Tony Mills - Over My Dead Body (2015) 

Megjelent: 2015. március 16. hétfő 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Tony Mills egy 52 éves, angol rockénekes-gitáros, aki a Shy nevű glam metalos formációból 2007-környékén átköltözött a norvég TNT-be, ahonnan a '89-es Intuition eredeti felállású ünneplése miatt felszabadult egy ideje... Úgyhogy elkészítette szólólemezét, ahová egy rakás ismerősét is meghívta, neves - főleg AOR - muzsikusokat, dalszerzőket, Paul Sabu-tól, a Work Of Art tagjain és Douglas R. Dockeren keresztül, a Royal Huntos Andreas Passmarkig, hogy pár nevet kiemeljek...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Sok milliónyi rajongó gondolkodik még ma is azon, hogy a '94-es Promised Land után merre kellett volna mennie a Queensryche-nak, de abban szinte mindenkinek a véleménye megegyezik, hogy a '97-es Hear In The Now Frontier és '99-es Q2K lemezek grunge-hatású elbutítása nem volt a helyes válaszok között... Talán valamiféle klasszikusabb hangszerelésű, dallamosabb hard rock zenei környezet megoldás lehetett volna, de persze ezt soha nem fogjuk már megtudni... Egy biztos, a jobb napokat is látott Geoff Tate régen használt modorossága, drámai áriázása sok milliónyi énekest ihlettek meg, még manapság is sokan a bűvkörében vannak...

Ezek sorába áll most be Tony Mills is, aki készített egy nagyon hangulatos dallamokkal vezérelt hard-rock lemezt, amit jól megmerített a TNT-ben is legutóbb feltűnt musical-fordulatokkal... Egy olyan munkát hallhatunk az énekestől, aminek az ő Tate-ízűen drámai éneke lehet a főszereplője, miközben első osztályú minőségben előadott, progresszívabb zenei környezetet hallhatunk mögötte!

Nos, be kell valljam, elsőre kicsit nehézkes volt nekem ez a lemez, de aztán a Queensryche-rajongásom átvette a hatalmat... Tony Mills képes ebben a környezetben is kimagaslóan énekelni, akkor is, ha a régi penge éles magasai helyét Tate-szerűen "túlgesztikulált" áriák vették át! A narráció után epikusan nyitó Time Won't Wait nagyszerű áriája és az azt körülölelő kórusai is első osztályúak lettek, miközben az aláfestő zene arra koncentrál, hogy megteremtse a szükséges heavy-progresszív atmoszférát... A gyorsabb és súlyosabb 28 Flights talán túl sok szöveget kapott, de a szinte speed metalos részekhez stílusos lassításokat is párosítanak... A tapsviharral közbevett We Should Be on By Now a nagy balladája a lemeznek, romantikus zongorával és neoklasszikus betétekkel, meg hatalmas ívet bejáró áriával, amit stílusos kórussal és gitárszólóval is megtámasztanak... Aztán a No Love Lost ismét tapssal és rádiójátékos narrációval indít, kellően misztikusan, hogy aztán maga a lassan csörgedező heavy-dal is ezt a misztikus világot hozhassa, a refrén áriája itt is remekül sikerült...

A sötétebb tónusokkal dolgozó Gate 21 merengős éneke után a My Death című Jaques Brel dal lassú és terjengős feldolgozása következik, inkább a Bowie-féle verziót utánozva... De aztán a Bitter Suite című kórusmű is ebben a misztikus és temetői musical-hangulatban érkezik elénk... Aztán a pattogós és szaggatott Northern Star sikítozó heavy-prog metalja, majd a monumentális AOR-hajmetál slágereket idéző 4 in the Morning következik, kellően megpakolva kórusokkal a hátteret... Ezek után a Somewhere in London át is lépi az AOR-világ határait a játékos kíséreteivel, hogy aztán a Free Spirits című zongorás epika, furcsán misztikus énekéből himnikus refrénbe mászó dallamaival lezárja ezt az egységes minőségű, drámai albumot...

Tony Mills egészen kiválóan énekli ezt az albumot, drámai hangjának igazi varázsa van... Már csak miatta is érdemes mindenkinek meghallgatni ezt a musical-szerűséget, arról nem is beszélve, hogy a főszereplő köré gyűlt zenészek-dalszerzők is kifogástalan munkát végeztek... Stílusos album ez, talán még jónak is mondanám, ha nem lenne ennyire sablonos...

10/8


Track lista:

01. Time Won't Wait
02. 28 Flights
03. We Should Be on By Now
04. No Love Lost
05. Gate 21
06. My Death (Jaques Brel cover)
07. Bitter Suite
08. Northern Star
09. 4 in the Morning
10. Somewhere in London
11. Free Spirits

Közreműködő zenészek:

Tony Mills Shy, TNT) - ének
Andreas Nergard (Rudhira) - dob
Andreas Passmark (Royal Hunt, Sound Of Eternity, Narnia, Rob Rock, Work of Art) - basszusgitár
Victor Borge (TNT) - basszusgitár
Henning Ramseth (Ronni Le Tekro) - basszusgitár, gitár, billentyűs hangszerek
Neil Kernon - Fretless, keverés
Paul Sabu - gitár
Robert Sall (Work Of Art, W.E.T., Fergie Frederiksen) - gitár, billentyűs hangszerek
Douglas R. Docker (Docker's Guild, Anton Johansson's Galahad Suite) - billentyűs hangszerek, ének
Eric Ragno (Fergie Frederiksen, Mecca, Michael Bormann, First Signal) - billentyűs hangszerek, ének

Lemezeik:

2002 - Cruiser
2005 - Freeway To The Afterlife
2008 - Vital Designs
2015 - Over My Dead Body

2006 - Nessun Dorma (EP)
2013 - Girls In Norway (single)
2014 - Northern Star (single)
2015 - We Should Be On By Now (single)

Kiadó:
APM Music, Battlegod Productions, FujiPacific Publishing
Honlap:
tonymills-official.com
facebook.com/Tony.Mills.Official


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Essence of Datum - Nevermore (2017)
Az Essence of Datum nevű fúziós rock-metál zenekar 2012-ben alakult Minszkben, Fehéroroszország fővárosában. A Dmitry Romanovsky gitár-virtuóz vezette

Tovább...
Dead Lord - In Ignorance We Trust (2017)
A Svédországban, 2012 januárjában alakult Dead Lord 2013-ban mutatkozott be a Goodbye Repentance albumon, amire összegyűjtötték a korábban ilyen-olyan formában megjelent

Tovább...
Steelheart - Through Worlds of Stardust (2017)
A Steelheart egy 1990-ben, a connecticuti Norwalk-ban alakult hard rock és glam metál zenekar, élén Miljenko Matijevic-csel, akinek a sok oktávos énekhangja sok

Tovább...
Stargazer - Tui La (2017)
Tui La címmel mutatkozik be a modern groove-alternatív alapokon nyugvó progresszív metálos Stargazer zenekar a pennsylvaniai Lehigh Valley-ből. A djentet és elvontságot értelmes

Tovább...
Lionheart - Second Nature (2017)
A Lionheart egy brit kommersz rock szupergroup volt 1984-környékén, amikor Hot Tonight címmel kiadták egyetlen lemezüket is. A csapatot Dennis Stratton gitáros hozta össze az

Tovább...




Koncertek 2017. szeptember 24. és 2017. október 10. között:









Klipmánia