rockmuzeum.ini.hu

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Ten - Gothica (2017)

 Látogatottság
Összesen
86607882
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Komlós József interjú - 2. rész (2017)

Interjúk

Komlós József a '80-as évek legelején a Rolls Frakció olyan dalainak szövegírója volt, mint a Mérgeskígyó, vagy a Bordám között rozsdás kasza. Nagyon érdekes, "eretnek" rockteoretikai megfejtések is felmerültek...










Mennyire oldalazott a Rolls a szövegekben? Volt-e valamilyen igazodás, hogy mondjuk elmegyünk a falig, de nem akarjuk áttörni?

Jogos kérdés, amely minden zenekarnál feltehető. A Beatrice ezt sose lépte meg és a Rolls se - még a lemez ígéretéért sem. De, ha már a lemezkiadásnál tartunk, emlékezzünk meg itt Wilpert Imréről, aki a Hungarotonnál beindította a Start márkát, és akinek sokat köszönhet az akkori újhullám. Wilpert nagyon empatikusan kiállt az akkori ifjúsági zenei törekvésekért, a maga erejével sokat próbált tenni az új hullám zenekaraiért, és a Rollsot is szerette, pártolta.

'80-ban Kalocsa alatt, a Szelidi Tónál felvették a fesztivált, majd mikor létrejött a Start label, sokakat kiadott. Így a Rollst is. Talán még abban a kategóriában maradtunk, amit még el lehet tűrni a három T rendszerben - vagy már nem volt veszélyes az a mondanivaló 1984-ben? De azért, ha meghallgatod ma a régi Rolls dalokat, ma is ugyanolyan ütősek. "A munkáslányok a Moulen Rouge-ban kánkánt táncolnak, munkásfiúk autókon száguldoznak". Miközben a munkások, parasztok, dolgozók államában éltünk. Vagy "én rád szavazok, te szavazz rám". Ezek olyan emberek érdekeit sértették, akikhez nem lehetett nyúlni. Kemény volt, nem volt finomkodó a Rolls szövegvilága.

1984-ben megjelenik egy nagylemez, de valahogy úgy érzem, paralel a történet a HIT-tel, akiknek ugyancsak '84-ben egy olyan lemezük jelenik meg, aminek szinte semmi köze az előzményekhez.

Igen. A Mérgeskígyó és a Bordám között rozsdás kasza nem is fért fel rá. Ez szerintem, ahogy visszatekintek, de már akkor is így éreztem: a "már vége a dalnak" korszak. A lemez nem is úgy szól, mint korábban a koncertek. A lemezen se nagy gitár, se riffek, se semmi, a kemény hangzás helyett sok az elektronikus maszatolás. A "hoztam is ajándékot, nem is" tipikus esete. Elkésett lemez volt. A zenekar 1982-re elsütötte a puskaporát.

Másrészről politikailag felülről levezérelve, olyan adminisztratív, az ifjúság teljességét érintő kemény intézkedések indultak be, hogy ez a Beatrice - Rolls vonal életben sem maradhatott. "Felhozták a tévelygő fiatalokat az aluljárókból" - hogy Kádár elhíresült szavait idézzem. 1983-tól pedig előjöttek azok a zenekarok, akik már egy új zeneiséget képviseltek. Nem voltak átütő erejűek, de fiatalos szövegeik voltak, megszólítottak egy új korosztályt és az adott kor popzenei vonalait sokkal jobban hozták. A ska zene, az újhullám ekkorra már nem a lázadás hangja, hanem elfogadottá, konvencionálissá válik. Az ellenálló attitűd már nem fér bele, csak divat lesz.

'83-ban én egy újromantikus zenekarban, az Ideiglenes csoportban énekeltem. Öltönyök, nyakkendők, mint egy Ultravox, már ez volt a szint, errefele néztünk. Ezek voltunk mi. 1982 nyarán már a Talking Heads és a Tom Tom Club is fellépett a BS-ben - éppen a Rolls volt az elő zenekar. Rá egy évre már Pestre jött a Spandau Ballet is. '82 őszén voltam Londonban, jártam ott is koncertekre, találkoztam olyan nagyságokkal, mint a Classix Nouveaux, Sting, Simple Minds, UB 40 - a világ egy expresszvonat sebességével robogott tovább. 20 éves voltam, felnőttem az őszinte-kőkeményen, a szédületes Hammond-hangzásokon, amin a mai napig borzongok, ha meghallom.

De ha belegondolsz, ott egy generáció, mi - az akkori húszévesek -, a saját hangunkat keressük, miközben a mainstreamből még mindig ömlik a diszkó. A mi hangunk már nem a kemény gitárriffek világa. Kezdtek közkeletűvé válni a polifonikus szintetizátorok, egy hatalmas technikai áttörés közepén voltunk, olyan hangzások voltak, ami elvitte a fejedet. Már az Edda is szintetizátorokat használt ekkor. Az újromantikusoknál meg különleges, nagy ívű dallamokat hordozó, szédületesen színes hatása volt. Ha át is alakult, megmaradt azért nyomokban a mondanivaló, de a zenei alapok áthelyeződtek.

Van egy érdekesség, amire talán te meg tudod adni a megfejtést. A Rolls koncertfelvételein nem hallani feldolgozásdalokat, ami pedig megszokott lenne egy befutni készülő zenekartól, hogy a közönségnek legyen fogódzkodója, ehhez képest meg '83-ban előkerül az Exploitedtől a Fuckin USA, meg a Sex Pistols God Save The Queenje. Mi ennek az oka?

Ez a váltás kora, váltani kellett. Nem engedték fellépni a Rolls Frakciót, betiltották a magyar nyelvű dalokat, erre föl játszották a nagy klasszikusokat. Keresett a zenekar egy új hangot, de talán anakronisztikusan keresték a kiutat. Igazából abból a szorításból már nem is volt kiút. A hatalom elszívta a levegőt a punk és az újhullámos zenekarok elől. A miheztartás végett jöttek felülről levezényelt perek, az olyan kisebb marginális bandák ellen, mint a CPG - egyszerűen bebörtönözték őket a szövegeik miatt. A létező szocializmus lesújtott, és megmutatta milyen veszélyes is tud lenni.

Másik oldalról meg ügyesen elhúzták a mézesmadzagot: augusztusban István a király előadás a Királydombon, meg a Hungária utáni R-Go láz. 1983-ban az újhullámos rajongók nagylemezen megkapták Nagy Feróval a Bikinit, és kiadták nekik a KFT-t, a GM 49-et, meg a Bizottság nagylemezeket. Ekkorra már több újhullámosnak is megjelent kislemeze, a Start válogatáson a gimnazista bandákat is kiadták, sőt idővel még az Európa Kiadó és a Kontroll Csoport is megjelenhetett. Wilpert végül kitartó munkával áttörte az MHV konzervatívjainak vonalait, és értékes új zenekarok kaphattak lehetőséget - nem csak az újhullámból.

Látszólag hirtelen ledőltek a tabuk, átszakadt a gát. Ennek a húzd meg - ereszd meg folyamatnak fontos része, hogy Hoboék és Schuster már 1981-ben moziba kerültek a Kopaszkutyával, és 1983-ban két, mára klasszikus újhullámos filmet is leforgattak: A kutya éji dalát és az Eszkimó asszony fázik címűt. Be lehetett állni a sorba, vagy végképp elbukni. Később a Rolls is így oldódott fel, részint a nagyon sikeres popzenei Bikiniben.

Ugorjunk egy kicsit vissza pár évet. Hogy lett országosan népszerű a Rolls?

Az, a hogy a koncertek gyorsan megteltek, egy számumra is hirtelen és spontán válasz volt a közönségtől arra, amit csináltunk. Az pedig, hogy létezni tudtunk, hogy meg tudtunk maradni, az pedig szerintem főleg András zenekari kapcsolatrendszerének köszönhető. Másféle kapcsolati tőkénk nem volt, bejártunk az ORI-ba. A Rolls felívelése nagyon gyors folyamat volt. Nem volt benne nagy tudatosság, inkább döbbenetes volt a siker. Akkor csak az volt, hogy "na, csináljunk valamit".

Csengődön voltunk eleinte ötvenen, majd tele lett az egész terem. Vagy Kecskeméten lett koncert az ottani Ifiparkban, és tudtuk, hányan szoktak lenni az ottani parkban, ahhoz képest meg nem fértek be. Mert jöttek mindenfelől, mert híre ment, hogy van egy jó zenekar. Más volt a koncertélet, az emberek mentek a zenekarok után sok-sok kilométert máshová is. És Pesten ugyanez történt. András ott is csodálkozott, hogy honnan jöttek ennyien? Te jó Isten, honnan ez a tömeg? Nem lineáris, hanem exponenciális volt az előrelépés. Tolta a tömeg előre a zenekart, kontrollálhatatlanul.

A Fekete Bárányok történetnek még része a Rolls története. Sokat gondolkodtam ezeken az éveken az elmúlt évtizedekben. '82-ben eljutottam Jugoszláviába is, helyi zenekaroktól sok lemezt kaptam, írtam róluk, elképesztő zenei élet folyt ott. Meg lehetett venni a nyugatiakat is, és a helyi zene is nagyon naprakész volt, és volt nyoma is, lemezeik lehettek és nem dőlt meg tőle Tito rendszere. Ha a Kádár rendszer hagyta volna itthon is az egészet a maga útján fejlődni és létezni, azt gondolom, hogy nem lett volna ilyen nagy politikai felhangja. De minél jobban taposták itthon a zenekarokat, annál politikusabbak, kritikusabbak voltak.

Ha a kommunistáknak lett volna eszük is az erejük mellé, sokkal több lemez maradt volna ma ránk, és nem úgy néznénk vissza erre a korszakra, mint a nagy politikai botrányok korszakára, hanem csak mint egy meghatározó poptörténeti korszakra. Ennyi év után visszatekintve is csak azt mondhatom, hogy a '70-es évek vége és a '80-as évek eleje a magyar poptörténelem egyik kiemelkedő korszaka lett volna, legalább olyan erőteljes, mint a beat-korszak. Zenetörténeti hatásaiban a mának így viszont elveszett. A magyar szellem, a magyar kultúra egy fontos szelete lett semmivé.

Viszont talán nem akkor és nem úgy történt volna a rendszerváltás, ahogy.

Nem gondolom, hogy a rocknak köze lett volna a változásokhoz. Szerintem nem volt ez olyan veszélyes, mint ahogyan a kommunisták vizionálták: popdaloktól nem dőlt össze soha egyetlen rendszer sem! Az úgynevezett rendszerváltás - mely persze nem volt az - nem ezeknek a zenekaroknak köszönhető, hanem a Szovjetunió szuverén döntése folytán alakult ki. Azt gondolom, hogy a popzene társadalmi változtatási képessége túl van értékelve. A pop, vagy a rock a kultúra és az üzlet része, csak egy kis szelete a politikai-gazdasági-társadalmi rendszerszerűségeknek. Lehet, hogy puhította a rendszert, de csak addig, amíg az engedte magát puhítani.

A rocknak és a popnak a társadalmi érintkezési formákra van ugyan hatása, és hatása van a divatra is, de a politikai rendszerekre nincs átütő hatása. Ahhoz több dolog együttállása szükséges. Még szexuális forradalom sem lett volna az antibébi tabletta nélkül - Elvis még ma is hiába riszálná a csípőjét. '68-ban véletlenszerűen összeért sok dolog kulturálisan, politikailag, csillagév volt, de azóta se történt semmi igazán átütő - a régi fogásokat melegítgetik fel újra meg újra más néven.

Ha kiadtak és eladtak volna 300.000 Beatrice lemezt, jól keresett volna az állam, a zenészek megkapták volna a morzsákat, és nem történt volna semmi, csak lett volna egy jó erős dekádunk. A rockzene csak egy társadalmi életérzés leképezése. Gondolj bele, ott volt Londonban, '76-ban a punk, egy pár melós otthon összetörte a tévéjét, mert Johnny Rotten mondta a magáét benne. És semmi más nem történt. A monarchia nem bukott meg, hanem a punk-korszakkal csak még vonzóbb, modernebb és gazdagabb lett.

Ott éltem a politikai börtön árnyékában, a rendszerváltásnál is aktív politikai szereplőként voltam jelen, politikai elemzőként is dolgoztam. Garanciával mondom neked, hogy ha a Szovjetunió azt akarja, akkor, hogy Magyarország még ma is a Szovjet Blokk része legyen, akkor az ma is. Nem vívtunk mi ki semmit, sőt még a nagy esélyeinket sem tudtuk kihasználni, mert nem engedték! Minden csak amiatt történt, hogy 1986-ban Máltán az öreg Bush és Gorbacsov megállapodtak, hogy a szovjetek kivonulnak a Keleti Blokkból, de azt kérték cserébe, hogy maradjon Közép-Európa egy semleges pufferzóna. Az USA ezt végül megszegte, szószegő módon mindenkit beléptetett a NATO-ba, és egyre csak telepítgeti az atomrakétákat az orosz határ közelébe, érthető hogy idegesek az oroszok. A gazdasági kényszerek meg mindig adottak.

Hogy emlékszel a korszak vegzatúráira?

Én állandó rendőrségi megfigyelés alatt álltam. Ebben benne volt már az Osibisa-ügy is, meg az is, hogy Kecskeméten újhullámos koncerteket szerveztem már '82-től. Persze, hogy visszahallottam, hogy az elhárítás meg a politikai rendőrség érdeklődött utánam. Az volt a szövegük, hogy én vagyok a helyi ellenzék vezetője - ami persze nem volt igaz. Meg, hogy rendszerellenes vagyok, reakciós, kommunista-ellenes - ami viszont teljesen igaz volt. Ki akartak rúgatni mindenhonnan, mert politikailag megbízhatatlan voltam.

A Rolls tagjait is folyamatosan zaklatták, ismert az a balhé, hogy amikor Andrást letiltották a színpadról, akkor egy ruhatári akasztón kint volt a színpadon a kabátja, ő meg a színpad mellől basszusozott. A többit tőle kérdezd, de ment a b*sztatás rendesen. Mindez nálam abban kulminált, hogy 1986. április 04-én, öcsém születésnapja alkalmából volt egy harmincfős házibuli a város jobb arcaival nálunk, és mivel nem messze laktunk a Lenin szobortól, a Lenin szobor kezében kötött ki a zsíros kenyér, jó pár összetört vörös zászló társaságában. Ez a sztori országszerte ismert, még a Szabad Európa is foglalkozott vele. Eredetileg öt évre le akartak sittelni miatta - végül kaptam érte egy felfüggesztett politikai börtönbüntetést.

De visszatérve a korábbi gondolatra, én nem hiszem, hogy akárhány punkzenekar be bírta volna dönteni az itt állomásozó szovjet csapatok által megtámasztott rendszert. Ez önámítás. Épp csak 25 évvel voltunk ötvenhat után, a fos benne volt a rendszerben, persze, hogy túlreagáltak mindent. "Nyilvántartanak, nyilván tartanak tőled" - ahogy a Kontroll énekelte annak idején. Akkoriban viszont volt egy világos vonal. Ők, meg mi. Manapság van százezer vonal, azt se tudod, minek mi értelme? És manapság kevéssé produktív a művészeti élet, konzumcikk lett a punk is.

Ma az egyetlen kitörési lehetőség, ha szembemész a mainstream médiával, elkezdesz foglalkozni komolyan vehető, értelmes dolgokkal, esetleg nem nézel tévét - helyette elkezdesz olvasni. Ma már az is lázadás, ha egy rendező a színházban normálisan megrendez egy darabot - mert szinte nyomás alá helyezi a neoliberális szakma, hogy csak a közönség számára érthetetlen szart csinálhat. Ma a neoliberalizmus által ránk kényszerített fősodor az értéktelen, a talmi - és a konzervatív értékekhez való visszatérés kínál kiutat a káoszból, a moslékból.

Vannak ennek az új konzervatív művészeti lázadásnak kézzelfogható eredményei is, mint például a brit kosztümös filmek, vagy a rockban a gitárzenekarok. Mindig van kitörés, mindig van remény! Az élet soha nem állt meg: a nyolcvanas évek után is jött sok jó előadó: a Kispál és a Borz, a Pál utcai Fiúk, a Republic, a Quimby, a Csík Zenekar, a Magna Cum Laude, Rúzsa Magdi komoly értékeket teremtett és teremt. Nagyon izgalmasak azok a mai zenekarok, akik a populáris vonalon belül, színvonalas magyar szövegekkel ötvözve a mai zenét képesek megszólítani, a mai fiatalok hatalmas tömegeit.

Jó, hogy sok jó zenekar van megint! Számomra például az olyan bandák, mint például a Belmondo, az Ocho Macho, a Halott Pénz, a Wellhello, a HoneyBeast, vagy az Intim Torna Illegál - komoly ígéretet hordoznak a mai magyar zenében.

Végezetül ejtsünk pár szót arról is, hogy kevésbé jólfésült témákban jelentek meg cikkeid. A zenei újságírás honnan jött?

Már az iskolában írtam cikkeket, aztán 1980 után komolyabban, és amikor éppen nem voltam letiltva, adtam le cikkeket felkérésre a megyei lapban ifjúsági témákról. Akkoriban az újságíráson keresztül is próbáltam segíteni az új zenekarokat, meg az előadókat. Aztán az újságírás lett a szakmám, lemezajánlókat is írok, fotózok is, könyveket is írok. Egy vastag könyvben megírtam a hazai és a világ újhullámának történetét is - de a mai napig nem jelent meg nyomtatásban.

Zenét, verseket is szerzek néha, nem régiben fejeztem be egy musicalt. Most kaptam kézhez a listát, hogy a Diana gyilkosság című könyvem ötödik lett a 2016-os Digi-Book ötvenes letöltési listán - ami nem rossz. Hamar jó barátságba kerültem a digitális technikával. Hatalmas dolog az internet, és a digitális korszak nagy segítségünkre lehet, ha okosan használjuk fel. Ha lett volna már 1979-1980-ban is, a poptörténelem ama szelete is másképp alakult volna.


Az első rész itt olvasható!

Bálint Csaba (2017.02.15.)
rockmuzeum.ini.hu




 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Interjúk
· Szerkesztette: bcsaba


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Interjúk:
Interjú Szaszával és Matyival, a Sex Action tagjaival...


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.42 Seconds