Szaghmeiszter Ödön - interjú (2016) 

Megjelent: 2016. június 03. péntek 12:05
Szerző: bcsaba
    Interjúk 

Szaghmeiszter Ödön az Aréna énekese volt. Ödön az a hős, aki megőrizte az 1972-es, Ifiparkos Taurus felvételt, hogy aztán azt az évezred elején kiadják. Az Aréna egyesült 1981 végén, '82 elején Radics Bélával, de előtte egy évtizedet önállóan is működtek, közben Deep Purple-t, Led Zeppelint játszottak.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Gimibe jártam, volt egy haverom, aki közel lakott az Örs vezér teréhez, azon a környéken működött a Zárvatermők és a Beatrice is, legalábbis a tagjaik ott laktak. Így Csuka Mary és első férje is, aki fiatalon meghalt. Pataky Istvánnak hívták és ő is a Zárvatermőkben tevékenykedett, így kettős kapocs volt Feróval és Csuka Mónikával a két zenekar között. De általában mindenki ismert mindenkit.

Első gimisként lejártam Radicsra, Csepelre. Végzősként már egy barátommal, Román Rudival alapítottunk zenekart, egy pártházban játszottunk, a nevünk Total Elix volt. Straussz Csibuék eljöttek ide egy koncertünkre, akkor egyesültünk és lettünk Aréna, valamikor 1973 körül. Engem és Csibut együtt vittek el katonának, akkor volt egy kis leállás. Leszereltünk, akkor kezdtünk komolyabban játszani. Lementünk Velencére télen Csibuék hétvégi házába próbálni, de felfűthetetlen volt, marha hideg volt, ittunk, mint a rosseb. De összegyakoroltuk a programot, az első fellépés valamelyik közeli faluban volt. Gyalog mentünk vissza Velencére, de a rendőrök hazafelé betereltek. Csak jöttünk, nem csináltunk semmit, de mindenki befelé. A végén meg már éjszaka rugdostak ki, akkor meg az volt a baj, miért nincs semmi jegyzőkönyv, ha szerintük csináltunk valamit.

Milyen dalokat játszottatok?

Cream, Jimi Hendrix, Deep Purple, Led Zeppelin. Egy saját számunk volt. A Zeppelintől játszottuk a Dazed And Confused-ot, a Heartbreakert és a Livin Lovint. Egyszer szóltunk marha jól, mikor a Skorpió előtt léphettünk fel a Metró Klubban - az ő cuccukon. Lementem a közönségbe énekelni, hogy halljam, milyen jól szólunk. Hát, nekünk visszhangunk sem volt, a nélkül elég furán szóltak a dalok. Játszottunk együtt a Korállal is a Csepeli Munkásotthonban. Volt egy pár ilyen előzenekaroskodásunk a Metró Klubban, felléptünk itt a Piramissal is. És Radics Bélát is meghívogattuk ide.

Mennyire volt sikeresnek mondható a zenekar?

Ezek voltak a legnagyobb sikerek, amiket korábban mondtam, az előzenekaroskodások. De például Fóton kezdett kialakulni valami. Az első koncerten még alig voltak, a másodikon telt ház, a harmadikat meg erre lemondta a Művház vezetője, mindenféle indoklás nélkül. Kimentünk, óriási tömeg a kapuk előtt és nem tudtunk nekik semmit se mondani, hogy miért nincs koncert. Játszottunk a Némethy Művházban, volt, hogy meghívtuk a Tűzkereket is. Ezek után nem engedélyezte a többi koncertet a kerületi rendőrfőkapitány, merthogy nekünk milyen barátaink vannak. Ki értette ezt akkor?

Akkor kerültél ki a zenekarból, mikor egyesültek Bélával?

Nem, már korábban kiléptem. A búcsúkoncertem a Metró Klubban volt. Román Rudival együtt léptünk ki, akkor jött helyette Bali József, aki sajnos nagyon fiatalon meghalt. De nem volt dráma. Volt egy Vasadi Gábor nevű énekes, volt saját cucca - egyébként Béláéknak is adott kölcsön cuccot néha. És az Aréna egyes tagjai kitalálták, hogy egyesüljünk vele, legyen két énekes, rakjuk össze a cuccot. Na, hát én ebben nem voltam bele. Vasadi jó srác volt, de aztán jóval később magára gyújtotta a házát egy karácsonykor. Közben megnősültem, kiszálltam a zenéből. De jártam ki koncertjeikre, voltam az utolsó Tűzkerék koncerteken is. Sőt, azután is, hogy Béla meghalt, de még játszotta az Aréna ezt a programot, voltak lekötött időpontok.

A Tűzkerékkel volt közös turnénk is, valamikor 1980-ban, Miskolc környékén, Bélánál akkor Magasházi Laci dobolt. Akkor már nem Béla szervezett, Szabó Ritchie tartotta kézben a dolgokat, így ezt a turnét is. Fotó is készült a két zenekarról és a mikrobuszokról. Bélát a közönség kikapta a buszból és a vállukon vitték be. Erősen romlott a játéka, de még tudott hangulatot csinálni Kun Tomival és Ritchie-vel a színpadon. Bélát nagyon jó fejnek ismertem meg, pedig hallottuk a történeteket róla, meg a gázsiról. Érdekes módon, ekkor már ilyenek nem történtek meg, pláne, hogy már nem ő intézkedett.

Bélát igazán Straussz Csibu ismerte, nagyon közel laktak, egész fiatalon már haverkodtak. Volt olyan, hogy Béla odaadta nekik a gitárt, hogy gyakoroljanak, ha épp nem használta. Régi kapcsolat volt köztük. Olvastam a Golyóval készült interjúdat, ahol Golyó azt mondja, hogy az Aréna tagjai félve, megilletődötten keresték fel Bélát, hogy játszana velük a Metró Klubban. Mondtam is akkor Szerényi Karcsinak, hogy "te, hallod, azt olvastam, hogy félve mentünk a Bélához". Hát jót nevettünk.

Elindult nekünk a Metró Klub, valóban elhívtuk Bélát, eljött 3-4 számra, ilyen Johnny B. Goode, meg amit mindketten tudtunk. Ő énekelt. A közönség nem hitte el, hogy eljön, de eljött. De nem volt ott senki megilletődve, ismertük őt. És Béla, ha hívták, akkor ment. Igazából végül azért csatlakozott Béla, mert az Arénának volt cucca. Bélának akkor már csak a gitárja volt meg. Mindenki megbukott vele az ORI vizsgákon, de másnap bement Béla, hogy hát ne szórakozzanak már vele, mit csináljon, ebből él? És akkor "jóvan", végül megadták.

Te vagy az a hős, aki megőrizte az 1972. május 01-es Taurus debütáló koncertet.

Ha nem is az anyaszalagot, mert ez csak egy másolat volt. Elmentem hozzá akkoriban, volt több szalagja is, és ezt másoltam át, mert ezen a koncerten én is ott voltam. De rengeteg szalagja volt. Például egy srácnak volt tőle kazettán egy olyan Pókás felvétel, ahol embertelenül jól játszott. Akkor még nagyon jól játszott.

És volt egy másik tervem is, hogy felveszem Béla sztorijait, merthogy hatalmas mesélő volt. Eleinte nem akart kötélnek állni, aztán csak ráállt, meg is beszéltük, hogy átmegyek, és végül valamiért nem mentem át, nem készült el a sztorikazetta. Úgy képzeltem, mint ahogy most én ülök itt nálad. Annyira bánom, hogy ezt nem csináltam meg!

Hatalmas sztorijai voltak. Ha vidékre mentünk, egész úton szóval tartott mindenkit. Egy sztorija van most nagyon bennem, elmesélem. Vidékre mentek valahová, és vagy a buszuk ment tönkre, vagy valamelyik kocsmában túl sokat időztek indulás előtt és egy órát késtek a helyszínről. Ja, és velük volt Bill is. És akkor megérkezik a zenekar, kiszállnak a buszból, az igazgató tök ideg, telt ház vár rájuk, akkor azt mondja: "Radics elvtárs, hát egy órát késtek, itt vár a közönség, és ráadásul az énekesnek hiányzik az egyik lába!" Ilyenből ezer.

Hogy emlékszel a korszakra?

Jó móka volt. A fiatalságom gyakorlatilag ezzel telt. Az elmondottak persze egy szubjektív emlékezeten alapszanak, amin az eltelt negyven év alatt rárakodott történések esetleg torzíthatnak. De én így emlékszem.

Bálint Csaba (2016.06.03.)
rockmuzeum.ini.hu



rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Szaghmeiszter Ödön!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Cojones - interjú TGerrel (2017)
TGer, jó újra a passzio.hu-n üdvözölni! Sajnos, nem ez az első, hogy egy számomra kedves banda feloszlása a szomorú apropó, de azért picit izgulok, mert ez

Tovább...




Koncertek 2017. október 19. és 2017. november 04. között:









Klipmánia