Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Stargazer - Tui La (2017)

 Látogatottság
Összesen
88246812
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Dropkick Murphys - 11 Short Stories of Pain & Glory (2017)

Lemezismertetők

A jó öreg bostoni írek, mióta csak ismerem őket - a 2000-es Sing Loud, Sing Proud! óta - mindig nagy turnécsapat hírében álltak. A négy évvel ezelőtt Signed and Sealed In Blood azonban másik szintre emelte a srácok ázsióját, turné-turné hátán, miközben hazánkat sem hanyagolták: 2014-ben a Budapest Parkot, majd rá következő évben a Szigetet is megjárták. Annak ellenére, hogy az a lemez kimaradt nálunk a szórásból, bizony jóféle muzsika, utólag sem érdemtelen bepótolni, a sorban kilencedik korong hallatán azonban felerősödni látszanak a kritikus vélemények...




Akár tetszik, akár nem, a kicsit nyersebb, a dallamos punk-hc jellegű megközelítés már a múlté, az utóbbi lemezeken sokkal jobban kidomborodik az ír-kelta népzenei hatás. Sokaknak persze ez felér egy pofonnal, "mert már ők is eladták magukat", azonban nem tudom hibaként felróni, mivel élőben bizony nem hanyagolják még a legelső anyagukat sem, szóval kár ezen nyafogni. Más kérdés, hogy a Signed... lemez elsőre is ragadós nótái olyan magasra helyezték a lécet, hogy bizony voltak kétségeim az új dalokat illetően.

Az elsőként elsütött Blood és a You'll Never Walk Alone videói sajnos azt vetítették előre, hogy félelmeim nem alaptalanok, jó nóták, de valahogy hiányzik belőlük az átütő erő. Minden összetevő a helyén, skót duda és bendzsó kipipálva, Al Barr és Ken Casey is remekül hozza a melódiákat, kellemes a csordavokálokkal színezett sörvedelős hangulat, de... de nem tudom megmagyarázni, hogy mit hiányolok. Elbólogat az ember, mert az óózgatós The Lonesome Boatman rögtön megadja az alaphangulatot, de nincs olyan egyből talpra állító tutiság, mint mondjuk egy Rose Tatto, Going Out In Stlye, vagy I'm Shipping Up to Boston. Mint ha takarékon pörgött volna a gépezet, vagy a sok koncert visszaütött volna a kreatív munkára... nekem túl visszafogott a végeredmény. Persze vannak jobb darabok, mint pl. a Rebels with a Cause, vagy a First Class Loser és szintén pozitívum, hogy képtelen nem jó kedvre deríteni. Ez a bulizós életigenlés nagy erény a mai - nem is ok nélkül - kesergős világban.

Az együtténeklős témák kiváltotta jókedv azonban csak az érem egyik oldala. A csapat mindig is kapargatott valós társadalmi problémákat, nem a véletlen műve a furcsa című 4-15-13 nóta, amelyet a 2013-as bostoni maratonon történt robbantásos merénylet áldozatainak emlékére írtak, de a szövegekben érzek némi kapcsolatot a zenekar által létrehozott The Claddagh Fund alapítvány főbb célkitűzéseivel (az alkohol- és drog-függőségből való felépülés, valamint a gyerekek és a veteránok segítése) is. Ennek fényében pedig máris értelmet nyer a cím is, miféle fájdalomról és dicsőségről van itt szó… Nem tudok viszont szó nélkül elmenni a sárga-világoskék színekben "pompázó" külcsín és booklet mellett, utóbbiban ráadásul fehérrel szedték - a világoskék alapra - a betűk nagy részét, hát köszi szépen, legközelebb szemüveget is kérek hozzá.

Csalódás lenne? Ahogy olvasom, sokaknak az, én szimplán csak elkönyvelem az életmű egy kevésbé erős pillanatának, ami valószínűleg nem először jut majd eszembe a nevük hallatán, de egyáltalán nem bántam meg a beinvesztált pénzt. Élőben meg persze a bármikor kategória, felőlem jöhetnének minden évben.

7,5/10






Track lista:

01. The Lonesome Boatman
02. Rebels With A Cause
03. Blood
04. Sandlot
05. First Class Loser
06. Paying My Way
07. I Had A Hat
08. Kicked To The Curb
09. You'll Never Walk Alone
10. 4-15-13
11. Until The Next Time

Közreműködő zenészek:

Al Barr - ének
Ken Casey - ének, basszusgitár
Tim Brennan - gitár, bendzsó, bouzuki, zongora, mellotron, vokál
Jeff Darosa - gitár, mandolin, bendzsó, harmonika, vokál
James Lynch - gitár, vokál
Matt Kelly - dob, ütős hangszerek

Lemezeik:

1997 - Do or Die
1999 - The Gang's All Here
2000 - Sing Loud, Sing Proud!
2002 - Live on St. Patrick's Day (live)
2003 - Blackout
2005 - The Warrior's Code
2007 - The Meanest of Time
2010 - Live on Lansdowne Boston MA (live)
2011 - Going Out In Style
2013 - Signed and Sealed In Blood
2017 - 11 Short Stories of Pain & Glory


Kiadó:
Born & Bred Records - PIAS
Honlap:
dropkickmurphys.com
facebook.com/DropkickMurphys



 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Lemezismertetők
· Szerkesztette: palszabolcs


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Lemezismertetők:
Epica - The Divine Conspiracy (2007)


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.62 Seconds