×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Lynch Mob - Rebel (2015) 

Megjelent: 2015. augusztus 27. csütörtök 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

George Lynch, a Dokken egykori gitárosa csúcs formában van manapság, ráadásul úgy tűnik, hogy időközben át is állt a mennyiségi lemezkészítésre... Szóló lemezéről nemrég írtam, de idén volt már egy Sweet & Lynch kiadvány is, tavaly meg a KXM szupergroup lemezének örülhettünk, miközben újraélesztette saját csapatát, a Lynch Mobot is egy teljes lemeznyi hosszúságú EP-vel Sun Red Sun címmel, amiről kétszer is írtunk...

Persze a Lynch Mob története igazából csak most folytatódik, ezzel a Rebellel, immáron teljes hosszúságú kiadvánnyal, ami a sorban a hatodik... Ismét Oni Logan áll a fronton, akivel ráadásul azt is ünnepelhetik, hogy közös csapatuk pont 25 éve mutatkozott be a Wicked Sensation kiadásával, ami azóta is az egyik legjobb közös munkájuknak számít! A gitáros és a csapat rajongói ráadásul annak is örülhetnek, hogy most épp' két remek segítő munkálkodott mögöttük, a ritmus szekcióban... Jeff Pilson basszusgitárost senkinek nem kell bemutatni, hiszen ő is a Dokkenből indulva lett a Foreigner és Dio bőgőse, de Brian Tichy dobosnak sem kell mögé bújnia, hiszen például a Sweet & Lynch lemezen is ő adta a kemény ritmust a gitáros alá, de nemrég Chris Caffery szóló munkája kapcsán is emlegethettem a nevét, hogy csak a két legutóbbi megjelenését emlegessem... Ezek után a 2009-es Smoke And Mirrors-t követő Lynch Mob lemez olyan is lett, mint amit várni lehetett tőle!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Az utóbbi idők egyik legjobb ősi hangulatú hard rock lemezét hozták össze a srácok! George Lynch mély és sötét tónusú kíséreteire Oni Logan magasan szárnyaló éneke a válasz, ami alatt feszes és kemény ritmus alapokat hoznak... Ennyi kell, hogy az embernek olyan csapatok jussanak az eszébe, mint például a Black Sabbath és Whitesnake, de még inkább a Badlands és társai... Mindez még George Lynch világában is készült, akinek van saját témakészlete és megoldáshalmaza is, amit a Lynch Mobban teljesített ki... Ráadásul kellően dinamikus lett a megszólalásuk is! Ez tehát egy kiváló lemez lett, annak ellenére, hogy valójában egyetlen igazán megjegyezhető refrén, dallam és melódia sincs a dalaiban... Csak az "érzés" árad belőle, de az nagyon!

A rövidke dobszólóval nyitó Automatic Fix nagyszerű példa minderre... Lendületes, de sötét tónusú gitártéma, kemény alap, amire magasan szárnyal az ének, ami még kellően laza is, de mindezt az ellentétet némileg felengedik a refrénre, hogy ott az ének lehessen a főszereplő... Nagy kár, hogy megjegyezhető melódia nincs benne, de az érzés stimmel, ahogy a durvább és lassabb gitárral menetelő Between The Truth And A Lie-ban is, aminek elnyújtott éneke ismét kellemes csalódás... A Testify zenéje a lazábbra és epikusabb részeket cserélgeti súlyos és lehangolt dübörgéssel, amire a szárnyaló ének tényleg varázslatnak tűnik... Mindezt megfejelik a súly mellé dinamikát csomagoló Sanctuary-val, amihez még Dokkenesen drámai énektéma is párosuk!

A Pine Tree Avenue némileg átlép a Whitesnake világába, ami nem csak a Coverdale-szerű nyitó ugatásból érezhető, hanem a funkys lüktetésből is... Sajnos az ízes szövegelés közben, itt sincs maradandó énekdallam... A blues-rockosan menetelő Jelly Roll is kellően sűrű lett, ahogy a rock and rollt zajos basszusokba mártó Dirty Money is hasonlóan lüktet, csak sokkal slágeresebb refrént írtak mindehhez, amitől eléggé zavarossá válik a végeredmény! Szerencsére gyorsan jön a válasz, a nyitányában direkt rombolást végző The Hollow Queen, amit aztán a himnikusan elnyújtott részei simán elvisznek a hátukon... Az meg tényleg nagy kár, hogy mindezt sok helyen lötyögősre is veszik... A lebegő The Ledge után, a sűrű Kingdon Of Slaves visszahozza a Whitesnake sötéten gomolygó blues környékét, amihez kellemes magasságban szárnyaló énekdallamot is sikerült írni... Végül olyan szigorúan indul be a War, ahogy egy ilyen lemezt záró dalnak be kell indulnia és menetelnie kell, feszesen, sötéten és dinamikusan, ami keménykedést aztán a lazább refrén kellően fel tud hígítani!

Szóval, szerintem az utóbbi idők egyik legjobb ősi hangulatú hard rock lemezét hozták össze a srácok, annak ellenére, hogy megjegyezhető refréneket, igazi sláger-dallamokat nem sikerült írniuk! De a régi korok hangszereléseinek finomságai, meg az érzés viszont végig megvan nekik, márpedig manapság már ennyi is elég, hogy az ember szívesen meghallgasson egy ilyen lemezt! George Lynch könnyedén felismerhető gitár-varázslásairól már nem is szólva...

10/8.5





Track lista:

01. Automatic Fix
02. Between The Truth And A Lie
03. Testify
04. Sanctuary
05. Pine Tree Avenue
06. Jelly Roll
07. Dirty Money
08. The Hollow Queen
09. The Ledge
10. Kingdon Of Slaves
11. War

Közreműködő zenészek:

Oni Logan - ének
George Lynch (Sweet & Lynch, KXM, T&N, Souls Of We, ex-Dokken) - gitár
Jeff Pilson (ex-Dokken, Foreigner, Dio, Souls Of We) - basszusgitár
Brian Tichy (Sweet & Lynch, Chris Caffery, ex-Whitesnake, Foreigner) - dob

Lemezeik:

1990 - Wicked Sensation
1992 - Lynch Mob
1999 - Smoke This
2003 - REvolution
2009 - Smoke And Mirrors
2015 - Rebel
2017 - The Brotherhood

1998 - Syzygy - EP
2003 - Evil: Live - élő
2006 - REvolution: Live! - élő
2012 - Sound Mountain Sessions - EP
2013 - Unplugged: Live From Sugarhill Studios - EP
2014 - Sun Red Sun (-2-) - EP

Kiadó:
Frontiers Records
Honlap:
georgelynch.com
facebook.com/LynchMobOfficial


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Lynch Mob - REvolution (2003)

2017-09-15 12:05:00

kép

Lynch Mob - Smoke This (1999)

2017-09-09 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Fozzy - Judas (2017)
Az 1999-ben, Atlantában alakult modern heavy metálos Fozzy elkészítette a 2014-es Do You Wanna Start a War folytatását! A hetedik sorlemezükként megjelenő Judas-on ott folytatták, ahol legutóbb

Tovább...
Motörhead - Rock 'n' Roll (1987)
1987 nagy változásokat hozott a zenei életben. A Napalm Death a Scum-mal útjára indította a grind őrületet, a Mötley Crüe a Girls, Girls, Girls lemezzel tovább folytatta a

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...
Revolution Saints - Light In The Dark (2017)
A 2014-ben induló, amerikai Revolution Saints szupergroup-trió 2015-ös Revolution Saints lemeze - amiről kétszer is írtunk annak idején - után, nem

Tovább...
Vuur - In This Moment We Are Free - Cities (2017)
A holland Anneke van Giersbergen idén pont tíz éve, 2007-ben szállt ki a Gathering-ből, de hiába a kommerszebb szóló karrierje, ma is mindenki az atmoszferikus doom

Tovább...












Klipmánia