Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Leprous - Malina (2017)

 Látogatottság
Összesen
88225927
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Faith No More - Sol Invictus (2015)

Lemezismertetők

A San Francisco-i Faith No More 1981–1998 között hat stúdió és egy élő lemezt adott ki, kísérletezéseinek sikereivel megreformálta maga körül az alternatív-funk metal közösséget, majd eltűnt... Azóta a kiadótulajdonossá váló Mike Patton énekes rodeózik az elvolt művészkedéseivel, Tomahawk, Fantomas és többek között Peeping Tom neveket használva...

2009–től aktív újra a Faith No More, az utolsóként, '97-ben megjelent Album of the Year felállásával, de eddig csak koncertezni voltak hajlandóak, a 2012-es Volton is jártak... Aztán most mégis összehozták a "jó sok pénzt akarok vele keresni" szagát árasztó hetedik stúdiólemezüket, a latin Sol Invictus címen (angolul Unconquered Sun)... Szóval nem biztos, hogy sok köszönet lesz mindebben...




Természetesen kellően furcsa és művészkedő zenével állt elő a Faith No More, amiben úgy hozzák elő az egykori sajátosságaikat, hogy ne tűnjön szinte semmi sem magától értetődő kötelezőnek... Pedig valahol mégiscsak erről van szó... Még azt is mondhatnám, hogy igazi Faith No Moreos gonoszkodást kapunk, persze megosztva a dolgot dallamosabb és kommerszebb balladákkal és slágerekkel is, mert ez a kínosabb popzene is hozzá tartozik a nevükhöz!

Temetői hangulatú zongorás merengéssel indul a lemez, de a Sol Invictus furcsán visszafojtott hangszerelése után, a durva riffekkel megírt ugrálós részeket monumentális kiállásokkal vegyítő Superhero következik, olyan kiszámíthatatlanul teleüvöltözve az ismerős légteret, amire csak Mike Patton képes... A pop-közeli Sunny Side Up című epikusabb sláger után, a földtúrás is beindul Separation Anxiety címmel, lassan-lassan felpörgetve és egyre zajosabbá téve a monoton és önismétlő formavilágot... Szerencsére Patton itt is önmagát adja, a hangjával körbe járva mindent, amire képes, súgástól üvöltözésig és károgásig...

A nagy lebegős indulás után besűrűsödő Cone of Shame után a Rise of the Fall következik, a maga zavaros alternatív slágerességével és művészkedésével, amibe elmebajos durvításokat is tettek... A westernesen akusztikusnak induló, de punkosan ugráló részekkel is szabdalt Black Friday után, a minimalista és groteszk Motherfucker narrációs ballada következik, megmutatva a Faith No More ilyen jellegű végleteit is... A musical-ízű Matador-ban, mintha több énekes adna elő egy egész műsorra valót, hogy aztán a nagy ívű From the Dead zárja az albumot a maga akusztikus slágerességével...

Mike Patton és csapata furcsán zavaros műsorral állt elő, amik hűen tükrözik, hogy milyen kétszínű zenekarrá vált volna a Faith No More, ha életben maradt volna... Abban biztos vagyok, hogy pár új dal sokkal nagyobbat fog ütni élőben, mint ebben az eléggé enervált hangzású stúdió formában, de abban is biztos vagyok, hogy túl sok itt a minimalista merengés és túl kevés a direktség, hogy a régi hívők ne foghúzás szerűen vonják meg utána a vállukat... De persze szép számban akadnak pozitívumok is, sőt még slágernek való epikus balladák is vannak, mert a csapathoz ez a világ is hozzátapadt az elmúlt években... És ők mindezt nem is akarják elfelejteni itt! Összességében én mégis nagyvonalúbbat vártam volna tőlük, amiben megpróbálnak kicsit tovább is lépni a saját maguknak kitalált régi ketreceiken...

10/7




Track lista:

01. Sol Invictus - 2:37
02. Superhero - 5:15
03. Sunny Side Up - 2:59
04. Separation Anxiety - 3:44
05. Cone of Shame - 4:40
06. Rise of the Fall - 4:09
07. Black Friday - 3:19
08. Motherfucker - 3:33
09. Matador - 6:08
10. From the Dead - 3:06

Közreműködő zenészek:

Mike Patton (1988–1998, 2009–, Tomahawk, Fantomas, The Dillinger Escape Plan, Peeping Tom) - ének
Jon Hudson (1996–1998, 2009–) – gitár
Roddy Bottum (1981–1998, 2009–) – billentyűs hangszerek, vokál
Billy Gould (1981–1998, 2009–, Fear And The Nervous System) – basszusgitár, producer, hangmérnök
Mike Bordin (1981–1998, 2009–, Ozzy) – dob

Lemezeik:

1985 - We Care a Lot
1987 - Introduce Yourself
1989 - The Real Thing
1991 - Live at the Brixton Academy
1992 - Angel Dust
1995 - King for a Day... Fool for a Lifetime
1997 - Album of the Year
2015 - Sol Invictus

Kiadó:
Reclamation Records, Ipecac
Honlap:
www.fnm.com
facebook.com/faithnomore



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: pjuan


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.39 Seconds