttel. Végig Ifjúsági Magazin koncertként volt hirdetve, szó sem volt Fekete Bárányok névről, ez csak később ragadt rá, bár már a koncerten lengettek fekete bárányos zászlót. Pár héttel a koncert előtt csatlakozott még a Bizottság is a programhoz.

1981. augusztus 22-én is volt itt egy nagy koncert, van kapcsolat a kettő közt a helyszínen kívül is?

A már egy szuperkoncert volt, az akkor alakult zenész szakszervezet szervezte, sok zenekar lépett fel.

Mennyire féltetek a bulitól?

Semennyire. Nekünk egy vasunkba sem került, csak a nevet adtuk. Csak sztoriképpen: az a srác, aki az Expressnél a jegyeket adta el, lelépett a jegyárbevétel egy részével.

A Belügyi Szemle írt a koncert tapasztalatairól. Te hogyan emlékszel?

Egy Gábriel nevezetű rendőrőrnagy volt a biztonsági felelős, ő tartotta a szervezőkkel a kapcsolatot, fiatal ember volt, kedvezően állt a történethez.

Milyen volt a rockújságírás a '70-es, '80-as években?

Semmilyen. Utólag nevezték ezt el rockújságírásnak, akkoriban erre nem szakosodott senki. Az írók minden más témában is írtak cikkeket, tulajdonképpen bedolgozóként tévedtek erre a pályára. Mellesleg csinálta ezt néhány diplomás srác, akinek érzéke volt ehhez, szerette a zenét.

Mesélj az Ifjúsági Magazinról.

A Lapkiadó Vállalat újságja volt, egy könyvkiadó is tartozott később ehhez, a '80-as években így jelentek meg ennek égisze alatt a rockszakkönyvek. Az Ifjúsági Magazin volt az akkori legjobb könnyűzenével foglalkozó lap. Nem tartoztunk a KISZ zászlaja alá, az övék a Magyar Ifjúság volt, így minket nem tudtak irányítani. Amennyire akkor szabad lehetett valaki, annyira voltunk szabadok. Persze voltak korlátok. 1984-ben például engem és az egész szerkesztőséget kirúgtak, arra való hivatkozással, hogy megrontjuk az ifjúságot. Azt mondták, olyan gondolatokat ébresztünk, amely károsan hatnak rájuk, mivel népszerűsítjük a csöves jelenséget és a punkot. Hivatalosan az állam nem akart ezekről a jelenségekről tudomást venni, próbálták a szőnyeg alá söpörni az olyan témákat, mint például a szipuzás. Mi írtunk ezekről, rögtön háromszorosára is duzzadt a példányszám.

Volt egy kollégánk, Sziderasz Szpirosz, megrögzötten írta a helyzetjelentéseket az újságba a csövesekről, szipusokról, mély társadalmi kutatásokat csinált. Szerkesztőségin többször mondtuk neki, hogy ne csináld már, állandóan ezekről írsz, menj már ki egy kicsit a Margit szigetre pihenni. Erre a Szpirosz: "Ott is ismerem a csöveseket." Persze minden ilyen cikk után azonnal jött a baszogatás a KISZ KB-tól, hogy ezt hogy gondoljuk, hogy leközöljük, meg így, meg úgy. De ezzel együtt is folytattuk az ilyen cikkek közlését. Pedig ez korábban is létező jelenség volt, már a '60-as évek végén megjelent ez, a cikkek így is 10 éves késésben voltak, de a hivatalos szembenézés a jelenséggel, ehhez képest is újabb 10 évet késett, csak a '80-as évek végén kezdett el a drogprevenció központi téma lenni.

Az IM próbálta a saját érzései szerint a kényes témákat megfogalmazni. Nem volt ez tudatos, egyszer-egyszer el is értünk a falig, de komolyabb retorziók éveken keresztül nem voltak. Aztán végül mégis kirúgtak mindenkit, pedig akkor már a nehezén egyébként túl voltunk. Óriási levelezése volt az újságnak, ugye nem csak zenével foglalkoztunk. Volt egy rovat, a "Válogatott magánügyek", ahol Veres Pál válaszolt a fiatalok leveleire rendkívül humorosan. Például abban az időszakban, mikor más lapok elkezdték szapulni a punkjelenséget, kaptunk egy levelet a Balaton-felvidékről, melyben a levélíró kikéri magának és a családjának a becsmérlést, és tegyük tisztába a dolgot, aláírás: özv. Punk Jánosné. Voltak ilyen reflexiók.

Milyen példányszámban jelent meg az IM?

Amikor odakerültem 1976-ban, olyan 100.000 példányban, ez ment fel egy-két éven belül 300.000-re. Elképesztő példányszám volt ez egy hetilaptól. Na ez ütött szöget a KISZ fejébe. A Magyar Ifjúság is óriási példányszámban készült, de csak azért, mert minden helyi KISZ szervezet rendelt belőle 10-10 példányt. Hogyan aztán mennyien olvasták, nem tudom.

Milyen volt a főszerkesztőségi munka?

Hetente egyszer összeültünk, mindenki elmondta, milyen témájú cikket szeretne írni, közösen próbáltuk elbírálni, hogy ezt ne, mert ez már volt, most épp ne legyen csöves-cikk, stb. De én mindig szabadon hagytam az újságíróinkat, úgy tudtak a legjobban írni.

Volt nyomás rajtatok felülről, vagy akár alulról, hogy ki kerüljön címlapra, ki kapjon vezércikket?

A tolongás a lap közepéért ment, a poszterért, meg persze a címlapért is. AZ IM köztudottan rockpárti volt, de teret adtunk a többi zenekarnak is, bár nem szerettük a nyálas zenét.

Erdős Péterre hogyan emlékszel?

Mindig próbált beavatkozni, több-kevesebb sikerrel. Általában nem nálunk kezdett, a felettes szerveknél kilincselt. Egy példa. Harsányi László volt akkoriban a KISZ KB Kulturális Osztályának a vezetője. Később mesélte - ez akkoriban hozzám nem ért el -, hogy Erdős minden héten följelentett nála, volt egy külön szekrénye, ahol ezeket a feljelentéseket gyűjtötte. Nem csak engem jelentgetett, hanem Sebők Jánost is, ő is "nagy kedvence" volt.

Erdős vezérelve egy elszólásából tetten érhető. Ugye kicsit raccsolt: "Esz az én szavam, akkor fonom vissza, amikor éhnakahom." Tehát próbált befolyásolni, de mi nem voltunk anyagi függésben, így nehéz dolga volt. A Magyar Ifjúsággal persze könnyebb dolga volt.

Bálint Csaba (2013.08.01.)
rockmuzeum.ini.hu



rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Czippán György!

kép

Magyar Péter - interjú (2016)

2016-01-06 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. október 24. és 2017. november 09. között:









Klipmánia