Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Pulzus 31 - 1983 február - Az új P. és méltatlanul Radicsról!

 Látogatottság
Összesen
87284253
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Between the Buried and Me - Coma Ecliptic (2015)

Lemezismertetők

A 2000–ben, Raleigh-ben (USA) alakult Between the Buried and Me a modern és extrém progresszív metál egyik élharcosának számít, felhasználva technikás death metált, avant-garde metált és metalcore-t is a matekozós dalaiban. A csapat a 2009-es The Great Misdirect-et követően, 2012-ben adott ki utoljára albumot The Parallax II: Future Sequence címmel, ez nálunk kimaradt, de most itt a folytatás, a sorban a hetedik teljes lemezükként megjelenő Coma Ecliptic, ami ismét concept album, ha úgy tetszik rockopera, aminek az Alkonyzóna-szerű történetében a kómába esett főszereplő előző életeit utazhatjuk végig, miközben zeneileg távolodnak az extrém hatásaiktól!




Ez egy progresszív metál album, a Dream Theater értelmezését is szem előtt tartva a hangszereléseiben. Az agresszívabb, extrémebb oldal visszaszorult, itt-ott van csak jelen, főleg a tiszta, magas énekhangot cserélő hörgés-üvöltés képében, de ez is inkább színesíti, illetve az gonosz oldalt képviseli a szerzeményekben, mintegy ellenpontként.

Billentyű-központú felvezetőt kapott az album Node címmel, finom zongora dallamot boncolgatva, építgetve, amire az ének is hasonló érzékenységgel reagál az alternatív dallamocskájával... Végül aztán beindul egy nagyvonalú, progresszív gitárszólóval a rockzene is, de az igazi Dream Theater-ízű progresszív metál csak a The Coma Machine-ban kezd lüktetni, ahol a kemény gitár és lágy zongora, illetve a matekosan monumentálissá fokozott szerkezet mellé, musical-hangulatú, színpadias éneket kapunk... De ezt a magas érzelgést azért felváltja erőszakosan bugyogó indulat is, ha úgy látják szükségét... Ügyesen kitöltik a hét percet, de van azért némi üresjárat is... A Dim Ignition szintetikus-elektronikus ügyeskedése és élénk lüktetése inkább a Muse egykori világát idézi... Majd a Famine Wolf-ban mindezt a két irányt megpróbálják összekeverni, a végeredmény játékossága és dinamikája mindenképpen figyelemreméltó lett, még akkor is, ha az ének melódiája túl unott, a vele szembe állított hörgés és agresszió pedig gyerekes...

A lágy, majd agresszívan kapkodó King Redeem / Queen Serene kettőssége nekem túl éles határok között mozog, amit a Turn on the Darkness-ben is megkapunk, csak ide sikerült írniuk egy izgalmasabb dallamot is a két véglet közé... Az The Ectopic Stroll gunyoros kettőssége a jazz-rockos monumentális és finomkodás, meg a vadul kapkodó ugrálás közé tehető, de ez a két véglet is túl távoli nekem, a váltásokkal pedig nem foglalkoztak érdemben... A progresszív metálos Rapid Calm viszont sokáig szellemesen idézi elénk a Dream Theater hangszereléseit, de a kettős ének itt is végletesen jelenik meg... A misztikusan lebegő középrész fele ilyen hosszan is elég lett volna... De aztán a komplex és dinamikus Memory Palace végre megmutatja, hogy mire képesek a Dream Theater-fémjelezte világban, ha komolyan veszik, nagy kár a hörgésért... Hasonló az Option Oblivion is, csak rövidítve és slágeresebb formában, míg végül a feloldást a Life in Velvet-ben kapjuk meg, előbb egy lágyan musicales zongora-ének dallammal, majd annak monumentális felpörgetésével...

A Between the Buried and Me lemeze azért is lehet kellemes csalódás, mert manapság már nem olyan szokás a Dream Theater-t utánozni, mint egykor... A srácok ráadásul kiváló témákat írnak, a monumentális részeik és hangszeres-elszállásaik pedig tényleg első osztályúak lettek, ha néha a témák közötti váltásokkal nem is foglalkoznak eleget, a musical-beütésű koncepció is sokszor túlzottan átveszi a fejük felett a hatalmat, de a végeredmény mindettől függetlenül, így is érdekes tud maradni... Csak ezt a gyerekesen bugyogó hörgést tudnám nekik megbocsájtani...

10/6




Track lista:

01. Node - 3:31
02. The Coma Machine - 7:35
03. Dim Ignition - 2:16
04. Famine Wolf - 6:50
05. King Redeem / Queen Serene - 6:58
06. Turn on the Darkness - 8:26
07. The Ectopic Stroll - 7:02
08. Rapid Calm - 7:59
09. Memory Palace - 9:54
10. Option Oblivion - 4:22
11. Life in Velvet- 3:38

Közreműködő zenészek:

Tommy Giles Rogers – ének, billentyűs hangszerek
Paul Waggoner - gitár
Dustie Waring - gitár
Dan Briggs - basszusgitár
Blake Richardson - dob

Lemezeik:

2002 - Between the Buried and Me
2003 - The Silent Circus
2005 - Alaska (-2-)
2006 - The Anatomy Of (-2-) - feldolgozás
2007 - Colors (-2-)
2008 - Colors Live - élő
2009 - The Great Misdirect
2012 - The Parallax II: Future Sequence
2015 - Coma Ecliptic

Kiadó:
Metal Blade
Honlap:
betweentheburiedandme.com
facebook.com/B



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: pjuan


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.78 Seconds