Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Royal Blood - How Did We Get So Dark? (2017)

 Látogatottság
Összesen
86503159
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Dirty White Boyz - Down And Dirty (2017)

Lemezismertetők

Éledezik a brit dallamos hard-rockzene második-harmadik vonala, egyre több és egyre jobb csapatok kerülnek elő a kocsmák mélyéről, olyan zenészekkel, akik évtizedek óta küzdenek a nagyobb sikerért, de a kiugrás soha nem jött össze nekik... Ilyen csapat ez a Dirty White Boyz is, amiben - amolyan másodosztályú szupergroupként - 2016-ban fogott össze pár régi motoros. Eredetileg úgy indult a történetük, hogy a Kiss Of The Gypsy, Xgypsy és - sok más mellett a - Kingdom of Deadmen-ből ismerős Tony Mitchell énekes-gitáros-billentyűs neki akart fogni a következő szóló lemezének, ami valószínűleg ugyanúgy eltűnt volna a süllyesztőben, mint elődei, de most kicsit másként alakultak a dolgai...




Főhősünk találkozott a második vonalban szintén régi motorosának számító Nigel Bailey basszusgitáros-énekessel, akit a Three Lions mellett a First Signal hátteréből, illetve a Lifeline-ból is ismerhetünk, ő pedig hozta az egyre megbízhatóbban teljesítő régi haverjait, így például Paul Hume gitárost, akivel a Lifeline-ban dolgozott együtt, de a főállásának számító Demon és Lawless mellett, a gitáros nemrég Chris Ousey-nak is besegített nemrég... Hume pedig bevonta a Lawless-ben is segítő Jamie Crees gitárost és Neil Ogden dobost az új csapatba, utóbbival ráadásul a Demon-ban is együtt zenél...

Így alakult meg ez a csapat, ami egyértelműen fel szeretné támasztani a nyolcvanas-kilencvenes évet brit rádiós-dallamos, mégis karcos hard-rock stílusát, amiből - sok más mellett - kinőtt a Def Leppard és a Tony Martin-érás Black Sabbath is...

Előre kell még bocsájtanom, hogy nemrég emlegettem egy Dirty White Boy nevű 1988–'91 között Los Angeles-ben működő sleaze rock szupergroupot, de ennek a most kivesézésre váró Dirty White Boyz-nak ahhoz semmi köze sincs...

Elsőként Tony Mitchell-t kell kiemelni, mert az ő karcos és férfias énekhangja ténylegesen és hosszú ideje whiskey-gőzben van áztatva, nem csak úgy rekesztve megjátssza, mint annyi sorstársa. Így aztán olyan hiteles állati ösztönnel és drámával látja el a lemezt, hogy le a kalappal. De a zenészek sem most kezdték, a kisujjukban van az a fajta rádiós hard rock és heavy metál között dülöngélő zenei világ, amire itt szükség van. Profin tolják a műsort, amiben szórakoztatóan slágeres rockzenét hallhatunk! Kezdve a könnyedségét a kemény ritmus alappal kiölő All She Wrote-tal, aminek a kettőssége nem annyira szerencsésen jön át, mint a fémesen keménykedő riffeket is mellé operáló Dynamite-ban, ahol a menetelés és az énekhang szerintem nagyon egymásra találnak! A lazábbra vett Hangin' On A Heartache-ben nem szerencsés a furcsán erőtlen megszólalás, pedig az ének drámaisága nagyon a helyén van... Szintén nem túl szerencsés a Ride With Angels orgona-hátterű balladája, mert a kórus nem erősíti, hanem rontja az ének amúgy sem túl izgalmas érzelmi felbugyogását...

A végül játékos slágerré váló Playing Dirty viszont nagyon el van találva, csak nem kéne ilyen hosszan felvezetni... A romantikus Rise, a refrénjével a szimplább rock and rollt is elkapva monumentális Waiting For This Feelin', a heavys riffek ellenére is rádiósnak tűnő Sanctuary, a bravúros metált is menetelő Hell To Pay közül egyik sem lett rossz... Ezzel együtt, az All In The Name Of Rock 'N' Roll klasszikusabb blues-kocsma vonala nekem sokkal inkább tetszik... A leülős After The Rain kissé unalmas, de a Bring It On együtt éneklős refrénje mindent tud, amit a Def Leppard vitt annak idején sikerre!

A Dirty White Boyz bemutatkozó lemeze persze nem tökéletes, még csak kihagyhatatlannak sem mondanám, de érdemes meghallgatni. Van itt pár jó, meg több közepesen sikerült dal is, ami végül kerek egész lemeznek tűnik, ezt érdemes lenne folytatni! Jó is lenne, ha a brit második vonalnak ezt a szintjét tudná hozni az élvonal idehaza, kuriózumként még az is lehet, hogy nemzetközileg is sikeresek lehetnének vele...

10/07




Track lista:

01. All She Wrote
02. Dynamite
03. Hangin' On A Heartache
04. Ride With Angels
05. Playing Dirty
06. Rise
07. Waiting For This Feelin'
08. Sanctuary
09. Hell To Pay
10. All In The Name Of Rock 'N' Roll
11. After The Rain
12. Bring It On

Közreműködő zenészek:

Tony Mitchell (Kiss Of The Gypsy, Xgypsy, Kingdom of Deadmen) - ének, gitár, billentyűs hangszerek
Paul Hume (Lifeline, Chris Ousey, Demon, Lawless) - gitár, vokál
Jamie Crees (Lawless) - gitár
Nigel Bailey (Three Lions, First Signal, Lifeline) - basszusgitár, vokál
Neil Ogden (Demon, Lawless) - dob, vokál


Kiadó:
Escape Music Ltd.
Honlap:
facebook.com/DWBofficialuk
baileyrocks.com



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: pjuan


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.43 Seconds