Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Leprous - Malina (2017)

 Látogatottság
Összesen
88225916
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Hardline - Double Eclipse (1992, Dionysosrising)

Lemezismertetők

Tőlünk nem idegen, hogy időről-időre nosztalgiázunk egyet, ilyenkor előveszünk a néhai tehetségek, vagy jobb napokat látott előadók közül egyet, leporoljuk a lemezeiket, abban a reményben, hogy megkopott hírnevükről is sikerül talán egy pár porréteget lefújni. Legutóbb az ex-Rainbow billentyűs, David Rosenthal kiváló bandáját, a Red Dawnt méltattam az 1993-as Never Say Surrender újra kiadása okán, most pedig a Gioeli tesók által alapított Hardline-ra esett a választásom, közelebbről az 1992-ben megjelent debüt anyagra...





Johnny Gioeli énekes bombasztikus orgánumával a '90-es évek vége óta Axel Rudi Pell "mesternek" asszisztál, nem ő tehet róla, hogy a góré gitártudásban sohasem tudott fölnőni dalszerzői képességeihez. Gioeli ekkor még egy női szíveket megdobogtató hair metal istenség külsejével rendelkezett és a Hardline sorai közé (testvére mellett) olyan remek zenészeket tudott beszervezni, mint Neal Schon gitáros (Journey, Bad English, Soul SirkUS) és Deen Castronovo (Bad English, Journey, Revolution Saints). A Double Eclipse címmel megjelent első album szép sikereket ért el a slágerlistákon és szinte azonnal a legmenőbb Los Angeles-i klubok közkedvelt föllépőivé avanzsálta őket.

Sajnos akkoriban kutya idők kezdtek járni a pufihajú, szűk farmeres rockerekre, így a biztató népszerűség ellenére a piacilag más irányban érdekelt MCA Records utcára tette őket, lemezszerződés hiányában pedig csakhamar szétszéledt az illusztris társaság. Az újjáalakulásra (egy teljesen más muzsikus gárdával) egészen 2002-ig kellett várni (II). Sajnos vagy nem (nekem inkább sajnos), akkor oly sok más hasonló sorsú bandával egyetemben a Frontiers Records vette őket gondozásába, ami - szokás szerint - azt jelentette, hogy az eredeti metálosabb, glam-közeli stílus helyét átvette az AOR(ientáció), a második gitárost (Joey Gioelit) pedig egy billentyűsre cserélték. Innentől kezdve el is vesztettem szinte minden érdeklődésemet a banda iránt, ez viszont egyáltalán nem halványítja el a dögös, vérbeli segg- és hajrázós első lemez kedves emlékét.

Gioeli már itt bebizonyította, hogy a legjobb hard rock - heavy metal énekesek között van a helye, Neal Schon pedig a Journey-hez képest keményebben, metálosabban pengeti a húrokat (talán még Túrisas cimbora csúnyán alulinformált Schon-lekicsinylését is kigyógyítaná - persze látatlanban nagy valószínűséggel föl sem ismerné, hogy ki játszik). A közel egy órás albumon egyetlen gyönge nóta sem akad, még a lassabb, balladisztikusabb tételek is ülnek (köztük a japán bónuszként megjelent Love Leads The Way) - pedig abban a korszakban divat volt szirupos lassúkkal fárasztani a hallgatóközönséget. A lemez egyébként kimondottan jól, szinte modernül szól, Castronovo dobjai is tekintélyt parancsolóan kalapálnak.

Csak ajánlani tudom olyanoknak, akik már a '80-es évek végén és a '90-es évek elején is nyitott hallójáratokkal jártak-keltek, de azoknak a fiataloknak is, akik a mostanában újra népszerű stílus "klasszikusaival" ismerkednének.




Track lista:

01. Life's a Bitch - 4:22
02. Dr. Love - 5:31
03. Love Leads the Way (Japán kiadás bónusza) - 4:04
04. Rhythm from a Red Car - 3:40
05. Change of Heart - 4:42
06. Everything - 3:55
07. Takin' Me Down - 3:34
08. Hot Cherie - 4:47
09. Bad Taste - 4:23
10. Can't Find My Way - 5:28
11. I'll Be There - 4:36
12. 31-91 - 1:33
13. In the Hands of Time - 6:18

Közreműködő zenészek:

Johnny Gioeli (Axel Rudi Pell) - ének, akusztikus és elektromos gitár, ütős hangszerek
Neal Schon (Journey, Bad English) - gitár, vokál, producer
Joey Gioeli - gitár, vokál
Todd Jensen (Harlow, Alice Cooper) - basszusgitár, vokál
Deen Castronovo (Revolution Saints, g//z/r, Journey, Bad English) - dob, vokál

Lemezeik:

1992 - Double Eclipse
2002 - II
2003 - Live at the Gods Festival - Live
2009 - Leaving the End Open
2012 - Danger Zone


Kiadó:
MCA Records
Honlap:
hardlinerocks.com
facebook.com/hardlineofficial
Tartuffe, dionysosrising.blog.hu



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: Dionysosrising


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.40 Seconds