Witherfall - Nocturnes And Requiems (2017) 

Megjelent: február 16. csütörtök 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

Mindig nagyon szomorú, amikor egy lemez úgy jelenik meg, hogy időközben a zenekar egyik tagja meghalt. A Los Angeles-ben, 2013-ban induló Witherfall nevű szupergroup esetében is ez a sajnálatos eset történt meg. 2016 decemberében, 36 évesen ugyanis elvesztette a limfómával vívott küzdelmét Adam Sagan dobos, aki az Into Eternity és a Circle II Circle után került ide...

A dobos társai között szerepelt a Witherfall-ban az egykori White Wizzardos énekes-billentyűs, Joseph Michael, az Iced Earth-ben és a White Wizzard-ban is szerepelő Jake Dreyer gitáros, illetve Anthony Crawford basszusgitáros, aki Nili Brosh és Virgil Donati lemezén is szerepelt. A Witherfall ezt megelőzően csak egy instrumentális EP-t adott ki In The Shadows Of Madness címmel, de a bemutatkozó Nocturnes And Requiems megjelenésének csúsztatását, az adott körülmények között teljesen meg lehet érteni...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Sötét és vészjósló prog-power metál muzsika hallható ezen a lemezen, aminek az energiáit leginkább a Death-vezér, Chuck Schuldiner próbált lemezre venni a Control Denied-ban. A felfogásuk közötti különbséget leginkább Jake Dreyer gitáros neoklasszikus gitárhősködései jelentik, aki első osztályú shred-szólókkal tűzdeli tele a hosszú és komplex meneteléseiket.

Ez az album első osztályú munka. Sokszínű és változatos szerzemények szerepelnek rajta, tempóváltásokkal, súlyos dinamikai játékokkal, ellenpontként depresszíven érzelgős betétekkel, amikben Joseph Michael - színpadias - előadói tehetsége is azonnal világossá válik. Mindez rögtön a nyitó Portrait-ből kiderül, ami egyszerre idézi elénk a depressziójával a Pain of Salvation-t, a kíméletlen menetelésével a Fates Warning-ot és úgy általában a Control Denied-et... Remekül siketült komplex dalról van szó, aminek az összetettségét végletesebb metállal folytatják a What We Are Dying For-ban, gyorsabb és lassabb tempókkal, sikításokkal, középen - kissé erőltetetten jazzes - akusztikus betéttel, amiből aztán monumentálisan és gyors kapkodással térnek vissza...

A minimalista Act II elektro-akusztikusan vezeti fel a második felvonást, de az egy perce tényleg csak átmenetet jelenít meg... Az ezt követő Sacrifice erőszakos menetelése ugyanis ott folytatja a drámát, ahol korábban abbahagyták... Vagyis Control Denied-szerűen sűrű és dinamikus prog-metállal, amibe az önmarcangoló és depresszív betétek, meg az epikus neoklasszicizmus is belefér, metálként és akusztikusan is... A dal kilenc percébe sok minden belefér, a nagyobb ívű dallamokat kivéve, de a The Great Awakening vészjósló balladája ennek is megadja a terepet... Aztán beindul a Malmsteen-ihlette sodró neoklasszikusság az End of Time nyitányaként, de a dal - színpadiasan elnyújtott - kilenc percébe persze ennél sokkal több stílus és tempó-váltás is belefér, amit - hosszabb instrumentális betétekkel, akusztikus és elektronikus gitár szólókkal - rendesen ki is használnak...

A vészjósló lezárást a Finale majd két percnyi instrumentális horrorisztikussága kezdi meg az elnyújtott gitárhangjaival, de aztán a Nobody Sleeps Here... elején a súlyos groovek veszik át az uralmat, amikből Psychotic Waltz-ot idéző pszichedelikusság, majd - kissé erőlködve - Control Denied-ot idézően monumentális erőszak válik, hogy közben valamiféle feloldozást is adjanak, könnyedebb részekkel és akusztikus gitárral... Eléggé skizofrénnek tűnik a dolog, ami egyben érdekesnek tűnik a szélsőséges stílus-váltásaival, de mindez a színpadiasan előadott drámaiság a prog-metálba simán belefér...

Sajnos nem tudom, hogy a Witherfall-nak lesz-e folytatása, annyira elnyúlt a kiadása a lemezüknek... Egy biztos, aki szereti a hasonlókat, az nem fog csalódni a végeredmény minőségében! Ez egy kiváló képességű felállás, ráadásul azt is tudták, hogy mit akarnak kezdeni a szerzeményeikben a tehetségükkel... Jake Dreyer például igazi gitárhőssé válhat ebben a csapatban! Adam Sagan nyugodjék békében! Búcsúzóul káprázatosan dobolta végig ezt a komplex és változatos lemezt!

10/8.5



Track lista:

01. Portrait - 6:36
02. What We Are Dying For - 6:54
03. Act II - 0:53
04. Sacrifice - 8:59
05. The Great Awakening - 3:24
06. End of Time - 9:36
07. Finale - 1:49
08. Nobody Sleeps Here... - 8:49

Közreműködő zenészek:

Joseph Michael (White Wizzard) - ének, billentyűs hangszerek
Jake Dreyer (Iced Earth, White Wizzard) - gitár
Adam Sagan (RIP 2016, Circle II Circle, Into Eternity) - dob
Anthony Crawford (Nili Brosh, Virgil Donati) - basszusgitár

Honlap:
witherfall.com
facebook.com/witherfall
jakedreyer.com


rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Witherfall!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Kaipa - Children Of The Sounds (2017)
A '73-ban induló svéd progresszív rocker Kaipa annak idején - a későbbi Flower Kingsből - bemutatkozási lehetőséget nyújtott Roine Stolt-nak, aki 2002-ben - a ma is a csapattal

Tovább...
Lynch Mob - The Brotherhood (2017)
George Lynch csúcs formában van manapság. Nemrég nosztalgiázott pár jó ízű koncertet a Dokkennel, 2017-ben pedig három kiválónak ígérkező lemezen is szerepet vállal...

Tovább...
Mobilmánia - Vándorvér (2017)
A Mobilmánia közel egy évtizede halad a Zeffer András által kijelölt úton. A P. Mobil rajongói komoly ellendrukkerei, és maga Schuster Lóri is osztja őket rendesen, amikor csak

Tovább...
Prophets Of Rage - Prophets Of Rage (2017)
A Rage Against the Machine háromnegyede - Tom Morello gitáros, Tim Commerford basszusgitáros és a Black Sabbath-nak is besegítő Brad Wilk dobos, Zack de

Tovább...
Caligula's Horse - In Contact (2017)
Az ausztráliai Brisbane-ben, 2010-ben alakult Caligula's Horse egy modern alternatív-progresszív rock-metál zenekar, aminek ez az In Contact már a negyedik

Tovább...




Koncertek 2017. október 17. és 2017. november 02. között:









Klipmánia