×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Nova Collective - The Further Side (2017) 

Megjelent: március 21. kedd 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A 2014-óta a bemutatkozásán dolgozó Nova Collective egy instrumentális zenében utazó jazz-rock-metálos, progresszív-fúziós szupergroup, amit Dan Briggs, a Between the Buried and Me basszusgitárosa és Richard Henshall, a Haken gitárosa alapított. Végül bekerült melléjük Pete Jones, a Haken egykori billentyűse, és Matt Lynch dobos, aki legutóbb a Cynic koncertjein szerepelt.

A komolyabb munkálatok 2015-ben kezdődtek, amikor a Between the Buried and Me hangmérnöke, Jamie King kezébe kerültek, a bemutatkozó lemezük megszólalását végül Rich Mouser rakta össze nekik, akinek a legismertebb munkái között Neal Morse és a Transatlantic lemezei is fellelhetők, így a klasszikusabb prog-rock-hangzás is felerősödhetett a most megjelenő The Further Side albumon...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Végre történik valami érdekes, valami olyasmi, ami a régimódi jazz-rock fúzióra emlékeztet, de fiatalok írták és adják elő, a ma kötelező iskolázottsággal és felkészültséggel... A sokáig pszichedelikusan vibráló Dancing Machines-ről leginkább ez jutott az eszembe... No és a műfaj olyan klasszikusai, mint a Weather Report, Mahavishnu Orchestra és Return to Forever... Persze ezek a fiatalok modernizálták, hogy ne mondjam agresszívabbá tették azt a majd tíz perces utazást, ami kiadja a dalt, amolyan kollázsként beledobva kis Zappát, Dream Theatert is, hogy a végeredmény mainak tűnjön! Érdekesen vibráló, sokszínű téltel a Dancing Machines, aminek a végére - nagyon okosan - csipetnyi Genesis-ízű konzervatív prog-rockot is hozzá illesztett a kivitelező stáb, de mindettől az embernek csak még jobban megjön a kedve a folytatáshoz...

Mindez a latinosabb Cascades-ben is folytatódik... Mintha ma lenne fiatal John McLaughlin, és már nem kellene kitalálnia a műfaj szabályait, csak betanulnia a kötelező fordulatokat... Persze mindez nem von le semmit abból az érdemből, ahogy ezek a fiatalok megpróbálnak tovább lépni a régi nagyok árnyékából... Érezhetően sok munka és csiszolás van ebben a lemezben, a váltásokban és témákban, miközben szabadon engedik fantáziálni - zenélni - is egymást, amihez nagy bátorság kell manapság... Mert ez a hatalmas munka - és a bele fektetett hosszadalmas idő - biztosan nem fog megtérülni, ők pedig mégis beleölték az energiájukat és tudásukat! Csak dicsérni tudom érte ezeket a srácokat!

Az utazásból nem maradhat ki a Karibi-térség és a Távol-Kelet sem, utóbbi rendre be is ugrik a dalok egy-egy részletében, előbbi pedig az Air nyitányát adja, amit - hosszabb keleti kitérővel - a modern városi gyorsulás tesz kortárssá, a szépséghez adagolva némi metálosan bosszantó pörgést és erőszakot is. Kerülgetik rendesen a közhelyeket, bátran bele-bele is csúszva... Nekem a fúziós billentyű és rockzene vibrálását elegyítő State of Flux lett a kedvencem a lemezről, rég hallottam ilyen minőségben mindezt, nagy kár, hogy a kelleténél kissé szélesebb váltásokba is belementek a majd tíz perce közben... Mindenesetre a régimódian megszólaló billentyűs szólókkal, meg a felhők közözz repkedő gitár jazz-rockos szólóival nagyon izgalmasan idézik meg közben a hetvenes évek szellemiségét...

A Ripped Apart and Reassembled átemel némi funkyt is zenéjükbe, ami nekem nem különösebben a szívügyem, de progresszívan kezelik - és érdekes közhelyek hátán alakítják át - ezt a világot is, úgyhogy nincs ezzel semmi baj, ahogy a harmonikusabb The Further Side-dal sem, hiszen levezetőnek ilyen lebegős, romantikus komolyzenével is játszadozó témák kellenek szerintem is...

Kifejezetten öröm hallani a Nova Collective lemezét, mert bátran mertek rajta nosztalgiázni az instrumentális jazz-rock fúzióval, aminek a lényegét nagyon nehéz elkapni, nem is szokott manapság sikerülni senkinek sem. Sajnos a régi nagyok sem fiatalodnak, úgyhogy a műfaj továbbéléséhez elkerülhetetlenek a hasonló kísérletek, ráadásul ez a csapat még képes szórakoztatni is, hiszen elképesztő energiák és felkészültség csöpög ki a dalaikból, hangról-hangra. De jó is lenne, ha naponta írhatnék hasonló lemezekről!

10/09





Track lista:

01. Dancing Machines - 9:47
02. Cascades - 6:54
03. Air - 6:52
04. State of Flux - 9:41
05. Ripped Apart and Reassembled - 5:42
06. The Further Side - 9:00

Közreműködő zenészek:

Richard Henshall (Haken, To-Mera) - gitár
Pete Jones (ex-Haken) - billentyűs hangszerek
Dan Briggs (Between the Buried and Me, Trioscapes) - basszusgitár
Matt Lynch (Cynic élő, Trioscapes) - dob

Kiadó:
Metal Blade Records
Honlap:
facebook.com/novacollectivefusion
metalblade.com/novacollective


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Mini Acoustic World - Bartók on Rock (2017)
Egy Mini világ újra írja a történelmet! Valami egészen furcsa dolog történt 2017. október 03-án délelőtt 11 órakor. Egy igazán fantasztikus zenekar

Tovább...
Steelheart - Through Worlds of Stardust (2017)
A Steelheart egy 1990-ben, a connecticuti Norwalk-ban alakult hard rock és glam metál zenekar, élén Miljenko Matijevic-csel, akinek a sok oktávos énekhangja sok

Tovább...
Foo Fighters - Concrete and Gold (2017)
A Nirvana egykori dobosa, Dave Grohl '94-ben, Seattle-ben alapította meg saját alternatív rock, post-grunge és hard rock keverék zenekarát, a Foo Fighters-t...

Tovább...
H.e.a.t - Into The Great Unknown (2017)
A 2007 januárjában, a svédországi Upplands Vasby-ban alakult H.e.a.t egy nagyon tehetséges és fiatalos hard rock csapat, rádióknak szánt dallamokkal. A csapatnak legutóbb 2014-ben

Tovább...
Living Colour - Shade (2017)
A New York-i Living Colour 1984–'95 között a kommersz crossover-pop-rock műfaj egyik legfontosabb alakja volt! A klasszikus heavy torzított gitárjához funkot,

Tovább...




Koncertek 2017. október 24. és 2017. november 09. között:









Klipmánia