×

Szükségünk van a Te segítségedre is!

Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk...

 King Diamond - Abigail II: The Revenge (2002) 

Megjelent: 2016. július 07. csütörtök 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

King Diamond szóló karrierjének a csúcsát az 1987-es Abigail album jelenti, ami horror történettel beírta magát a heavy metál történelemkönyveibe... Mondhatni megalkotta a saját legendáját a művészneve köré, miközben a szinte progresszív metálosan komplex zenei kíséreteivel messze megelőzte a korát... Nyilván nagyon össze kellett kapnia magát és a kíséretét is, ha ugyanazon a színvonalon akarta folytatni a történetet... Aztán 15 évvel később, 2002-ben mégis úgy érezte, hogy visszakanyarodhat a klasszikussá vált sztorihoz és szereposztáshoz, amiből végül bosszút faragott!

A 2000-es House of God után, Andy LaRocque ismét alaposan megkavarta a kísérő zenekar felállását... Bekerült gitárosnak Mike Wead, aki a Mercyful Fate utolsó két lemezén már dolgozott az énekessel. Visszakerült a csapatba Hal Patino basszusgitáros, aki 1988-1990 között olyan klasszikus lemezeken szerepelt, mint a Them, Conspiracy és The Eye... Illetve Matt Thompson lett a dobos, akivel a komplex ritmusok ismét jó kézbe kerültek... És Kol Marshall is feltűnt producerként és billentyűsként, aki a következő éveket a Ministry-ben töltötte...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Szóval a horror sztori folytatódik, történetileg és zeneileg is... 1863-ban járunk, amikor Abigail 18 éves lett... Így jöhet a véres leszámolás, a bosszú, a kriptában mászkálás, a mumifikálódott baba nyakára tett éles nyaklánc, a felvágott torok, üvegdarabok... és végül a lángok, amik elpusztítanak mindent és mindenkit, csak a pincében lévő kripta marad érintetlen, ahol az itt ragadt szellem örökre kínlódhat... Mindez 53 percnyi, többnyire súlyos és komplex metál zenével megtámasztva, amiben a szokásos iróniával a musical-betétek és rádiójátékok is fel-fel tűnnek, mert az őrület horrorja és a színészkedő bohóckodás nincs is olyan távol egymástól, sőt, néha fel is erősítik egymást...

A szokásos misztikus-narrációs felvezető a Spare This Life címet kapta, amiből aztán viharos módon lovagol elénk a The Storm élénken lüktető ős-metálja, amit a kellő helyeken vissza is tudnak fogni, idomítani... De az első részhez hasonló fordulatokkal és énekhangokkal operáló kezdő löket így is nagyon meggyőző, ahogy a vágtázó Mansion in Sorrow a slágeres refrénjével és technikás szólóival... A ritmus lendületét remekül tompítják a Miriam-ban az elnyújtott gitár- és mesélős ének-témákkal, hogy aztán az éles váltásaival a Little One kellően játékosnak tűnjön... Izgalmasan élénk és komplex lett a Slippery Stairs ős-brit metálja, amivel méltó módon kísérik le az ének szereplőváltásait... A misztikusan merülő The Crypt-ben benne van minden tapasztalatuk, de az archaikusabb Broken Glass, az elvontabb és színpadiasabb More Than Pain, majd az archaikussághoz is vissza-vissza térő The Wheelchair is élménydús szerzemény. Aztán jön a sötétség doom-jába hajlóan Spirits fémes-mágikus dülöngélése és tempóváltása, hogy aztán a sűrű Mommy - és a levezető Sorry Dear sírós rádiójátéka - átmenjen ironikus horror-színházba, ahogy azt Alice Cooper tanította a hetvenes években...

Az Abigail II: The Revenge persze nem volt olyan forradalmi újdonság, mint elődje '87-ben, de az eredeti témákhoz és komplex struktúrákhoz való visszatérésével így is sok örömet okozott a régi rajongóknak... A csapat tényleg nagyon sok témát és váltást gyártott erre a lemezre, amik egy része visszamutat az eredeti lemezre is, de nem kínosan, hanem érdekesen kezelve az összefüggéseket, mintegy ezzel is támogatva az énekest a karakterek továbbépítésében... Így aztán, minden tekintetben méltó folytatás született 15 évvel az első rész után!



Track lista:

01. Spare This Life - 01:44
02. The Storm - 04:22
03. Mansion in Sorrow - 03:36
04. Miriam - 05:10
05. Little One - 04:32
06. Slippery Stairs - 05:10
07. The Crypt - 04:11
08. Broken Glass - 04:14
09. More Than Pain - 02:31
10. The Wheelchair - 05:19
11. Spirits - 04:58
12. Mommy - 06:27
13. Sorry Dear - 00:54

Közreműködő zenészek:

King Diamond (Mercyful Fate) - ének, billentyűs hangszerek, társ-producer
Andy LaRocque (IllWill, Maryann Cotton) - gitár, billentyűs hangszerek, társ-producer
Mike Wead (Mercyful Fate, Memento Mori, Bibleblack) - gitár
Hal Patino (Maryann Cotton, Force of Evil) - basszusgitár
Matt Thompson (Michael Harris) - dob

Alyssa Biesenberger - vokál
Kol Marshall (Ministry 2003-2004) - billentyűs hangszerek, Harpsichord, vonósok, társ-producer, keverés, hangmérnök

Lemezeik:

1986 - Fatal Portrait
1987 - Abigail
1988 - Them
1989 - Conspiracy
1990 - The Eye
1995 - The Spider's Lullabye
1996 - The Graveyard
1998 - Voodoo
2000 - House of God
2002 - Abigail II: The Revenge
2003 - The Puppet Master
2007 - Give Me Your Soul... Please (-2-)

1988 - The Dark Sides - EP
1990 - In Concert 1987: Abigail - Live
1999 - Collector's Item - EP
2004 - Deadly Lullabyes: Live - Live

Kiadó:
Metal Blade Records
Honlap:
kingdiamondcoven.com
facebook.com/kingdiamondofficial


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

King Diamond - Voodoo (1998)

2016-07-05 00:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Steelheart - Through Worlds of Stardust (2017)
A Steelheart egy 1990-ben, a connecticuti Norwalk-ban alakult hard rock és glam metál zenekar, élén Miljenko Matijevic-csel, akinek a sok oktávos énekhangja sok

Tovább...
Mini Acoustic World - Bartók on Rock (2017)
Egy Mini világ újra írja a történelmet! Valami egészen furcsa dolog történt 2017. október 03-án délelőtt 11 órakor. Egy igazán fantasztikus zenekar

Tovább...
H.e.a.t - Into The Great Unknown (2017)
A 2007 januárjában, a svédországi Upplands Vasby-ban alakult H.e.a.t egy nagyon tehetséges és fiatalos hard rock csapat, rádióknak szánt dallamokkal. A csapatnak legutóbb 2014-ben

Tovább...
Foo Fighters - Concrete and Gold (2017)
A Nirvana egykori dobosa, Dave Grohl '94-ben, Seattle-ben alapította meg saját alternatív rock, post-grunge és hard rock keverék zenekarát, a Foo Fighters-t...

Tovább...
Living Colour - Shade (2017)
A New York-i Living Colour 1984–'95 között a kommersz crossover-pop-rock műfaj egyik legfontosabb alakja volt! A klasszikus heavy torzított gitárjához funkot,

Tovább...




Koncertek 2017. október 20. és 2017. november 05. között:









Klipmánia