×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Yes - Heaven & Earth (2014) 

Megjelent: 2014. június 25. szerda 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Az 1968-ban, London-ban alakult Yes legutóbb 2011-ben adott ki stúdió lemezt Fly from Here címmel, amiről kétszer írtunk. 2012-ben Benoit David énekes helyére Jon Davison került, aki a Glass Hammer nevű Yes-kópiában is feltűnt korábban... és most az énekes a stúdióban is bemutatkozhat a progresszív rockzene egyik legnagyobb legendájában, ami éppen a huszonegyedik sorlemezét készítette el vele Heaven & Earth címmel...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Ez a lemez olyan jellegű költői-komolyzenei progresszív rockzenét tartalmaz, mintha helye lenne a Yes-életművében, de valójában a rajta szereplő szerzemények egyszerűen unalmasak és öregesek, a nagy idők kreativitását szikráiban sem tartalmazzák az egyhangú lötyögéseik... Sőt, Jon Davison is olyan magas és érzékeny hangon énekel rajta, mintha Jon Anderson fiatalabb klónja lenne - Benoit David esetében is elkövették ugyanezt a hibát -, csak hát így nem tűnik a dolog túl eredetinek, ami egy ilyen legendánál nem tűnik bocsánatos bűnnek... Mondhatnám, hogy a régi ötletekből felvett Fly from Here után, itt végre friss szerzemények szerepelnek, de ilyen körülmények között ez a dicséret jut a legkevésbé az eszembe... Pedig Davisonnak azt a kitüntető jutalmat is megadták, hogy a Yes tagjaként publikálhatja az ötleteit...

Mindezen az sem tud segíteni, hogy a lemez keverését egy régi kollégára, Billy Sherwoodra bízták... Arról meg már tényleg nem is mondok semmit, hogy a vokális rockzene egyik legnagyobb alakját kérték fel producernek, a többek között a Queen-kapcsán is felejthetetlenné váló Roy Thomas Baker személyében... Nagy kár, hogy aztán a vokálok nem lettek eléggé hangsúlyosak... No és persze a grafikát az örök társra, Roger Deanre bízták, ami talán a leginkább dicséretes momentuma ennek az egész produkciónak...

De, sajnos mindez együtt sem eredményezte azt, hogy a Heaven & Earth ne lenne silány önámítás... Ez a nyolc dal ugyanis középszerű, ami ezen a szinten megengedhetetlen... Ugyanolyan öreges és felesleges produkcióról van szó, mint amilyen Geoff Downes másik legendás formációjának, az Asianak a legutóbbi lemeze volt... A lötyögős, különösebb izgalmaktól mentes dalokban Steve Howe zavaros témái, vagy Chris Squire és Alan White minden feszességet nélkülöző, gyakorlatilag tempótlan ritmusai nehezen nevezhetőek Yes-kompatibilis minőségűnek...

Nyolc fárasztóan közhelyes, önimádó és rendkívül öreges pop-rock dalocska van ezen a korongon... Mindegyik ugyanolyan lebegős-levegős, de sajnos teljesen ritmustalan lötyögésnél nincs több egyikben sem... Az ömlengő Believe Again egyetlen érdekessége a barokkosan gitározott kísérete és szólója, de ennél a lötyögésnél azért élénkebben kellene menniük ezeknek is... Az éteri The Game is teljesen érdektelen önismétlés lett, ahogy a szintetikusabb Step Beyond is, pedig ebből lehetett volna sokkal érdekesebbet is csinálni, ha élénkebb a tempója és játékosabb a ritmusa... és sokkal több fogós riff kerül bele... Így viszont csak öreges és fáradt vokálozgatásnak tűnik... Ezek után mi jöhetne más, mint egy nagy ívű zenei mese, egy fárasztóan közhelyes ballada To Ascend címmel...

Az In a World of Our Own felelgető gitárja és billentyűje elmenne, ha élénkebb és jazzesebb lenne, de így csak nyúlik és nyúlik a semmibe... A kellemes kis dalocskának tűnő Light of the Ages végül monumentálissá válik, amihez - a lötyögős éneke-vokálja mellé - csak dinamika kellene, hogy beteljesítse a küldetését... Az It Was All We Knew zenéje leginkább egy western film záró képsorához lenne elfogadható, amikor a hős lassított felvételen kilovagol a napfénybe, majd mögötte megjelenik egy üldöző csapat, némileg élénkebben... A végén még kapunk egy közhelyesen jazzes Subway Walls-t, egy nagyon fárasztó Steve Howe szólóra építve a hangszeres lényegét, hogy még véletlenül se legyen kedvünk újra elővenni ezt a nagyon öreges, fárasztó és egysíkú albumot...

Pedig Jon Davison tényleg képes ugyanolyan hangon énekelni, mint Jon Anderson tette egész karrierje alatt... Csak, hát nagyon úgy tűnik, hogy közben a többiek alaposan kiöregedtek már ebből az egész okos-rockos zenélésből! Sajnálom... a zseniális múltjuk miatt mindenképpen feleslegesnek tűnik ez az ötlettelen és erőtlen önámítás!

10/3




Track lista:

1. Believe Again (Jon Davison, Steve Howe) - 8:02
2. The Game (Chris Squire, Davison, Gerard Johnson) - 6:51
3. Step Beyond (Howe, Davison) - 5:34
4. To Ascend (Davison, Alan White) - 4:43
5. In a World of Our Own (Davison, Squire) - 5:20
6. Light of the Ages (Davison) - 7:41
7. It Was All We Knew (Howe) - 4:13
8. Subway Walls (Davison, Geoff Downes) - 9:03

Közreműködő zenészek:

Jon Davison (Glass Hammer) – ének, akusztikus gitár (tracks 1, 6)
Steve Howe (Asia, GTR) – gitár, steel gitár, vokál
Chris Squire (Squackett) – basszusgitár, vokál
Geoff Downes (Asia) – billentyűs hangszerek, programok
Alan White (Circa) – dob

Producer: Roy Thomas Baker
Keverés: Billy Sherwood
Grafika: Roger Dean

Lemezeik:

Yes (1969)
Time and a Word (1970)
The Yes Album (1971)
Fragile (1971)
Close to the Edge (1972)
Tales from Topographic Oceans (1973)
Relayer (1974)
Going for the One (1977)
Tormato (1978)
Drama (1980)
90125 (1983)
Big Generator (1987)
Union (1991)
Talk (1994)
Keys to Ascension (1996)
Keys to Ascension 2 (1997)
Open Your Eyes (1997)
The Ladder (1999)
Magnification (2001)
Fly from Here -2- (2011)
Heaven & Earth (2014)

Élő:
Yessongs (1973)
Yesshows (1980)
9012Live: The Solos (1985)
Keys to Ascension (1996)
Something's Coming: The BBC Recordings 1969–1970 (1997)
Keys to Ascension 2 (1997)
House of Yes: Live from House of Blues (2000)
The Word Is Live (2005)
Live at Montreux 2003 (2007)
Symphonic Live (2009)
Union Live (2011)
In the Present – Live from Lyon (2011)

Anderson Bruford Wakeman Howe:
Anderson Bruford Wakeman Howe (1989)
An Evening of Yes Music Plus (1993)
Live at the NEC (2012)

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
www.yesworld.com
www.yes.lap.hu


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Yes - Relayer (1974)

2017-10-22 12:05:00

kép

Yes - Close to the Edge (1972)

2017-09-30 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Kaipa - Children Of The Sounds (2017)
A '73-ban induló svéd progresszív rocker Kaipa annak idején - a későbbi Flower Kingsből - bemutatkozási lehetőséget nyújtott Roine Stolt-nak, aki 2002-ben - a ma is a csapattal

Tovább...
Prophets Of Rage - Prophets Of Rage (2017)
A Rage Against the Machine háromnegyede - Tom Morello gitáros, Tim Commerford basszusgitáros és a Black Sabbath-nak is besegítő Brad Wilk dobos, Zack de

Tovább...
Lynch Mob - The Brotherhood (2017)
George Lynch csúcs formában van manapság. Nemrég nosztalgiázott pár jó ízű koncertet a Dokkennel, 2017-ben pedig három kiválónak ígérkező lemezen is szerepet vállal...

Tovább...
Robert Plant - Carry Fire (2017, bcs)
Őszintén szólva, nem hittem volna, hogy Plant a 2014-es Lullaby után még új albummal jelentkezik, de ennél nagyobb meglepetés sose érjen. Volt annak a lemeznek valami

Tovább...
Caligula's Horse - In Contact (2017)
Az ausztráliai Brisbane-ben, 2010-ben alakult Caligula's Horse egy modern alternatív-progresszív rock-metál zenekar, aminek ez az In Contact már a negyedik

Tovább...




Koncertek 2017. október 24. és 2017. november 09. között:









Klipmánia