Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Cheap Trick - We're All Alright! (2017)

 Látogatottság
Összesen
86629318
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Sonata Arctica - Reckoning Night (2004)

Lemezismertetők
Kiadó: nuclearblast.de
Honlapjuk: sonataarctica.info
Megjelenés dátuma: 2004. 10. 11.

A Sonata zenéje valahol a Nightwish és a Startovarius közé tehető. A mérték, amivel lehet a sikerülket mérni ebből adódóan mérni kell nagyon magas. Erről a lemezről leginkább az a beszédes, hogy az első kimásolt kislemez, a "Don't Say A Word" a Finn aktuális eladási listáját vezeti is. Vagyis hatalmas az érdeklődés a műfaj iránt hazájukban, és a Nightwish hazánkban elfoglalt, hasonló vezető pozícióját tekintve itthon is. Mindhárom említett banda zenéje a közérthető, sláger gyanús. Ennek a "küzdelemnek" vesztese évek óta a Sonata. A nyertese pedig, úgy gondolom a hallgatóság. Budapesten a Pecsában 2004. 10. 26-án lépnek fel.



Talán a " Winterheart's Guild" kritikámból kiderül, hogy nekem a zenéjük eléggé bejön. Bár túlzottan sikerorientált, és közönségbarátnak tartom az egész műfajt, de mégis kedvelem dllamaikat.

Merthogy erről szól ez a lemez. Tony Kakko énekhangja erős, dallamait akár a villamoson lehet énekelni. Dalaik az ének témák köré épülnek. Mondjuk a nyitó "Misplaced" pörgése nem erről árulkodik. Erős Startovarius vonulat hallató, de legalább olyan színvonalon. Nekem itt gyenge, túl egyértelmű az énektéma, de ezzel szerintem egyedül fogok maradni. A zene felpörgetett neoklasszikus metal. Tommy Portimo dobos klasszikusan gyors játéka a hasonló bandákban megszokott színvonalon pontos.

A "Blinded No More" hammondja jó ötlet. Egyszerre 2 korosztálynak szólnak. A fiatalokat megfogják a lendülettel és a stílusból adódó közérthetőséggel, engem megfognak a hammond korszakos emlékeimmel. A vokálok ebben a középtempód dalban nagyon a helyükön vannak. Ebből átütő metal sláger lesz.

A "Ain’t Your Fairytale" ismét begyorsul, de a vokálokat megőrzik. Ez teljes Stratovarius érzést ad. Jani Liimatainen gitáros inkább a dallam kiteljesítésében dolgozik, mint szétszólózza a dolgokat. A vokálok kiemelkedőek.

A "Reckoning Day, Reckoning Night..." zongora-szinti-re építő alkotás. Instrumentális darab, kizárólag billentyűsökre. Nagyon komoly és vészjósló darab, sok komolyzenei elemmel. Bevezetve a kislemezes "Don’t Say A Word" nagyon dallamérzékeny slágerét. Amiben a vokálok kidolgozottsága fog meg engem leginkább. A slágerhez minden kellék adott. Falrengető refrén, változatos, de stílusos zene, gyors és pontos tempózás. Letisztultak a Sonata elképzelései. Nagyon erős ez a dal.

Ismét hosszas szinti bevezetővel indul a "The Boy Who Wanted To Be A Real Puppet", de ez már nem instrumentális darab. A zongora főszereplővé válik ebben sláger gyanús dalban. Tony Kakko hangja a másik vezérfonal. Hangja romantikus hangulatot áraszt. Érzelmes, de nem nyálas dal. Kellemes vokálokkal, és pátoszt árasztó elemekkel. Jani Liimatainen is bemutat egy neoklasszikus szólót, szinti felelgetéssel.

A "My Selene" ismét gyorsabb, Startosabb dal. De már a gitárzólós bevezetőben halani, hogy ismét "sláger" lesz belőle. Nekem ez a dal kilóg a lemez, amúgy nagyon magas színvonalából. Főleg a verze részt érzem gyengébbnek,mert a refrén rész teljesen megszokott pörgése már a jól bevált recept szerint készült.

A "Wildfire" narrátor bevezetője mesébe hív minket. A mese elég direktre sikeredett. A dal pörög, forog, sok ellentétes vokál szereplővel nyomul. Nekem tetszik a hammond szőnyeg, de nem teszik a sok énekhang felelgetése. Ez túl egyértelmű-direkt nekem. Mondjuk a gitárszóló nagyon proggos, de az is a végtelenségig egyszerűsítve van. Ez a dal már szinte King Diamond.

A "White Pearl, Black Oceans..." bevezetője az ABBA világába visz el engem. De, az egész dalban van valami abbai hangulat. A zongorás részek alatti gitár ismerős onnan, az ének stílusa, a vokálok és a vezér dallam a jó öreg négyesre emlékeztető. Ami viszont nem az a gitár keménysége, és az ének is belejön egy kis üvöltéses érzelemnyilvánításba. A vokálok kidolgozottsága nagyon megfogott.

A "Shamandalie" zongorajáték, és akusztikus gitárja már sok nekem. Ami menti a dolgokat az a remek klasszikus énekhang. A végére ér Tommy Portimo is a felvételre. Ez egy nagyon monumentális záró tétel, sok hard rockos elemmel. Zárónak jó, de különben nagyon közepes darab. A Japán változat bonusza a "Wrecking the Sphere" című dal.



Összefoglalva: Igen kellemes lemezről van szó. Sok rajta a sláger, és sok kellemes percet fognak szerezni vele népes táboruknak. Persze ez a "siker-metal" neoklasszikus dolog sok kérdést vet fel, de inkább mindenki hallgassa meg. Kellemes, de lehetne zeneileg szólisztikusabb az egész. Az ének és a vokálok viszont nagyon jók! 10 / 9.5






Track lista:

1. Misplaced
2. Blinded No More
3. Ain’t Your Fairytale
4. Reckoning Day, Reckoning Night...
5. Don’t Say A Word
6. The Boy Who Wanted To Be A Real Puppet
7. My Selene
8. Wildfire
9. White Pearl, Black Oceans...
10. Shamandalie
11. Wrecking the Sphere (Japan only)

Közreműködő zenészek:

Jani Liimatainen - gitár,
Tommy Portimo - dob,
Tony Kakko - ének, szinti,
Marko Paasikoski - basszusgitár,
Henrik Klingenberg - szinti,




 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: pjuan


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.62 Seconds