×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Axxis - Kingdom of the Night II (2014, Dionysosrising) 

Megjelent: 2014. április 08. kedd 18:05
Szerző: Dionysosrising
    Lemezismertetők 

Az Axxis egy évelő növény, latin nevén Axxisus Metallus Germanicus. Szinte minden évben hoz termést, nevezzük ezt lemeznek (CD), lemezkének (EP), vagy élőszárnak (DVD). Dortmund környékén fedezték fel először 1989-ben, de első évi termése (Kingdom Of The Night) népszerűségének köszönhetően világszerte elterjedt. A "ketteske" hasonlóan sikeres volt, mint elődje, egyetlen hibája az volt, hogy nem sikerült egy nyomorult nevet adni a gyereknek.



Később Amerikában elkezdődtek a nemesítési törekvések, a The Big Thrill, Matters Of Survival egyre összetettebb termést produkáltak, valahogy mégis egyre kevésbé volt élvezhető a végeredmény. A Voodoo Vibes már olyannyira elvarázsolt muzsika volt, hogy a gitáros-zeneszerző Walter Pietsch is zsákutcának érezte és 10 év után elhagyta a kertészetet. A projektvezető-énekes Bernhard Weiss pedig Harry Oellers billentyűssel karöltve hazaköltözött, elővette a sokszor jól bevált Vissza a gyökerekhez formulát, s ezzel öntözve a növényt, az újra megerősödött...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





A Back To The Kingdom című 2000-es évjáratú termés már nevében is utalt a fordulatra, de ez nem csak a nyilatkozatokban nyilvánult meg, mint oly sok esetben, hanem valóban sikerült újra megtalálni azt az egyszerű utat, ami annak idején sikerre vezetett: Weiss Manfréd unokájának, Bernie Weissnek egyedi énekstílusával párosuló populáris dallamvilága, a hard rock és a heavy metal határán mozgó, sokkal inkább az amerikai Riotra, mint a germán metálosok példaképének tekintett Acceptre hajazó muzsikájuk remek ötvözete újra sikert eredményezett. A Shadowman, a Flashback Radio, a My Little Princess, vagy a Heaven In Black éppoly elmaradhatatlan sztenderdjei lettek repertoárjuknak, mint a Kingdom Of The Night, vagy a Living In A World az első éves termésből.

Azóta nem génmódosították a termést, így az Eyes Of Darkness-től az Utopia-ig ugyanazt kaptuk minden évben, csak lassacskán elfáradtak a produktumok. A huszadik évfordulóra egy monstre 3 órás koncertet szerveztek, melyen egy-két nóta erejéig felléptek a kertészet korábbi dolgozói is, ezt visszanézhetjük a The Legendary Anniversary Live Show című kiadványban. Eztán viszont újra letértek a járt útról a járatlanért, s felismerve muzsikájuk és a popzene közti mérhetetlen hasonlóságot, elkészítették a '70-es évek diszkó slágereinek feldolgozásait reDISCOver(ed) címmel, melyet jól le is gyaláztam korábban.

Vadonatúj hajtásai azonban csak idén, a huszonötödik évfordulóra termettek az Axxisnak. Mégpedig pontosan huszonöt. Persze ebből a normál halandó csak huszonegyet képes felismerni, a nagyon limitált kétlemezes kiadványra került fel kettő plusz, valamint az albumot az Amazonról letöltők örülhetnek másik kettőnek. És, hogy még bonyolultabbá tegyük a matematikát, a normál 21 tulajdonképpen 22, lemezenként 11-11. A Mary Married A Monster ugyanis két változatban szerepel a katalógusban, fekete színekben Our Version, fehérben Her Version alcímmel. Merthogy a 25 éves jubileumi lemez nagyon igényes digipak formában, 2 különálló lemezen jelent meg, ezek azonban épp annyira egy egységet képeznek, mint Tátrai Utazás az ismeretlenbe I-II albumai. Aki nem akarja horror áron beszerezni a 666 példányban, limitált kétlemezes kiadványt, annak ajánlom, hogy hozzám hasonlóan egyszerre vegye meg a két szimpla albumot. Érdemes! Ahogy a borítón is szerepel: Yin & Yang, Black & White, From Darkness Into Light... The Black Edition Needs This White! (illetve fordítva).

A fekete sarokban a komolyabb hangvételű, sötétebb tónusú szövegek (Venom, The War, Lie After Lie) sorakoznak, a fehér sarokban egy életvidámabb attitűd (Heaven In Paradise, Dance Into Life, vagy a Schenkertől lopott Temple Of Rock) érzékelhető. Előzetesen kicsit féltem, hogy "gyorsak és balladák" felosztás lesz a két rész között, azt még Király Pitta második albumán (Sides Of The Soul) is nehezményeztem kicsit, pedig ott csak egy lemez volt fele-fele arányban megbontva "tekerések és merengések" között. De félelmeim alaptalannak bizonyultak, csupán a szövegek tónusaiban különbözik a két rész, zeneileg mindkettő hasonló színvonalú (a fekete talán kicsit jobb). Öt év telt el az Utopia óta, így volt ideje erőt meríteni és szárba szökkenni az alkotókedvnek. A cím ismét utal rá, hogy sikerült visszakanyarodniuk az egyedül üdvözítő útra, s ahogy a természetben mindenütt, az aszályos éveket bő termés követte, melyet itt az ideje leszüretelnünk.

A Kingdom Of The Night II, a Never Again, vagy a Soulfire biztos támpontokként szolgálnak a fekete lemez elbírálásához, míg a fehér lemezt elsősorban a Hall Of Fame, a Heaven In Paradise, vagy a Living In A Dream mozdítják előre. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a 25 évvel ezelőtti Living In A World újraértelmezése. A Dance Into Life ír motívumai Gary Moore-t és az Over The Hills And Far Away című klasszikust juttatják az egyszeri hallgató eszébe (meg nekem is). Persze itt is vannak oldalhajtások, a németül énekelt Lass dich gehn például lecsíphető lett volna (de akkor oda a bűvös 25-ös szám), és a More Than For One Day is csak az átlagos középtempó és a ballada határán mozgó célpontja a kritikusnak. Ha már ballada, akkor 21 Crosses, mely megható megemlékezés a 2010-es Loveparade-en a pánikban odaveszett fiatalokról. Ahogy Bernie a végén felsorolja a 21 nevet, olyan "hátamonaszőr" effektust idézett elő, mint a Scorpions 1977-ben, amikor Klaus Meine a Born To Touch Your Feelings-ben különböző nyelveken kezdi el felolvasni a dal szövegét.

Ami kiverte a biztosítékot, az a We Are The World, amely mintha a diszkó feldolgozások közepette fogant volna, olyan Rasputin feelingje van Rob Schomaker mandolinjátékával, hogy Frank Farian is csak a farkát csóválva hallgathatja! Marco Wriedt gitárjátéka az egész albumon át kellemes, dallamos, technikás is, élvezetes hallgatni, de valahogy még sincs benne annyi egyéniség, hogy utólag is emlékezzek rá. Viszont ahhoz éppen elegendő, hogy a lemez szerethető maradjon. És a kertészet legújabb munkatársa is itt mutatkozik be igazán: Dirk Brand dobosnak nem volt nehéz feladata a feldolgozásalbumon, ám most odateheti (és oda is teszi) magát a kétlábdobos power témáktól a súlyosabb dalokon át a balladákig egyaránt. A lemezbemutató turnén egyelőre 8 dal szerepel a 25-ből, a megduplázott Mary lemaradt, pedig meghallgattam volna egymás után a két változatot, esetleg egy vendégénekesnővel megbolondítva a Her Version-t.

Az Axxis dísznövénnyé nemesedett, mely a 25 éves tradíciókat megtartva úgy tudott új hajtásokat növeszteni, hogy közben mindvégig (2 lemezen át is) szerethető maradt. S ha ez az amerikai ízű germán metál bejön valakinek, akkor sürgősen csapjon le rá, hogy aztán élete végéig gondozhassa (hallgathassa) a maga példányát, mert sohasem hervad el, akár az acélrózsa.






Track lista:

Black Edition - Disc 1:
01. The Kingdom Arises - 01:48
02. Kingdom of the Night II - 04:15
03. Venom - 03:47
04. Beyond the Sky - 04:21
05. The War - 03:43
06. Never Again - 03:50
07. Soulfire - 04:14
08. More than for One Day - 03:24
09. Lass Dich gehn - 04:03
10. Lie After Lie - 03:40
11. Mary Married a Monster (Our Version) - 03:28
12. Bites Inside - 03:55

White Edition - Disc 2:
01. Hall of Fame - 03:38
02. Heaven in Paradise - 03:54
03. Living in a Dream - 04:19
04. 21 Crosses - 05:07
05. My Eyes - 03:42
06. Dance into Life - 04:15
07. Mary Married a Monster (Her Version) - 04:05
08. We Are the World - 03:18
09. Take Me Far Away - 03:16
10. Gone with the Wind - 03:18
11. Temple of Rock - 04:01
12. Save My World - 03:52

Közreműködő zenészek:

Bernhard Weiss - ének, gitár
Harry Öllers - billentyűs hangszerek
Rob Schomaker - basszusgitár
Marco Wriedt - gitár
Dirk Brand - dob

Lemezeik:

Kingdom of the Night (1989)
Axxis II (1990)
Access All Areas (1991)
The Big Thrill (1993)
Matters of Survival (1995)
Voodoo Vibes (1997)
Back to the Kingdom (2000)
Collection of Power - EP (2000)
Eyes of Darkness (2001)
Time Machine (2004)
Paradise in Flames (2006)
Best of Axxis (2006)
Doom Of Destiny (2007)
Utopia (2009)
reDISCOver(ed) (2012)
Kingdom of the Night II (2014)

Kiadó:
Phonotraxx Publishing
Honlap:
www.axxis.de
facebook.com/axxis
CsiGabiGa, dionysosrising.blog.hu


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Axxis - Retrolution (2017)

2017-03-19 00:05:00

kép

Axxis - Utopia (2009)

2009-07-25 00:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Moonspell - 1755 (2017)
A portugáliai Amadora-ban, 1989-1992 között Morbid God néven indult, azóta Moonspellként működő zenekar manapság a gothic metal egyik legfontosabb előadójának számít. A csapat legutóbb

Tovább...
Kid Rock - Sweet Southern Sugar (2017)
A 46 éves Robert James Ritchie, művésznevén Kid Rock legutóbb 2015-ben adott ki dalokat a First Kiss lemezén, amin tovább vitte a délieknek szánt country-rock-os ömlengést.

Tovább...
Steve Walsh - Black Butterfly (2017)
Az idén 66 éves Steve Walsh a Kansas énekes-billentyűseként lett a műfajának szupersztárja, ahol 1973–'81 és '85-2014 között dolgozott. Énekhangja és stílusa

Tovább...
Vandenberg's Moonkings - MK II (2017)
Adrian Vandenberg gitáros neve összeforrt a Whitesnake-kel, ahol '85 és '97 között dolgozott. Aztán 2014-ben a gitáros betöltötte a kerek

Tovább...
Hollywood Undead - Five (2017)
A manapság odaát egyre népszerűbb rap-rock műfaj egyik követője a Hollywood Undead nevű kapucnis-maszkos fiúcsapat, ami Los Angeles-ben alakult 2005-ben. A friss

Tovább...












Klipmánia