×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Kiske-Somerville - City of Heroes (2015) 

Megjelent: 2015. április 29. szerda 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A HDK és a Trillium énekesnőjének, Amanda Somerville-nek, meg a Helloween egykori és Unisonic jelenlegi énekesének, Michael Kiske-nek a közös projektje 2009-ben - az Allen-Lande mintájára - indult, 2010-ben meg is jelent a bemutatkozó lemezük...

A második produkció mostanra állt össze, az első albumról - a legutóbb a Level 10 miatt emlegetett - Mat Sinner basszusgitáros és Primal Fear-es kollégája, Magnus Karlsson gitáros-billentyűs is velük maradt. Az egyetlen friss érkező személye viszont nagyon érdekes, hiszen egy cseh származású dobos hölgyről, Veronika Lukesováról van szó, akinek ezzel a lemezzel jött el a nemzetközi bemutatkozás lehetősége...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Egy ilyen projekt-lemez kapcsán, szerintem minden kiderül abból, ha valaki átlapozza a stáblistán szereplő zenészek korábbi munkáit... Ezek a lemezek ugyanis manapság többnyire egyszerű pénzkereseti források, ahol az eladhatóság érdekében többnyire bevetik az összes régi jól bevált kliséjüket a zenészek és előadók, nagy kockázatot senki nem szokott vállalni... Magnus Karlsson jelenléte tehát nem véletlen, ő már az Allen-Lande dalaiban is bizonyította, hogy megfelelően képes alkalmazkodni, mintegy átkapcsolni kaméleon üzemmódba... és írni olyan közhelyekkel teli zenét, amire az énekesek múltjából teljes egészében következtetni lehetne... És ezt a rossz májú megjegyzés most nem is pejoratívnak szántam, hiszen nagyon-nagyon kevés dalszerző képes mindezt a "kaméleonságot" első osztályú minőségben megvalósítani, amire mondjuk a Helloween rajongói ugyanúgy rábólintanak, mint a Primal Fear és a HDK hívői...

Az biztos, hogy Michael Kiske manapság zseniális formában szokott lenni! A Unisonic legutóbbi lemeze például versenyképes ős-Helloween zenére volt képes, amire a manapság is működő eredeti csapat rendesen össze is zavarodott... Kiske itt kevesebb szerepet vállal, ezt a Nightwish-t is megidéző neoklasszikusabb power metalos zenei környezetet leginkább Amanda Somervillenek írták, hátha kisül belőle valami finnekéhez hasonló sikertörténet... A két remek énekhang amúgy nem is igen találkozik a dalokban, leginkább egymásnak adják át a stafétát, így mindenki hozhatja a sajátos stílusát, nem kell egymáshoz is illeszteni a két eléggé különböző technikával rendelkező énekest... Kiske így hozhatja a fényűzően magas, de kissé fejhangúnak tűnő jellegzetes nyújtásait, miközben érvényesülni tud Amanda Somerville természetesebb hangképzésű melódiája és operai technikával kipréselt áriázása is...

Magnus Karlsson mindezt kivételes érzékkel képes összemosni, olyan dalokat írt, amibe beleférnek a "cserék", Kiske megkapta a nagy íveket és az érzékeny részekből is kiveszi a részét, Amanda eljátszhatja közben a mesei hősnőt, a popdívát, akinek a lábára minduntalan felhúzza valaki az épp' illeszkedő - európai gyártmányú - cipellőt... Szóval szép kerek és egész lemezt kapunk, ahol mintha ugyanazt a Bonnie Tyler-méretű pop-rock melódiát próbálnák előadni nekünk, neoklasszikus power-metál zenei klisék közé préselve...

Van tehát itt minden, ami belefér ebbe a keretbe... A City of Heroes például egy archaikus és erőteljes hangsúlyokat használó metál köntösébe mártott himnusz, amihez Kiske énekelhet akár Helloweent is... Az epikusabb Walk on Water meseibb köntösből jut el a Nightwish kliséktől hemzsegő világba, hogy aztán a Rising Up, a Salvation és a Lights Out szimfonikus áriákat és lágyságot kavargató metálos lendülete tovább sodorja őket ezen az úton... Mintha ugyanazt az epikusan építkező dalt hallanánk háromszor, de a Breaking Neptune is csak a karcosabb gitárjai miatt tűnik különbözőnek... Az Ocean of Tears egy neoklasszikus pop-ballada, hogy aztán zeneileg átalakuljon a monumentálisabb és gyorsabb Open Your Eyes-ba, de a romantikus éleket azért a női énekében megtartották... A direktebb Last Goodbye zeneileg már tényleg túlságosan üresnek tűnik, de az akusztikus gitárral is megtámogatott After the Night Is Over sem tűnik különbözőnek... Az elektronikusabb Run with a Dream-ről már nem is beszélve... Végül azért megkapjuk a feloldást is a Right Now-ban, bár nagyon nincs mit feloldani ezek az örömtől sugárzó, de sematikusságától teljesen kiszámítható albumon...

Nagy kár, hogy két ilyen képességű, csúcs formában lévő énekes, meg egy ilyen tehetséges gitáros ehhez a kizárólag pénzkeresést célul kitűző közhelyparádéhoz adta a nevét, ahelyett, hogy megpróbálna valami frisset és egyedit alkotni... Hát mit fogunk így hallgatni pár év múlva, ha a legtehetségesebbek is csak önmaguk kiárusításával vannak elfoglalva...

10/5




Track lista:

01. City of Heroes - 04:02
02. Walk on Water - 04:16
03. Rising Up - 04:44
04. Salvation - 05:59
05. Lights Out - 04:49
06. Breaking Neptune - 04:09
07. Ocean of Tears - 04:28
08. Open Your Eyes - 04:17
09. Last Goodbye - 03:47
10. After the Night Is Over - 04:57
11. Run with a Dream - 04:39
12. Right Now - 05:18

Közreműködő zenészek:

Amanda Somerville (HDK, Trillium) - ének
Michael Kiske (Unisonic, Place Vendome, Helloween) - ének
Magnus Karlsson (Primal Fear, The Codex, Planet Alliance, Last Tribe, Midnight Sun, Starbreaker, Allen-Lande) - gitár, billentyűs hangszerek
Mat Sinner (Level 10, Primal Fear, Silent Force, Sinner, Voodoo Circle) - basszusgitár, vokál
Veronika Lukesová - dob

Lemezeik:

2010 - Kiske - Somerville
2015 - City of Heroes

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
michael-kiske.de
amandasomerville.com




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Kiske-Somerville (2010)

2010-08-30 12:05:00





 

Ajánló





Nemzeti Kultúrális Alap és a Hangfoglaló Program támogatásával.










Ez is érdekelhet

Ideas - Egység - Oneness (2017)
A tatabányai szimfonikus metalban utazó Ideas zenekar tavaly nyáron megjelent Egység című albumát pörgeti épp a Spotify, de a dupla CD-s fizikai formátumot is a gyűjteményemben tudhatom,

Tovább...
Don Airey - One Of A Kind (2018)
A 69 éves, Sunderland-i születésű Donald Smith Airey-t nem kell senkinek sem bemutatni, 1969-óta futó karrierje tele van csodával, a brit élvonalban szinte mindenkivel

Tovább...
Stryper - God Damn Evil (2018)
A '80-ban Roxx Regime néven alakuló és demózó, de '83-tól Stryper-ként dolgozó, - sárga-fekete csíkba öltözve - keresztény glam-metált játszó zenekar rajongói mostanában el vannak

Tovább...
Sting & Shaggy - 44/876 (2018)
A 66 éves, Wallsend-i születésű Gordon Matthew Thomas Sumner, meg a 49 éves, Kingston-i születésű Orville Richard Burrell úgy döntött, hogy Jamaika közelebb van, mint azt a

Tovább...
Sleep - The Sciences (2018)
Leghosszabb alvásából tér most vissza az Oakland-ben, '90-ben indult stoner-doom metál legenda Sleep! Két stúdiólemezzel a zsebükben, '98-ban oszlottak fel elsőként, a Jerusalem című

Tovább...




Koncertek 2018. július 21. és 2018. augusztus 06. között: