×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Metal Church - The Human Factor (1991) 

Megjelent: 2016. július 17. vasárnap 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A '89-es Blessing in Disguise-t - és kiadóváltást - követő The Human Factor a negyedik sorlemeze volt a Metal Church-nek, a második és egyben legjobban sikerült kiadványa Mike Howe énekessel. Aki eddig a játékosságot és az iróniát hiányolta a zenekar életművéből, az itt mind a kettőt kipipálhatta, a heavy-thrash csapat lemeze ugyanis sziporkázóan frissnek és viccelődőnek tűnt, az angolos hagyományokat is követő előző produkciókhoz képest, itt inkább az Anthrax-hoz kerültek közelebb, de nem másolás, csak hangulat szintjén... Ráadásnak a külsősként a kiadványt felügyelő Kurdt Vanderhoof segítségével - no és Mark Dodson producer-hangmérnök keverésével - a hangzásukat is rendbe tették, ami ugyan nem lett mélyebb és sűrűbb, de legalább egységes, tömör és fémes lett!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A The Human Factor egyértelműen kiengedte a gőzt, megengedte magának a csapongást, de valahogy minden fronton jól teljesített! Rögtön nyitányként viccelődést kapunk, hangolás gyanánt, hogy aztán a címadó The Human Factor tépje fel az addig be nem sebesedett bajaikat... A meneteléseik és tempóváltásaik között felsejlik az Anthrax - kissé szétszórtabb és ironikusabb - világa, amire Mike Howe magas és karcos énekhangja igazi metálos slágert is képes ragasztani! A remek indulás után, a gyorsabb Date with Poverty felegyenesedve válaszol, rendesen kaszabolnak benne, de a slágeres énektémák és a szellősebb - akkoriban divatos fúziós-jellegű - nyitás, meg a technikás gitárszóló sem hiányzik a végeredményből!

A The Final Word tarolása és agresszívabb felindultsága következik, amire Mike Howe károgása tökéletesen illeszkedik... De a lemez még csak a felénél tart és tartogat még pár meglepetést, így az In Mourning hard-rockosabb húrtépését és kiállásait, majd az In Harm's Way nagy ívű epikáját, amiből a kíméletlen In Duelen t Time vezet vissza a heavy-thrash metálhoz, de itt sincs vége a változatos utazásnak, hiszen az Agent Green epikus és progresszív rock-himnusza is szellemes annyira, hogy érdekesnek mondhassuk... A félgőzzel csapkodó Flee from Reality acsarkodásai után, a Betrayed átlépi a grunge slágerek képzeletbeli határsait is a dülöngélő menetelései közben, miközben megmaradnak Metal Church-nek is, amit a gyors és vad, mégis slágeres The Fight Song mutat be igazán...

A The Human Factor ma is szerethető album, pedig tele van stílusidegen részlettel... mégis egységesnek tűnik... Így aztán nem tűnik véletlennek, hogy a Metallica, a Motörhead, a Judas Priest elé-mellé ugyanúgy befértek vele, mint a Dangerous Toys és Alice Cooper közé... ÉS az sem tűnik véletlennek, hogy 2005-ben a Rock Hard magazin The 500 Greatest Rock & Metal Albums of All Time könyvében a 447. helyre rangsorolták... A sok pozitívuma mellett az is biztos, hogy az Epic Sony - talán a kelleténél politizálóbb szövegei miatt - kidobta őket utána, a Rising Sun Productions-nál készített Hanging in the Balance pedig semmilyen módon nem volt képes megismételni az itt hallható műsor erényeit, a szétszórtsága pedig egyben a csapat megszűnését is jelentette...





Track lista:

01. The Human Factor - 05:00
02. Date with Poverty - 05:20
03. The Final Word - 06:00
04. In Mourning - 06:02
05. In Harm's Way - 07:00
06. In Due Time - 04:05
07. Agent Green - 05:58
08. Flee from Reality - 04:12
09. Betrayed - 04:33
10. The Fight Song - 03:25

Közreműködő zenészek:

Mike Howe (Heretic 1986-1988, 1988-1994, 2015-) - ének
John Marshall (1987-1994, 1998-2001) - gitár
Craig Wells (1982–1994) - gitár
Duke Erickson (1982–2001) - basszusgitár
Kirk Arrington (1982–2006) - dob

Mark Dodson - producer, hangmérnök, keverés, hangszerelés
Kurdt Vanderhoof (Presto Ballet) - hangszerelés

Lemezeik:

1984 - Metal Church
1986 - The Dark
1989 - Blessing in Disguise
1991 - The Human Factor (-2-)
1993 - Hanging in the Balance
1999 - Masterpeace
2004 - The Weight of the World (-2-)
2006 - A Light in the Dark
2008 - This Present Wasteland
2013 - Generation Nothing (-2-)
2016 - XI (-2-)

élő:
1991 - Operation Rock & Roll - Split video
1998 - Live in Japan - Live album
1998 - Live - Live album
2007 - Dynamo Classic Concerts 1991 - Video

Kapcsolódó kiadványok:
1988 - Heretic (Mike Howe) - Breaking Point
1990 - Reverend (km.: David Wayne) - World Won't Miss You
1991 - Reverend (km.: David Wayne) - Play God
1991 - Hall Aflame (Kurdt Vanderhoof) - Guaranteed Forever
1997 - Vanderhoof - Vanderhoof
2001 - Wayne - Metal Church
2002 - Vanderhoof - A Blur in Time

Kiadó:
Epic Sony
Honlap:
metalchurchofficial.com
facebook.com/OfficialMetalChurch


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Metal Church - Masterpeace (1999)

2016-07-20 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Steve Walsh - Black Butterfly (2017)
Az idén 66 éves Steve Walsh a Kansas énekes-billentyűseként lett a műfajának szupersztárja, ahol 1973–'81 és '85-2014 között dolgozott. Énekhangja és stílusa

Tovább...
Hollywood Undead - Five (2017)
A manapság odaát egyre népszerűbb rap-rock műfaj egyik követője a Hollywood Undead nevű kapucnis-maszkos fiúcsapat, ami Los Angeles-ben alakult 2005-ben. A friss

Tovább...
Vandenberg's Moonkings - MK II (2017)
Adrian Vandenberg gitáros neve összeforrt a Whitesnake-kel, ahol '85 és '97 között dolgozott. Aztán 2014-ben a gitáros betöltötte a kerek

Tovább...
Butcher Babies - Lilith (2017)
A Wendy O. Williams-féle Plasmatics egyik nagy show-eleme volt annak idején, amikor a Butcher Baby című dala közben, a szétdrogozott énekesnő kvázi félmeztelenül

Tovább...
Daniel Cavanagh - Monochrome (2017)
Lehet, hogy egyedül maradok a véleményemmel, de sebaj: az Anathema két utóbbi lemeze, különösen a The Optimist nekem óriási csalódás volt, egy igazából sehová sem

Tovább...












Klipmánia