×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Révész Sándor @ 2015. szeptember 25. - MOM 

Megjelent: 2015. szeptember 30. szerda 12:05
Szerző: bcsaba
    Koncertbeszámolók 

Révész Sándor továbbra is a maga autonóm útját járja. Akusztikusan merít életművének negyven-egynéhány évéből. Már 2009-ben is attól tartottam, nem lehet két órán keresztül fenntartani a figyelmet egy akusztikus programmal. És, mint ahogy akkor is, most is megnyugodtam: lehet. Sanyi olyan előadó, aki bármit "el tud adni". És ahogy sohasem szorult rá, hogy a "bármit" adja el, úgy most is egy nagyon erős programot játszik. Sőt!

Társai újra a 2009-2010-es évadok zenészei, szerintem ez Nagy Gergellyel és Horváth Ákossal erősebb felállás, mint akár az év elején még létező korábbi. Nagy Gergő egy, a nagyközönség számára továbbra is méltatlanul ismeretlen gitáros, de a lényeg, hogy szerintem Sanyinak pont rá van szüksége. Zeneileg ugyanonnan jönnek, hiába a korkülönbség.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



A számok előtt kimerítő konferanszokban elhangzott, hogy a dalok keletkezésének feszültségét akarják reprodukálni a mostani koncerteken. Valahogy úgy, mint amikor Jimmy Page és Robert Plant elvonult Bron-Y-Aurba megírni a III. Led Zeppelin album akusztikus dalait.

Ugye Gergő a Zep Session nevű veszprémi Zeppelin-tiszteletzenekar gitárosa, és ők nem csak a zúzós dalokat tudják játszani, hanem az akusztikus oldalt is behatóan ismerik.

A Gyere közelebben például elhangzott egy White Summer - Black Mountain Side idézet is. Azt érzem, a projekt ezen a vonalon halad, mintha a Page-Plant páros Unledded anyaga lenne a koncepció alapja. Ennek fényében nyúlnak hozzá a régi, klasszikus Generál és Piramis dalokhoz.

Sőt, most több régi Piramis-klasszikust játszanak, mint korábban. Sanyi egy konfjában meg is említette, hogy ezután ezen a vonalon kicsit "jobban kiengedi a szelepeket, neki is joga van ezeket a dalokat játszani".

Ennek a kinyilatkoztatásnak különösen úgy van jelentősége, hogy voltam bátor múlt héten a Trackben megtekinteni a Piramist (vagy Piramis Pluszt) is. Hát, nagyon gondolkodtam akkor, hogy valami kritikát írni kellene, mert az a koncert már mindennek az alja volt. Sem Gallai, sem Závodi, sem Köves Pinyó nincs már a helyzet magaslatán, sőt, azt kell mondjam, komolyan gurul a produkciójuk a lejtőn, ezt abba kellene hagyni, mert lassan az sem viszi el a koncertet, hogy a Piramis dalok egyébként szinte elronthatatlanul királyok. Mindeközben élik fel az életművet.

A haverokkal szoktunk arról disputálni, lesz-e még öttagú Piramis-egyesülés. Ez mindig Révésztől függött, de a múlt hét és a mostani koncert után, azt kell mondjam, nagyon nem lenne jó, ha újra együtt játszanának. Egyszerűen ez már nem menne. Sanyi még mindig alkotó ember, van benne tűz, akarás, valami új minőségnek az előállítására, a többiek meg már csak hakniznak, züllesztik a legendát. Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de ez van.

Bár a kritika természetesen erről a koncertről kell, hogy szóljon, a múlt hét mellett mégsem lehet elmenni szó nélkül. Míg a háromtagú Piramis öntribute-nak is egy vicc, addig Sanyi bátran és eredményesen nyúl hozzá az életműhöz. Nem csak annyiban, hogy akusztikusan szólalnak meg azok a számok is, amik nem lennének ilyen formában evidensek, hanem alakítgatja az énektémákat, a hangulatokat áthangsúlyozza, talán még helyenként jobban is énekli ezeket a dalokat, mint a lemezverziókon. Érettebb, kiérleltebb. Az új verziók bizonyos pontjain dögösebben szól az ének, mint korábban.

De nem csak Piramist játszik, hanem szólóéletművének dalait is, ezen belül új dalokat is. És persze Generált is. December 12-én a Tüske Csarnokban érdekes lesz megnézni a Generál egyesülést, összehasonlításul, Sanyi nélkül.

A haverokkal disputa tárgya az is, hogy akkor most fog-e továbblépni az akusztikustól a "bőrgatya, nagyterpesz" felé, avagy sem. Értelemszerűen mindenki leginkább egy zúzósabbat szeretne látni, hallani. Én azt gondolom, ez benne van a kalapban, sőt, logikus továbblépés lenne. Mondjuk például úgy, hogy a koncertek egy akusztikus és egy elektromos szettből állnának, utóbbiban ének-dob-basszus-billentyű felállással. Gergő megzúzná, hiba nélkül. Bár magam ellen beszélek, mert ennek örülnék jobban, de azt gondolom, vagy egyik, vagy másik.

Sanyi egyfajta "hangkép"-ben gondolkodhat mostanában, azt akarja minden idegszálával, energiájával megvalósítani, ez a mostani hangkép és hangulat tetszik neki. Intim légkörben fenntartani a feszültséget, két órán keresztül, pár száz embernek, telt ház előtt.

Még ha a zúzósabbra nagyobb közönség is lenne kíváncsi. Mindezzel együtt, benne van ennek a továbblépésnek az előszele a produkcióban, Révész megmutatja, már-már bizonygatja, hogy a piano is megy. És tényleg megy. Sanyi hangja nem kopott.

Mekkora dolog már az, hogy 62 évesen ugyanabban a hangnemben tudja elénekelni a régi sikerdalokat! Életmódjával sem harcolta le magát és sajátja, hogy mindig egyfajta vákuumot teremt, nincs jelen, nem koptatja el legendáját. Ha színpadra lép, az esemény. Bár több magyar rockzenészről lehetne ezt elmondani.

A turné további állomásai: október 03. - Veszprém, október 16. - Miskolc, november 05. - Zalaegerszeg, november 18. - Dunaújváros, november 28. - Óbudai Kulturális Központ.

szettlista:
Mozdulatlan utazás
Ha én a nap lennék
Rock and roll közlegény
Ha ismerném (Generál)
Gyere közelebb (Piramis) - White Summer betét (Led Zeppelin)
Szállj fel magasra (Piramis)
Magamról
Fáj még
Vigyázz a madárra
Szabadnak születtem (Piramis)
Ha volna két életem (Piramis)
Köszönet a nőknek

ráadás 1:
Vágyakozás (Piramis)
Lehajtott fejjel (Generál)
ráadás 2:
Őszintén akarok élni (Piramis)

Bálint Csaba (2015.09.28.)
rockmuzeum.ini.hu
fotók: Rausch Tamás



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet













Klipmánia