×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Rudán Joe - Ez vagyok én - alkotói korlátok nélkül (interjú, 2014) 

Megjelent: 2014. február 11. kedd 12:05
Szerző: Hege
    Interjúk 

A nemrég ötvenedik életévét betöltött muzsikus - a Pokolgép, a P. Mobil és a MobilMánia egykori frontembere - otthonosan mozog az akusztikus zene világában, valamint a rockoperák színpadán is. Ez vagyok én címmel hamarosan boltokba kerül első szólóalbuma, amely a különleges orgánumú énekes sokoldalúságáról tesz tanúbizonyságot. Rudán Joe-val a Dinamit együttes próbája végeztével beszélgettünk. - Hegedűs István



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Hamarosan a boltokba kerül első önálló szólóalbumod, amelynek megjelenését az ötvenedik születésnapod környékére időzítettétek. Ahhoz képest, hogy több mint negyedszázadot töltöttél a pályán, nem tartod kissé megkésettnek?

Az amatőr korszakot magam mögött hagyva, a Pokolgép énekeseként szerepeltem először hanghordozón. Attól kezdve kizárólag csapatban dolgoztam: emellett ott volt a P. Mobil, majd a MobilMánia, de a Codához sem lettem hűtlen. Az itt felsoroltak mindegyikével készült lemezfelvétel, ha akartam volna, sem jutott volna időm önálló album elkészítésére. Egyébként nem is voltak ilyen ambícióim, teljes mértékben kielégített, hogy az ország élvonalbeli zenekarainak lemezén énekelhetek.

Miután megérkeztem az első ötvenedik évhez, megérett bennem az első szólóalbum gondolata. Azokat a barátaimat kértem meg a lemezen való közreműködésre, akikkel az elmúlt harminc év közös zenekarba sodort. Egy részük szerzőként, szövegíróként, a Rudán Joe's Coda jelenlegi tagsága pedig kísérő muzsikusként is szerepel az albumon.

Nevesíthetjük őket?

Hogyne, hiszen olyan kiváló zeneszerzőkről van szó, mint Vámos Zsolt, Nagy Dávid, Zeffer András, vagy Kozma Tamás. Andrásik Removal valamikor közös lemezt készítettünk, amely sohasem jelent meg, s most itt az alkalom az újabb együttműködésre. Akár csak Vedres Joe-val, valamint Hirleman Bercivel, akiknek a szólóalbumán is énekeltem korábban. Papp Gyulával a Codában és a P. Mobilban dolgoztam, csak úgy, mint Sárvári Vilivel. A Coda egykori zenészei közül Sipeki Zoli, Makovics Dénes és Tornóczky Feri, az újak közül pedig a gitáros Tóth László és a basszusgitáros Gyenes Attila írt egy-egy dalt. A szövegeket szintén barátaim írták: Horváth Attila, Barbaró Attila, Palancsa Gábor, Toldi Tamás, Sárdy Barbara, Katona László, valamint a dalok zeneszerzői.

A névsor hosszúsága meghatározza a rendelkezésre álló játékidőt. A maximális kihasználtságra törekedtél?

Igen, teljes mértékig ki szeretném meríteni a CD-lemez biztosította lehetőséget, hiszen az összes dalt magaménak érzem. A felkért zeneszerzők különleges tehetségek, s tényleg kitettek magukért. Két bónusz felvétel is helyet kapott a korongon, az egyiket egy Kanadában élő barátom, Katona László írta, a másik egy székely nemzeti rockopera betétdala Csaba királyfiról, amelynek zeneszerzője és szövegírója G. Nagy Ilián. Az album sokszínűségét erősíti, hogy minden dalnak más és más a szerzője, a stílusban sem szerettem volna korlátozni őket. Teljes alkotói szabadságot kaptak. Ugyanez vonatkozik a szövegírókra is, Horváth Attila például három szám szövegét is jegyzi.

Szólóalbumon a szerzők alkotói szabadsága mellett az előadó is kitörhet a meghatározott zenekari keretekből.

Azért vállaltam szívesen rockopera-szerepeket, hogy kilépjek a skatulyákból. Egyébként a szekszárdi Jazz Orchestránál is vendégeskedtem, ahol a tizenhat tagú zenekarban tizenkét fúvós fújt mellettem. Ez a szereplés teljesen más érzéseket váltott ki belőlem, és merőben más előadói stílust kívánt. Sikerült bebizonyítanom, hogy a rock és a metál mellett más műfajokban is helyt tudok állni.

Erről az oldaladról leginkább a Pokolgépből való kiválásod után szerezhetett tudomást a közönség. Tóth László gitárossal duóban járjátok az országot, de az emblematikus dalok, az eredetinél jóval szelídebb formában, a Kalapács és az Akusztika projecttel is megszólalnak. Vajon mennyire elégíti ki a konszolidált hangzás a rock dübörgéséhez szokott publikumot, és persze a színpadi előadót?

Egyik példaképemnek, David Coverdale-nek is létezik egy Japánban kiadott lemeze, ahol egy szál gitárra hangszerelve adta elő a jól ismert dalokat. Számomra, de Laci számára is komoly kihívás volt ezeket a számokat úgy megszólaltatni, hogy a közönség elfogadja azokat. Ám az elfogadás önmagában kevés: a lényeg, hogy az embereknek ne okozzon csalódást, kellően ráhangolódjanak és vegyék a színpadról érkező hullámokat.

Az eredetileg rock, vagy heavy stílusban készült szerzemények közül nem mindegyik alkalmas akusztikus verzióban történő előadásra. Előfordult, hogy a kiválasztott daloknak több mint a felét "kidobtuk", mert nem éreztük elég meggyőzőnek ehhez a formához. Mindemellett a gazdaságossági, valamint – egyes klubokban - a hangerő korlátozási szempontok sem elhanyagolhatóak: olyan helyekre is eljutunk ezzel a projecttel, ahová egy zenekarral megoldhatatlan lenne. 2010 elején állt fel a Kalapács Akusztika formáció, Kalapács József, Závoti Zoltán, valamint az általam működtetett duó azóta sokszor egyesült. Eljutottunk Erdélybe is, itthon pedig két, telt házas templomi koncertet adtunk az év végén.

Nemrég alakult meg az Atilla Fiai Társulat. Mit takar e történelmi elnevezés?

1993-ban mutatták be Szörényi Levente rockoperáját Atilla, Isten kardja címmel, amelyben a hun király három fiaként Kalapács József, Mr. Basary (Babári József) és jómagam kaptunk szerepet. Innen származik az ötlet, hogy a három fiú – mindhárom József – csinálja meg az Atilla Fiai Társulatot, amelyben különböző rockoperákból adunk elő részleteket.

Mára tíz tagúvá terebélyesedtünk, komplett zenekarral, valamint Tóth Renivel, az Örökség együttes énekesével és Szűcs Antal Gábor gitárossal kiegészülve. Nemrég tértünk haza Amerikából, ahová a magyar házak, illetve magyar klubok hívtak meg bennünket. Meglehetősen hosszú turnét bonyolítottunk le a keleti parttól egészen a nyugatiig.

Eközben kisebb-nagyobb szünetekkel a saját zenekarod is működik. Magyarországon magas minőségi megszólalással talán a pécsi Coda zenekar interpretált elsőként Led Zeppelin és Deep Purple örökzöldeket. Ha jól számolom, a megalakulás óta huszonöt év telt el...

Igen, egy pécsi blues-kocsmában való dzsemmeléssel indult a Coda története. Hobbizenekarként alakultunk, mindenki munka mellett zenélget, amikor éppen ráér. Ezért is nem lépünk gyakrabban közönség elé. A Zeppelineket és Deep Purple-öket szívvel-lélekkel kell játszani, ezért a tagság is ennek szellemében állt és áll össze. Egyetlen kiadott lemezünkön saját szerzemények találhatók, hiszen kedvenceinket úgy sem tudnánk úgy eljátszani, ahogyan eredetiben megszólalnak. Az elmúlt huszonöt év tagcserék szempontjából meglehetősen mozgalmas volt, amely egyrészt a lakóhelyváltozásoknak, másrészt a zenészek elfoglaltságának köszönhető.

Öt évet húztál le a MobilMániával, mint a zenekar egyik alapító tagja. Az év végi koncert után ellentmondásos hírek járták be a facebook oldalakat és az egyéb kommunikációs csatornákat (beleértve a szóbeszédet is). Megtudhatjuk, hogy mi az igazság a kiválásod körül?

A zenekarból való kiválásom régóta érett, egyébként nyílt titok volt. Még a MobilMánia számára is, hiszen két hónappal ezelőtt már tartottak egy meghallgatást, ahol énekest kerestek. Tisztázzunk valamit: annak idején azért mentem énekelni a zenekarba, mert ott tényleg legendák álltak a mikrofon mögött. Elsősorban Vikidál Gyulára gondolok, akit gyerekkorom óta tisztelek és becsülök. Tunyogi Pétert úgyszintén, vele már korábban is énekeltem együtt. Kékesi Bajnokot - ugyancsak a hetvenes évektől - szintén nagyon szerettem. Elsősorban miattuk lettem a zenekar tagja.

Tunyó azóta az Égi zenekarban játszik, Gyula is elhagyta a csapatot, mikor Vámos Zsolt és Borbély Zsolt távoztak, súlyos csapásként éltük meg mindezt. Én még maradtam, sőt az Alexandra kiadóval való kapcsolataim révén segítettem a második album megjelenését is. Hittem abban, hogy az új gitárossal még működőképes lehet a zenekar, de két év után Szentkirályi Jani is kilépett. Nekem már az első hullámban, Zsoltékkal együtt kellett volna mennem, mert az utóbbi időben megfáradt a kapcsolat.

Tavaly Baranya Megye díszpolgára lettél. Eddigi művészi sikereid mellett, feltehetően, a településhez való hűséged is motiválta az adományozókat. Mi köt Kozármislenyhez?

Számomra is meglepetés volt, hogy megkaptam a díszpolgári címet. A kitüntetés a rockzenében eltöltött több évtizedes munkám jutalma, amelyet ezúton is köszönök az illetékeseknek. Annak ellenére, hogy körülbelül húsz évet Budapesten töltöttem, lélekben és érzelmileg mindig is Baranya megyei maradtam. Nyolc éve költöztünk Kozármislenybe, hiszen amennyiért Budapesten lakást, ugyanannyiért, a baranyai településen, családi házat vásárolhattunk. Feleségemmel inkább a vidéki élet mellett döntöttünk, még azon az áron is, hogy ingáznom kell a főváros és a település között. Nem utolsó sorban minden ide köt. Pécsett születtem, és itt, a szülőhelyem közelében szeretném leélni az életem...





rovat lapozó


Még, még, még...



Hege írta:



 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Zivatar - interjú Attilával (2018)
Örömmel üdvözöllek a passzio.hu-n! Szerettem volna, ha ez az interjú még a Fekete Zaj előtt megjelenik, ami sajnos miattam nem sikerült. Bár így legalább

Tovább...
Ashen Epitaph - interjú Boros Attilával (2017)
Üdvözöllek újra a passzio.hu-n, 2012-ben "beszélgettünk" utoljára, már kezdtem aggódni, hogy nem is fogunk újra, hisz majd egy

Tovább...
Borlai Gergő - Mindig 100% - interjú (2018)
Áldozni, szorgalmasnak lenni és mindent elkövetni az álmokért, kortól függetlenül jó tanács! - interjú a legsikeresebb magyar dobossal, Borlai Gergő-vel. -

Tovább...
Katona Imre - interjú 3. rész (2018)
Katona Imre a Nagy Feró-féle Hamlet rendezője volt az Egyetemi Színpadon, de ennél életműve természetesen sokrétűbb és több ponton találkozik

Tovább...
Little G. Weevil - Új korszak kezdetén - interjú (2017)
Little G. Weevil, vagyis Szűcs Gábor kiváló albummal jelentkezett - ezért hát megkértük, lebbentsen fel fátylakat! - Szilágyi Norbert

Tovább...




Koncertek 2018. február 20. és 2018. március 08. között: