×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Rudán Joe és a csilláron is lógó közönség (2017) 

Megjelent: április 27. csütörtök 12:00
Szerző: Fiery
    Koncertbeszámolók 

Áprilisban végre a rajongók újra találkozhattak kedvencükkel, Rudán Joe-val. Volt is sáskajárás rendesen. Az ígéret szerint, a produkció minimum három órás, ráadásul a plakáton díszelgett egy másik csábító név is, a Dinamit. A belépő ára a produkció minőségéhez képest nagyon is baráti volt, így minden kifogás kizárva. Persze volt ugyan a fővárosban még rengeteg koncert, aki ezen a napon mégis a ShowBarlangot választotta, az nem tett rossz lóra...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!





Amerikából jöttem

Ha van, akit nem kell bemutatni a rocker közönségnek, az Rudán Joe. Kalapács Józsival, Tóth Renivel és Gál Petivel nem rég tért vissza az óceánon túlról, ahol számos sikeres fellépést tudhatnak maguk mögött. Nem ez volt első útjuk, és ahogy látom lesz még bőven folytatás. Tehát az erőgyűjtés meg volt, ráadásul Amerika után volt egy - nem kis - kitérő Erdély országba is.

A cikk apropója egyébként egy Rudán Joe buli, ami tulajdonképpen egy különlegesnek ígérkező életmű koncert. Azt azért tudni kell, amikor Joe a fővárosban lép fel, annak mindig megadja a módját, hiszen Úriember nem csibész! Ekkora szereplőgárdával, ilyen nevekkel nem sokszor látogat az ország központjába, de amikor jön, akkor összerittyent egy olyan programot, amire mindenkinek fel kell kapnia a fejét.

A show egy barlangban?

2017. április 21-én, pénteken a ShowBarlangban nagyszabású koncertet tartott Rudán Joe. a műsorban szerepelt a Coda, a Dinamit, és egy mini Attila Fiai produkció is, de a rajongók hallhatták Makovics Dénest és Vámos Zsoltit is muzsikálni.

A ShowBarlang a nem rég lebontott Wigwam (később Club 202) helyére lépett, talán nem is véletlenül. Szerencsés választás, hiszen rengeteg klub található Budapesten, ahova maximum 150-200 néző fér el, ezután van egy hatalmas űr, és jönnek az ezerkétszázas és annál nagyobb buli helyek. A ShowBarlang képes befogadni 5-600 főt, és ezt jelenleg nem mondhatja el magáról másik intézmény (talán még a felújított FMH). Nagyon sok zenekar létezik, akiknek a klubok kicsik, a koncerttermek nagyok, így ez egy optimális befogadóképességű helyszín. Ha korán érkezik az ember, és a büfé előtt sem tolong még a nép, a "rock kocsmák" ötcsillagos intézményeként látjuk.

A dohányzó udvar is megfelelően nagyméretű, ráadásul szélvédett, így aki nem cigizik, az is simán kiszellőztetheti a fejét. A mellékhelyiség viszont kritikán aluli, kevesen tudják, hogy a kerthelyiség legvégén azért van egy minőségibb toalett. A büfé nagyon rossz helyen van, főleg telt ház esetén, koncert alatt. Az ember szinte sosem ér el a pultosig, ha mégis, akkor üvölteni kell, és mutogatni negyvenhétszer, hogy mit szeretne kérni. Egyébként a kiszolgáló személyzet nagyon kedves. A fénytechnikával semmi gond, a hang minősége "csak" akkor romlik, amikor beáramlik a tömeg, az is inkább hátul, ez talán a szűk falak, és a terem méretéhez kicsi cucc miatt van. Egyébként szenzációs rock tanya.

Rock and roll az élet

Na, de beszéljünk kicsit az este főszereplőjéről. Joe - ahogy szokott, profi módján - a bulira tökéletesen felkészült, és ha már a lehetőség adott, hát egyből három órát énekel. Szerintem simán elég lenne másfél is, de Joe annyi nótát szeret, hogy meghasadna a szíve, ha egyet is ki kellene hagynia. Én is imádom a brit klasszikusokat, és valóban kiemelt élmény Rudán előadásában ezeket a megkophatatlan slágereket hallgatni, de már annyi dal fűződik a nevéhez, hogy azokat is elegendő lenne előadni.

A közönség szépen, fokozatosan megtöltötte a házat. A bemelegítő dalok után érkezett Tóth Reni, aki hangját illetően még mindig az egyik legjobb énekesnő kis hazánkban. Imádom, ahogy énekel, ezért természetesen elfogult is vagyok vele szemben. Ő is kaphatna sokkal több lehetőséget a médiában. Amikor látom a tévében, vagy hallom a rádióban az agyon sztárolt borzadványokat, hogyan szenvednek, amikor egyetlen épkézláb hangot akarnak kicsiholni a torkukból, mindig Reni jut eszembe. Ő ezeket a "szutykokat" hátrakötött kézzel, két üveg pálinka szolid elfogyasztása után is simán leénekelné a pincébe, még akkor is, ha neki egy hosszútávfutó versenyen, visszafelé énekelve kellene előadni egy ismeretlen kínai népdalt.

Amikor Joe-val együtt nyomják, az meg már egyenlő a libabőr jelenséggel. Joe hangja is páratlan a maga nemében. Ahogy másoknak az idő megkoptatja, addig Rudánnak egyre fényesebben csillog. Az idő neki dolgozik. Velük emlékezetes marad minden perc. Kalapács Józsi pedig már megjelenésében is különleges Slash kalapjában. Ő egy igazi metál arc. Persze az istenért sem merném Slash-t hozzá hasonlítani, hiszen az a nyurga srác anorexiásnak tűnne Józsi mellett, és lefogadom, hogy a Háború gyermekét sem tudná úgy előadni, ahogyan ő.

Amikor "Hammer Józsi" kimegy a színpadra, akkor még a legfüggőbb mobiltelefon tulajdonosok is felnéznek bús rabságukból, és innentől már csak ő rá koncentrálnak. Amikor Józsi kiadja a parancsot, hogy a "kezek", akkor még Huck kapitány is önkéntelenül vad tapsolásba kezd. Nagyszerű produkciót mutattak be Gál Petivel kiegészülve.

A Dinamit együttes jelenlétét inkább közönség csalogatónak gondolnám, már csak a négy előadott dal alapján is. Németh Gabi játékából - aki egyébként világszínvonalú dobos - alig lehetett valamit élvezni, nyilván a hely adottságai miatt, hiszen a tömeg simán beszippantotta a fontosabb hangokat. Hátul nem igazán szól tisztán a buli. Minden elismerésem az új, vagy ideiglenes billentyűsé, Hornok Istváné, de sajnos pont olyan dalokat játszott a banda, amiben az egykezes játéka is elegendő volt. Ilyenkor a profik megfeszülnek a hangszer mögött, és jobbra-balra dobálják magukat, ő pedig csak - sajnos elég látványosan - lógatta végig használaton kívüli kezét a combja mellett.

Milyen jó, hogy Papp Gyuszi nem volt szemtanúja a produkciónak, biztosan betolt volna vagy négy liter termonukleáris ásványvizet rémületében. A közönség azonban kajálta a műsort, és Joe mindent elkövetett, hogy végül mindenki elégedetten menjen haza, hagyományos hard rock nóták maradványaival a fülükben.

Vámos Zsoltiról mindenki tudja, hogy milyen nagyszerű gitáros, egy keveset mutatott is tudástárából, éppen annyit, amennyivel bebizonyította, hogy helye van az emelvényen. Azért most ne vegyük szó szerint ezt a kevés jelzőt, mert, ha a sok hangszer tulajdonos úgy megtudná fogni a gitárt, csak fele annyi érzéssel tudná lefogni a húrokat, mint ő, nagyon sok gitáros zseni nőne ki a földből hirtelen.

Rudán bármerre jár az országban, mindenhol nagy szeretettel várják, sajnos a fővárosban lustábbak az emberek, azért is jár a dupla gratuláció neki. Ezen az estén az összes rock kocsmában volt valamilyen buli. Léptek fel rock bölények, kezdő artisták, és látványra építő szerencsevadászok.

Joe a nehézségek ellenére is minőségi zenéjével töltötte meg a kocsmát. A hangja fenomenális, jelenlegi elismerésnél százszor többet érdemel. De Joe nem követelőzik, nem sajnálkozik, hiszen így is rengeteg helyre hívják, és ő járja is az országot rendesen, és nem csak az országot. Nem rég Erdélyben lépett fel csaknem félmillió ember előtt, azért tudjuk, hogy ilyenkor illik kalapot emelni előtte.

Most egy rövid időre Rudán Joe elkerüli Budapestet, mert vidéki meghívásoknak kell eleget tennie, de már tervezi a karácsonyi visszatérést, és 2018 nyarára egy gigantikus születésnapi Kánaán fesztivált, de erről majd akkor...

Készítette: Fiery



rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Rudán Joe - Lírák (2016, info)

2016-12-09 00:00:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet













Klipmánia