×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Hamar Tamás - interjú (2016) 

Megjelent: 2016. augusztus 28. vasárnap 18:05
Szerző: bcsaba
    Interjúk 

Hamar Tamás a Non Stop gitárosa volt a beatkorszakban. Ez a későbbi Non Stoptól teljesen független zenekar. Testvére, Hamar Kriszta a Beatrice tagja is volt, másik testvére, Hamar László pedig a Zárvatermők alapítója volt, ahol pedig Nagy Feró énekelt. Tipikus amatőr beatinterjú következik...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Hogy kezdődött?

A '60-as évek elején összehaverkodtam VI. kerületi srácokkal, hát ugye, Beatles-őrület, nem kell mondanom, Szakáts Feri, a későbbi billentyűsünk fejéből kipattant, hogy csináljunk zenekart. Hát, miért ne? Életemben nem volt zenei múltam, énekórákról is menekültem. Hát, akkor kéne gitár. Megcsináltam életem első gitárját. Zuglóban laktam négy testvéremmel, a földszinten lakott egy srác, asztalos volt, az apja műhelye a ház légópincéjében volt, ott fabrikáltuk össze. Szabó Károly lett a dobosunk.

Látom a fotókon, villanykapcsolóból volt a pick-up váltó.

Hát persze, akkor az volt a divat. Sajnos ma már nincs meg, pedig milyen jól mutatna a Rockmúzeumban. Szakáts Feri ekkor még tangóharmonikás volt, később profi zenész lett. És a pincében kezdtünk gyakorolni. Lett egy négy csatornás EAG erősítőnk, fabrikáltunk hangfalakat. Jártunk szakiskolába, fogékony volt az ember az elektronikára. Lett szaxofonosunk, akkor már a Hurricanes dalokat is tudtuk játszani. A szaxisunk elintéztem, hogy a Kőbányai Gyógyszergyárban próbálhassunk, cserébe játszani kellett a vállalati bulikon. A régi gyárak éttermei laposok és szélesek voltak, kongottak, de nem számított.

Aztán valahogy kijutottunk a rákosligeti kultúrházba, ott már rendes szerződésünk lett, lett OSZK csoportos engedélyünk, négy órára 100 forintot kaptunk. Május 1-jén dupla koncert, dupla pénz és onnan eljárhattunk haknizni. Játszottunk a Magyar Nemzeti Bank Kultúrházában, vagy a Csirkegyárban is. Utóbbiban csirkével fizettek, az egész család azt ette.

Sajnos 1965-ben ketten bevonultunk katonának, szétment a zenekar. Őriszentpéteren, a katonaságnál is zenéltem, az volt a nevünk, hogy HÖR. Határőrség. Ez akkortól történhetett meg, mikor már tisztes voltam, volt egy krumplivirágom. A dobosunk, Cseh Józsi pesti srác volt, a ritmusgitárosunk Kobra Józsi vidéki gyerek. Azóta próbáltam megtalálni őket a neten, de sehol senki. Itt is készítettem egy gitárt, azon már profibb alkatrészek is voltak, hisz az első gitáromon még a bundokat is én reszeltem rézlapokból. Mondjuk akkor több időm volt rá. Bár két pick-up-ot én tekercseltem.

Öcséd a Zárvatermőkben játszott. Jártál koncertjeire?

Mikor alakultak, épp katona voltam, az első gitárommal kezdte, de végül vett egy Jolanát. Öcsém sajnos korán meghalt, Feróval alakították a zenekart. Egy kép maradt róluk, de ez már 1970-ben készült, amikor Feró már a Beatrice körül volt. Öcsém gitárral a kezében látható. A Csuka Mónika interjúdban írod, hogy Laci tanította meg őt behangolni a gitárt. A képen a két hölgy két Hamar Jánosné, egyik anyukánk, a másik a bátyám felesége. Öten voltunk testvérek, mindenem volt, öcsém, bátyám, húgom, nővérem.

Játszol manapság is?

Van egy Harley Benton kínai utánzat gitárom, azon megint játszom, de csak családi, baráti körben.

Bálint Csaba (2016.08.28.)
rockmuzeum.ini.hu



rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Hamar Tamás!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet













Klipmánia