×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Kerekes István, Gazsi - interjú (2017) 

Megjelent: március 02. csütörtök 12:05
Szerző: bcsaba
    Interjúk 

Kerekes István a Cyklon vezetője volt, 1970 és '74 közt e zenekarban dobolt (!) Tunyogi Péter is, '66 és '71 közt pedig a zenekar szólógitárosa Tóth János Rudolf volt. A '80-as években együtt vendéglátóztak Nyugat- és Észak-Európában is.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Honnan a Gazsi név?

Zalaegerszegiek vagyunk a bátyám, Gáspár után én is ugyanabba a kollégiumba kerültem, ahol az öregek nem akarták megjegyezni a kis Kerekes nevét, maradtam én is Gazsi. Származásunk miatt Zalaegerszegen nem járhattunk középiskolába, a budapesti Szabó Ilonka Épületgépészeti Technikumba jártam 1962 őszétől, nagybátyám itt volt tanár. A jelentkezési lapon apám neve elől el kellett hagyni a doktor toldatot. Ma katolikus gimnázium van a helyén, a Halászbástya alatt. Hegedültem gyerekkoromban, majd gitározni kezdtem. Horváth Péter Dörgével és Tóth János Rudolffal egy általános iskolába jártunk Zalaegerszegen. Egy úttörőzenekarban játszottunk. Ha névadót kellett tartani, akkor a Tanácsházán kismozartot játszottunk, ha temetés volt, akkor a Lenin gyászindulót G-mollban. Klasszikust tanultunk, zeneiskolába jártunk. Tunyogi Peti padtársam volt az iskolában.

1963-ban már a the Devils nevű zenekarban, a technikum kollégiumi zenekarában játszottam. Kálmán János volt a szaxofonos, Szilágyi István ének és dob, Struhács Gyula basszusgitár, Vági István zongora, Bácsai Péter kísérőgitár és én szólógitároztam akkor. Rajztáblákat loptunk, abból csináltuk a hangfalat. A műhelyben én csináltam a gitárokat, hangfalakat. Kiloptuk a hangszórókat a falikutyákból, de le is égett pár, nem bírták a terhelést. Struhár Gyula továbbvitte a nevet, napjainkban is játszanak. Szilágyi nagyon jó improvizatőr volt, "Sankó-angolban" bármit elnyomott. Shadowsok, Elvis-dalok, de bluesokat is játszottunk. Jártunk a Vigyázó Ferenc utcába Scampolóra is, meg Sankóékra is. Vörös Szikra magnóból volt a visszhangunk.

A technikum alatt is jártam hegedülni tanulni, jártam órákra Deseő Csabához. Mikor '66-ban végeztem, haza kellett mennem Zalaegerszegre, mert három éves társadalmi szerződésem volt a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalattal. Ez egyfajta tanulmányi szerződés volt, technikusként a három évet ledolgoztam. Ekkor már a Cyklon együttes működött, Dörge, Janó, Tunyóka. 1963. szeptember 15-én alakult a zenekar, akkor még Kon-Tiki néven, ami nem azonos a pesti Kon-Tikivel. Majd nevet változtattak, de ezzel a névvel is baj volt a Ciklon - B gáz miatt, hiába írták y-nal a Cyklont. Egy utcai légkompresszor neve volt a Cyklon, baromi hangja volt, ha működött, ahogy az erősítőiknek is, ugyanúgy zúgtak, innen a név.

Tunyót már akkor is Tunyónak hívtátok?

Igen. Minek neki annyi betű?

Mi volt a zenekar felállása belépésedkor?

Mikor 1966 nyarán beszálltam én is, de annyit pontosítanék, hogy Tunyó ekkor épp egy másik zalaegerszegi zenekarban játszott. Karsai József dobolt, ő Karsai László öccse volt.

A '60-as évek végén jött az új gazdasági mechanizmus, bizonyos piacgazdasági elemeknek nyitottak utat, így a vállalatnál mi is elkezdtünk érdekeltségi rendszerben dolgozni, 10.000 forintokat kerestek a munkások, én is. Jött egy holland munkaszervező cég az egerszegi ruhagyárba, ez volt a ZAKO. Mi is ittunk, ők is ittak, sokat tanultunk tőlük a helyi kocsmákban - nagyon jól beszélek németül -, átvettük a módszereiket, nagyon felfutott a termelékenység már csak azért is, mert például megszerveztük, hogy minden anyag időre ott legyen, ahol éppen dolgozni kell vele. És ez nem tetszett az elvtársaknak, mert bérfelszültséget okozott és rontottuk a normát. Odaraktak egy pártkönyves embert, szétrombolta az egészet, elegem lett. Lejárt a három évem, feljöttem egy tárgyalásra Budapestre.

Egyébként a Cyklon mellett Egerszegen játszottam egy kamarazenekarban is, hegedültem és nagybőgőztem tovább, és szerettem volna hegedűvel tovább fejlődni. Pesten meg a tárgyalás után bementem a Konzervatóriumba, hogy van-e felvételi lehetőség. Mondták, hogy egy hete volt, de a Semmelweis utcában, a Jazztanszakon épp most van felvételi. Na uccu. Bementem épp zajlott a felvételi, Gonda János fogadott: "Mit tud?" Hát, mondjon valami. "Tud improvizálni?" Tudok. "Na, akkor tud bluest játszani?" Inget is, ha akarja. Milyen hangnemben kéri? Lement egy Fúr, impróztam, fel is vett. Azonnal felmondtam a vállalatnál 1969. augusztus 20-ával és felhoztam az egész zenekart Zalaegerszegről Budapestre.

Karsay, Tóth Janó, Dörge és én alkottuk ekkor is a zenekart. Tunyogit 1969 szilveszterén hoztuk fel, mert lementünk játszani Zalaegerszegre, ahol kiderült, hogy Karsai László pozanosunk öccse, a dobosunk otthon maradna, nősülni akart. Tunyó azonnal jött vissza velünk Pestre. És ebben az időszakban Tunyó azért nem volt éppen a zenekar dobosa, mert ekkor volt katona, frontharcosként volt Csehszlovákiában '68-ban. Ekkor trióban játszottunk, mit kell ilyenkor játszani? Jimi Hendrixet kell játszani. Nagyon sokat improvizáltunk, Janó nagyon jól imprózott.

Budapesten albérleteztünk, mindenki lakott, ahogy tudott. Együtt is laktunk, ismerősöknél is pecóztunk. Én 28 albérletet jártam végig, amiben benne volt a 4-es és 6-os villamos is. Tóth János Rudolfot is felvették a jazztanszakra, Tunyó estin letette az érettségit, közben a BHG-nál volt cimfestő. Karsay Lászlóval laktam egy olyan albérletben, ami egy barátom villalakása volt, de alulról kiigényelték a földszintjüket. Ők valahol külföldön laktak közben, a mi feladatunk pedig az volt, hogy annyit próbáljunk, hogy ezzel a hangoskodással kiutáljuk, elűzzük a szomszédokat. Kemény küzdelem volt, nem sikerült, bírták.

Hogy emlékszel Tunyóra?

Egyik legjobb barátom volt, általános iskolától kezdve. Fair ember volt, nagyon megbízható, nagyon szerettem.

Tényleg csak dobolt? Egyáltalán nem énekelt?

Dehogynem, sőt gitározott is. Én tanítottam gitározni. A Bee Geeseket mindig vele énekeltettük. Dörge mondta mindig neki: "Tunyókám, a szép Bee Gees jön". Jól le tudta venni a hangszíneket.

Te voltál a zenekarvezető, mesélj erről.

Naponta jártam a művházakat és akkor épült a Közgáz Kinizsi utcai Kollégiuma. Vállaltam, hogy megszervezek mindent, kulturális műsorokkal színesítek klubnapokat. Színészeket szerveztem előadóestekre és a Cyklonnak is ott lett klubja. Közben én is dolgoztam, színházaknál zenéltem, illetve a Pannónia Filmstúdióban alkalmazott zenéket játszottunk fel, szinkronzenéket csináltunk gyermekfilmekhez. Minden Mirmur és Frakk gyerekfilmben én játszom a zenét Tomsits Rudival és Szakcsyval, nyolc-tíz fős társaság. Ha jött távirat este, akkor éjfélre be kellett vonulni, kotta, piros lámpa és már nyomtuk is. Játszottam a Deák Bigbandben is, az is dolgozott filmekhez is.

Kifestettük a Kinizsi utcai klubot, a korábbi zenésztárs, Bácsai festményei is kikerültek a falakra, ma a Budapest Music Centerben vannak kiállítva képei. A szerződést úgy kötöttük, hogy 50-50%. 400 ember fért be, jó bevétel volt. Jól is ment, majd rájöttek, hogy ez így nem jó, túl sokat kapunk. Dr. Nagy Sándor, a SZOT későbbi főtitkára vezette ekkor a klubot egyébként, ő volt a diákbizottság elnöke a kollégiumban, vele szerződtem. Mikor az etiópiai néger király fia, meg az algériai nem tudom milyen vezető fia összeverekedtek a Kinizsiben 1971 körül, akkor ő szüntette meg a klubot. De nekünk szerződésünk volt, lett jó pár per ebből, apám jogász volt, mondta, hogy ne izguljak, csak menjek végig az ügyön. És meg is nyertem, dr. Nagy Sándort a Fehérházba is behívták e miatt. Tudod, az volt a Pártszékház. Ki kellett fizetniük 50.000 forintot, amit kiosztottam a zenekari tagok közt. Az Esti Hírlapban egy cikk is megjelent, hogy "Vihart kavart a Cyklon".

Jóban lettem Benkő Lacival, többször játszottunk a Cyklonnal az Omega előtt. Laci bejárt a Jazztanszakra, oda járt Flamm Feri és Bélai Gyuri is az Atlasból. A Jazztanszak után még elvégeztem a Zeneművészeti Főiskolát is klasszikus szakon, a tanárképzőt.

Blood, Sweat and Tears és Chicago dalokat kezdtünk induláskor játszani, a War zenekar pár számát is meghangszereltem, de maradt Jimi Hendrix és a Cream is, Janónak Hendrix volt a kedvence. Felvettünk két saját dalt is a 6-os Stúdióban, zésítették, de csak kétszer adták le itthon, mert mint később megtudtam, eladták a Brémai Rádiónak. Próbafelvétel volt, ezeket azonnal eladták nyugatra valutáért. Mindig szólt a rádió, egyszer a brémai rádiót is sikerült befogni, és akkor hallom: "Aus Cyklon aus Ungarn". Az egyik volt a Csupa könny, a másik a Hajnal. A zenét és a szöveget is Janó írta. Bágya Bandi bácsi volt a zenei rendező, akinél egyébként hangszerelést tanultam az iskolában.

1971 nyarán Miskolcon, az Avason is játszottunk két hónapot. Volt három fúvósunk, meg is kérdezték, mi ez? Tűzoltózenekar? Előttünk a Ferm volt, őket megverték, mert Miskolcon az volt a divat, hogy a pesti zenekarokat meg kell verni, barátságból. Ez egy befogadási aktus volt. De minket nem tudtak megverni, elég kigyúrt voltam és az is hozzá tartozik, hogy gyorsan leléptünk, miután letelt a szerződés.

1971. október 30-án a Debreceni Egyetem Gólyabálján Máthé Péterrel léptünk fel, itt volt egy kis balhé, mert 5000 forintot vettünk fel gázsiként. Hát, felnyomtak az OSZK-nál. Behívattak engem, meg Máthé Pétert, Dancsó István elvtárs fogadott. Fel volt háborodva, hogy hogy képzeljük ezt az 5000 forintot mi, mikor egy építőipari munkás egész hónapban a felét sem keresi meg. Mondtam neki, hogy Dancsó elvtárs, az építőiparból jövök, ezért csinálom ezt. És erre Péter egy kis táskában átadott mindenféle üvegeket, mire az ügy el lett simítva. Egyébként mindez azért történt, mert Péter "túl korán érkezett", itatták, majd rárepült az egyik szervező KISZ-es csajára, na ezt nem kellett volna.

Tóth Janó és Dörge valamikor 1972 elején elmegy a Kexbe.

Ő és Dörge mentek el először, igen. Elcsábították őket a Kexbe. Zsoldos Béla került a Cyklonba zongorán, vele együtt jártam főiskolára. 1973-ra Patay Miklós lett a gitáros, Lippényi Gabi volt a billentyűs, Karsay László pozanos, Gyeney Örs trombitás, Laukó József, Tunyó és én alkottuk a zenekart, hét főre 1050 forint volt a gázsi alkalmanként. Később jött Gáti Zoli gitározni. Ő úgy jött, hogy épp Ferihegyen játszottunk, ott találkoztunk, ő repülésirányító volt.

Tagja voltál a Meteornak is.

Előtte tagja voltam a Stereo nevű zenekarnak is, Bobrovszky Lászlóval játszottam ott együtt. Hecht János volt a zenekar vezetője. Feloszlattuk a Cyklont a hét tagú nagyzenekaroknak lehanyatlott, Lippényi, Gáti és Tunyogi együtt megcsinálták a Spirált. Én Dörgével és Karsayval mentem el cirkuszba játszani.

1975 nyarán csináltuk a Meteort Tóth Janóval és Bertalan Güzüvel, aztán Janót elhívták a Bergendybe. Korábban a Cyklonnal játszottunk a Bergendy előtt a Ganzban, innen ismerték Janót. Főleg Latzin Norbert akarta Janót, mert mániája volt, hogy valaki minimum a C-t el tudja énekelni, ő arra akart dalokat írni. Két hónapig tartott ez.

Egyébként már a Kex felbomlása után volt Meteor, Güzü csinálta, Tóth Janóval és Dörgével. Először Póka volt a basszusgitáros, majd egy bizonyos Kistáska követte, aki ugye Nagy István a Miniből. Ez a Meteor feloszlott, akkor csinálta Güzü velünk a héttagú Meteort. A három fúvós Gyeney, Dörge, Karsay. Heiter Jancsi gitározott, Hecht János énekelt. És Güzü dobolt. Nyár végén ez is feloszlott, mivel Latzin kilépett a Bergendyből, Janó irányában későn lépett.

A Marionett Rt-nek is tagja voltál.

Latzin végül lelépett a Bergendyből, engem és Güzüt hívott, hogy zenéljünk együtt. Güzüéknél a Falk Miksa utcában hónapokig reszeltük a hangfalakat, Güzü apja hozta hozzá a hangszórókat nyugatról. Az én nővérem pedig Olaszországban volt, ő küldte a magassugárzókat. Olyan jól sikerült, hogy a Fonográf kölcsönkérte a cuccot egy Kisstadion-koncertjükre. Heiter János volt a gitáros a Stereo együttesből, és Heiter László énekes voltak még tagok. Később Torontáli István váltotta Heiter Lászlót, már a rádiófelvétel után. Heiter Jánost Tóth Barna váltotta.

Miért választottátok ezt a nevet?

Norbi ötlete volt. Az első tévéfelvételt bábu jelmezben csináltuk.

Megjelenik egy kislemez, ahol Vincze Viktóriát kíséritek. Ez hogy jött létre?

Hát, nem jellemzi a dal, a Parole, a Marionett Rt-t. Az történt, hogy Kőbányán volt valahol egy tévéfelvétel, ahol az Itt a szívemet vettük fel, a rendező pedig szólt, hogy lenne egy dal, amit le kellene kísérni. Ez volt az a dal, tehát csak oda keveredtünk, belecsöppentünk. Tánczos Gábor volt a rendező.

Szerettünk volna lemezt, de Norbert összeveszett Erdős doktorral, mert Kántor István írta a szövegeket, nagyon jókat, de tőle semmit sem fogadtak el. De ők majd ajánlanak valakit. Tánczos Gábort. Hát, le akarták nyúlni rá a pénzt. Latzin Norbi nem tudott nyalni, nem ment neki a zenekarvezetés, és egyébként is disszidálni akart. Németországba honosított, Münchenbe ment, egy hét alatt meglett az állampolgársága. Mikor már kint dolgoztam, ha Münchenben jártam, mindig nála aludtam. És egyik Karácsony előtt mentem hozzá, csengettem és mondta a házmester, hogy az az ember már nem él. "Dieser Mann ist tot". Sokat sírtam rajta, szegény temetése volt. A temetőben csak egy kereszt volt, rajta egy szám.

Hogy kerülsz nyugatra?

Főiskola alatt a Jazztanszakon tanítottam bőgőt. Gonda kért fel. Tanítottam László Attilát is, rábeszéltem, hogy ne bőgőzzön, túl jó keze van a bőgőhöz. Fekete Tibi "Samu" is járt hozzám. Egy tatabányai zenekarban megüresedett a basszgitáros hely, velük mentem ki Norvégiába. Az a zenekar nagyon rossz volt, mit lehet ilyenkor csinálni? Elkezdtem zeneképzést csinálni nekik, ráálltunk a vokálokra. Aztán csináltam meg a Tops Secret zenekart, ez már héttagú volt. Itt először Tóth Janóval játszottam, de családi okok miatt, másfél év után hazajött.

Mikor vége lett a P. Mobilnak, onnantól évekig Tunyóval játszottam ebben a zenekarban. Nagyon elit helyeken játszottunk, hatcsillagosokban, ilyen biztonsági szállókban, ahol például arab-izraeli konferenciák voltak. És ahol, b*zdmeg van, ott vannak magyarok is, találkoztunk a Pannónia Expresszel is Norvégiában.

Paczáry kevert, Charlie énekelt, jártunk egymást nézegetni. Fantasztikus hangképet csinált Paczáry, addig b*sztatták a keverőt, amíg lemezminőségben szóltak. 21 hajón játszottam életemben. Mikor Tunyó kilépett, feloszlott a Top Secret. 1992-től volt egy újabb zenekarom, a Gáspár's Band. 2006-ban kaptam egy agyvérzést, a bal kezem szinte lebénult, azóta nem zenélek.

Bálint Csaba (2017.03.02.)
rockmuzeum.ini.hu



rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Kerekes Istvá!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet













Klipmánia