Dionysosrising Blog

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Papa Roach - Crooked Teeth (2017)

 Látogatottság
Összesen
85515648
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Bardóczi Gyula interjú - 1. rész (2017)

Interjúk

Bardóczi Gyula a Gemini, majd a Neoton dobosa volt. Ma az Old Boys dobosa. Nyílt, őszinte ember, értékes interjút csináltunk. Ma a Geminiről beszélgetünk...













Hiúságból kezdtem zenélni. Elég erős kiskölyök voltam, de dundi. A IX. kerületben nőttem fel, proli környezetben, erre büszke vagyok. A srácok nagyban csajoztak, de nekem dundin nem jött össze. Amivel ki tudtál tűnni, az az volt, hogy vagy jól táncoltál, vagy jól verekedtél. Már ütögettem hobbiból, mikor feldobtak egy klubdélutánon a színpadra, és egyből megszépültem a lányok szemében. Akkor döntöttem el, hogy ezzel komolyabban kell foglalkozni. A Török Pál utcában Németh Dezsővel kezdtem el játszogatni. Dezsőke a Lenhossék és az Üllői sarkán lakott. Ha Dezsőke elrontotta valahol a Shadowst, akkor megálltunk és előröl kellett kezdeni. Megalakult a zenekarunk a the Boys.

Dezsőke szülei jó anyagi körülmények közt éltek, apukája mérnök volt, anyukája tanárnő, középosztály. Volt magnója, abból tanultuk a zenét. Mindig felvette a dalokat, visszahallgattuk, de volt, hogy csak elindította, elment hazulról, a nagymama épp porszívózott, kihúzta a magnót, megijedt, visszadugta. Az így készült felvételről tanultuk meg a nótát. Miközben akkoriban az volt a menő, ha megközelítőleg ugyanúgy játszottad a dalokat, mint az eredeti felvételen. Na, mi meg kagylóztunk, hogy akkor itt 5/4-ed, meg 7/8-ad, néztük egymást, de megcsináltuk. Majd elmentünk a Non Stopot meghallgatni, tudtuk, hogy ők is fogják játszani a sikerdalt - a címére már nem emlékszem - "figyeld, most jön!" Majd elégedetten egymásra néztünk, hogy nem tudnak ezek semmit, végig 4/4-edben játsszák, nem figyelnek a nüanszokra. Pedig csak rossz volt a felvételünk. Majd hallottuk a dalt a rádióban, akkor esett le, hogy mi történhetett.

Dezsőke nagymamájához tartozik egy másik aranyos történet is, már a geminis időkből. Mikor Dezsőke megvette Szidortól a hangszert, együtt vittük haza, hogy megmutassa a szüleinek. Otthon a tokot körbeállta a család, Dezsőke szinte suttogva mondta: "Ez egy Gibson." És kinyitotta a tokot, megmutatta a zsákmányt, mire a nagymama: "És milyen szép plüss belülről a tokja." Neki ez volt fontos. Dezsőke felvételizett és egyetem előtt bevitték katonának. Mi meg, mint a Pál utcai fiúk, egyöntetűen úgy döntöttünk: "megvárjuk a szólógitárosunkat!" Megvártuk, mire leszerelt, elment a Geminibe. Ez nagyon fájt, szétszéledt a banda.

Hogy kerülsz a Geminibe?

A Balázs Béla utcában laktam, egyszer csak beállított Várszegi, Petneházy és a Dezsőke, hogy menjek hozzájuk. Hát hogyne! A Gemininek már ekkor nagy neve volt. Épp az NDK-ból jöttek haza. És az űrprogram neve miatt is híresek voltak. Várszegi apukája Amerikában volt, küldött egy Gibson gitárt és egy Gibson erősítőt. Terjedt a városban, hogy a zenekart az amerikaiak támogatják. Gibsont még hosszú évekig nem lehetett látni idehaza.

Olyan dobos volt előttem, hogy Ceruza volt a csúfneve. Ha kiállás volt, ült egy széken és mindig meg kellett rúgni előtte, hogy figyeljen. Volt, hogy kijött a szék lába és a földön találta magát. És tényleg voltak az NDK-ban. Ezt azért mondom, mert még évekig - név nélkül - sok zenekar híresztelte, hogy külföldön játszottak, miközben az történt, hogy megbeszélték, hogy most egy hétre mindenki eltűnik, aztán lehet az Ifjúsági Magazinnak nyilatkozni, hogy közben itt és itt játszottak.

A Gemini attól volt nagyszerű, mert Várszegi azt vallotta, hogy a közönséget nemcsak, hogy szórakoztatni kell, hanem foglalkozni is kell velük. Ápolta a közönségkapcsolatokat, szórólapokat, képújságokat csinált, abban mindig benne volt a havi programunk, és nem csak a pesti koncertek, hanem minden koncert. És szinte minden nap játszottunk, vidékre is jártunk.

Kispesti zenekarnak számítottunk, mert sokat játszottunk az Ifjúgárda Művházban. Egyszer a Rangers meghívott a MOM-ba, nekik ott volt klubjuk. Jók voltunk, rögtön beindult a szabotázs, valamelyik Soltész-testvér kihúzta az erősítők tápkábelét a falból. Namost minden dobos fel van készülve mindenre, rögtön harcra kész, jött is a dobszóló. De gyorsan visszajött az áram, a koncert után tudtam meg, mi történt. Petneházy volt a legerősebb, válogatott kerettag biciklista volt, épp nem játszott, látta, mi történik, odament, levert egyet a valamelyik Soltészt, aki rögtön visszadugta a konnektorba a kábelt.

Sokat játszottunk a Bajtalával is közösen. Játszottunk az Új Rákfogóval is néhányszor, ide kapcsolódik egy sztori is. Várszegi koncerteken is mindig bemondta a mikrofonba, hogy mikor hol lép fel a zenekar. Elkezdte mondani, hogy holnap itt, holnapután ott, azután nem játszunk mert, majd aztán itt és itt. Mikor jöttek Jackie-ék, Jackie is felvette ezt a szokást és elkezdte bemondani, hogy "holnap nem játszunk, mert..., holnapután nem játszunk, mert..., de azután viszont ugyancsak nem, mert".

Hogy jön Szidor Laci?

Szidor Laci csak pár hónapig volt a zenekarban, mert Várszegivel ketten már sokan voltak főnöknek, és bár univerzális zenész volt - a Geminiben éppen billentyűzött, ami a Whiter Pale Of Shade-ben jól jött -, Várszegi kirúgta.

Töricht György mesélte, hogy volt egy időszak, mikor a Gemini Dogs néven lehaknizta a vidéket helyettük.

A Gárdista című nótájuk már ment a rádióban, így a Dogsnak volt neve. Balatonfüreden játszottunk az Anna bálon, a kések és villák ugráltak az asztalon. De itt már a zenekar tagja volt Králik János is, aki ugye a Dogs vezetője volt, ezért is hozhatta el a nevet. Králiknak volt egy tetőcsomagtartós Opelje is. Sőt, kettő volt, azzal járt a zenekar.

Úgy tudom, Barta Tamás is volt a zenekar tagja.

Dezső nemcsak gitározott, de nagyon jól énekelt is. Viszont jött Jimi Hendrix, azt már nem tudta játszani. Várszegi Gabi meg a sötétben is lát. Bármennyire fájt, le kellett cserélnie. Bartának pedig már akkor híre volt, hogy milyen jó. De az volt a kikötése, hogy neki akkordgitáros se kell, így Pusztai Pistinek is mennie kellett. És szaxofonos se kell. És még valakit ki kellett rúgni. Egy fél évig volt nálunk, utána ment a Syriusba. Illetve nem! Elvitték katonának. Akkor vettük fel Kékes Zolit, aki Hacsaturján Kardtáncát is tudta. Viszont akkor még nem volt színpadi ember. Mikor később megláttam a Hungáriában, nem ismertem rá. Nálunk meg a jegesmedve hozzá képest balerina volt.

Én eléggé összebarátkoztam Tomival, nagy "pinabubus" volt. Mielőtt kiment Amerikába és tudta, hogy nem fog visszajönni, eljött hozzám elbúcsúzni. Mondta, hogy "Gyuszikám, én már nem jövök vissza". Bízott ennyire bennem, pedig ez ebben a helyzetben nem volt szokás, bármin meg lehetett bukni.

Abban az időben a zenészek a Royalban gyülekeztek, ahol mindig volt jamsession is. Én voltam a Geminigyula, mindenkinek volt ilyen neve. Jackie, Barta, Mogyorósi, Bögöly, én, egy klikk voltunk, ahová bementünk, öt perc múlva már valaki felvett egy hangszert, még öt perc múlva már mindannyiunk a színpadon volt. Jackie olyan volt, mint John Lennon, divatdiktátor volt a lódenkabátjával és svejcisapkájával. Különc volt, tekintélye volt, a kegyeiért sokat megtettek az emberek. Bartával mi ketten úgy mutatkoztunk be Jackie-nek, hogy sokszor dob-gitár felelgetős szólókat adtunk elő ilyen helyeken, és ezt ő is látta. Ez után kerültünk nagyon nagyon jó viszonyba ezzel a körrel.

Kékessel mi volt a felállás?

Zoli, Szalay Ferenc énekes és Szilas Imre volt a billentyűs. Természetesen én és Várszegi voltunk még tagok. Szidort egyébként nem Szilas váltotta billentyűn, kezdetben még Szalay billentyűzött. Szilas nagyjából egy évig volt a zenekarral. Nagyon érdekes az emlékezet, mert úgy tűnt, mintha ez egy komoly időszak lett volna, miközben most visszanézve csak egy évről beszélünk. De azért érdekes, hogy ezek a rövid találkozások egy életre nyomot hagynak. Novai Gabival is csak egy pár hónapot voltunk együtt, Szemesen valami tyúkólban laktunk, mégis szép nyomok. Zoli elég sokáig volt a gitárosunk, nem is tudom, miért ment el 1971 körül. Talán mert nem volt énekesünk. Markó András elment Delhusához.

Kékes után ki jött gitározni?

Képzeld el, Karácsony James váltotta. Már próbáltunk vele, már a plakát is megvolt, amikor a Fermből az Elefánt beállított Várszegihez, hogy "Várszegi! Visszaveszem a James-t, mennyit kérsz?" De nem eladó, mi ebbe pénzt fektettünk. "Mennyi?!" És aztán megegyeztek. Utána jött ugye majd a Generál nekik. És ha már itt tartunk, Novai Gábor is volt korábban tagja a Gemininek, amikor Balatonszemesen volt katona 1970 körül. A Lehajtott fejjel témája már megvolt, együtt hangszereltük. Bartával meg már játszottunk egy későbbi Lgt dalt.

Na és ez után, a Kiselefántos kivásárlás után jött Rusznák Iván. Már vele mentünk 1972-ben a Balatonra, egy hajón játszottunk. Én valahogy mindig a gitárosokkal kerültem jó barátságba. Várszegi persze mindig alap volt. És ha már itt tartunk, el kell mondjam, hogy nagyon jó ritmusszekciót alkottunk mi ketten, pedig rá mindig a legkevésbé, mint zenészre szoktak emlékezni, és ez nagyon igazságtalan dolog. Őt egyébként ez nem izgatta, csak a végeredmény. Lehetett volna hatalmas menedzser. Az első igazi menedzser, majd sokkal később Rózsa Pisti volt.

De visszatérve Ivánra, egész jó Bee Geeseket énekelt. És erre azért volt szükség, mert Markó elment Delhusával Simon és Garfunkelt csinálni. De egy fél év után visszajött, mert Johnny kitalálta, hogy jobb neki szólóban. És Ivánt egy idő után váltotta Baranszky, Iván meg hozzácsapódott Huszár Erikához és Tardos Péterhez, akik szerzőként segítették az M7-est.

Mityó, hogy került a zenekarba?

Játszott együtt Baranszkyval a Volán nevű zenekarban. '70 körül érkezett.

Érdekesnek tartom, hogy a Gemini egy menő zenekar, kiváló menedzserrel, mégsem dúskáltok a lemezfelvételekben.

De, a '70-es évek elején nagyon sokat jártunk stúdióba. Azt se tudtuk, kinek vesszük fel az alapot, csak a rádióban hallottuk, hogy az énekes mögött mi játszunk. Foglalkoztatottak voltunk, ha nem is mindenütt tüntették fel a zenekar nevét. A Vándorlás a hosszú útonnál úgy tudtunk labdába rúgni, hogy Mityó nővére a Harmónia vokál tagja volt. Bemondtuk, hogy neki csinálunk egy nótát, így Bágya megengedte, hogy felvegyük. De úgy, hogyha meghallgatod, szinte nem is lehet a Mártát hallani, azt lekevertettük.

Bágya megkedvelt, elmagyarázta, hogy kell a stúdióban dolgozni. Ezt soha nem felejtem el neki. Innentől kezdve Kovács Andorral is dolgoztam jazzlemezeken. Fogarasi Janival és Csík Gusztival is. Ez nagyon sokat adott, hogy hisznek bennem. Ez nekem mindig erőt adott. 71. évemben vagyok és Zoltán Erika meghívott sztárvendégnek. Micsoda?! Ülsz a kispadon és egyszercsak behívnak a pályára. És megint fiatallá válok, ott halok meg a színpadon. Csepregi Évát Erdős úgy nevelte felnőtté, hogy folyton ostorozta, hogy ez nem jó, az nem jó! Én ennek a fordítottja vagyok. Ha simogatnak, dicsérnek, bíznak bennem, akkor leszek még jobb. Stenkerel. Együtt zenélhetek Jakab Gyuri fiával, akinek ugyanolyan a hangja, mint az apjának. Ha nem nézek oda, azt hiszem, ott az apja, aki borzasztóan nagy zenész volt. Akinek Erdős nem adott megfelelő lehetőséget, mondván, nem színpadképes.

Visszatérve a lemezfelvételekre... Várszegi mindig is egy okos ember volt. Fogják érteni, akik a focit is értik. Várszegi azt mondta, hogy inkább legyünk a másodosztályban az elsők, mint az első osztályban a negyedikek. Illés, Metro, Omega. A dobogón kívül másokra nem emlékeznek. És a pénz is számított. Az Omega nem tudott az országban annyit fellépni, mint amennyit érdemes lett volna, mert mindenhová cipelhették az üres ládákat. Mi meg játszottunk évi 2-300 bulit. Minden szalagavatón mi játszottunk.

Embertelen szép életünk volt, egy álomban éltünk. A fiataloknak mi voltunk a nyugat, rajongtak értünk. Mikor az Ifjúsági Parkról beszélnek, mi sose kerülünk szóba, pedig évekig hetente játszottunk ott. És a második liga elején nem voltunk annyira kiszolgáltatva a hatalomnak sem. Gondolj csak bele, az Illés, vagy az Omega végig kapta az ívet, miközben mi azt csináltunk, amit akartunk, és nem akartuk megdönteni a rendszert, csak szórakoztatni akartunk. Általában én voltam a mókamester, én csináltam a színpadon a showt. Előrementem, mikrofonon ledoboltam a dalt. Érzem a közönséget, hogy mi kell neki. Sosem viszem túlzásba. Mi szórakoztatni akartunk, nem üzenetet mondani. Ezzel együtt, valahogy úgy érzem, méltatlanul elhallgatott zenekar a Gemini.

Ha már korábban szóba került Jackie, hogy emlékszel a Fekete tó balladája című rádiófelvételre Orszáczky Jackie-vel?

Bágya és Huszár Erika szerzeménye volt. Volt egy másik is ilyen jellegű musical is korábban, amiben ugyancsak mi játszottunk, a Holnaptól nem szeretlek, aminek Victor Matyi írta a zenéjét, és Huszár Erika a szövegét. Abban Koós és Kovács Kati is énekelt. Meg persze Markó és Mityó is énekelt benne. Tulajdonképpen Bágya e miatt kapott kedvet a Fekete tó balladájához.

Victor Matyitól sokat tanultam arról, hogy hogy kell a stúdióban a zenéléshez hozzáállni. Ezúton is köszönöm neki! Jackie-nek volt a Stevie Winwoodos feszített hangja, Bágya képben volt, hogy Jackie az ő embere ahhoz, amit akar. Bágyától is sokat tanultam. Sokat tanultam tőle arról, hogy hol a dob helye egy dalban, a hangulatokat hogyan kell alátámasztani a dobbal.

Szovjet turnék?

A szovjet turnék előtt, de az ORI központi műsorok előtt minden alkalommal volt meghallgatás, hogy mit fog az adott zenekar játszani. Várszegi kitalálta, hogy egy híres szovjet költő versét zenésítsük meg... oroszul. Namost ki lehetett az a párttitkár, aki erre nemet mond. Persze, mikor már kint voltunk, nyilván nem játszottuk. 1975-ben a harminc éves felszabadulást ünnepelték éppen, volt egyenpólónk is a 30 éves évfordulóval. Április 04-re mentünk ki. Majd később Heiliggel is voltunk szovjet turnén.

Amíg Várszegivel egy zenekarban voltam, "ottalvós" koncerteken mindig egy szobában voltunk. Ő volt az üzletvezető. Ha volt áru, akkor mindig szólt, hogy "Gyuszikám, menjél ki, szólj a gyezsuranjának". Kitettük az árut az ágyra, ők voltak a közvetítők. Nagyon féltek a besúgóktól, de azért bejöttek. Csak letette a pénzt, és csak akkor adtuk oda az árut, ha kicsekkoltunk a szállodából. Voltunk Lenin szülőházában, Uljanovban, ott a piacon árultuk a pulóvereket. Olyan hideg volt, hogy a bajuszomon jégcsap képződött. Nem tudtunk visszaadni, mert akkor ki kellett volna bújni a kesztyűből. Mindezek már elévültek.

A folytatás itt olvasható!


Bálint Csaba (2017.05.18.)
rockmuzeum.ini.hu




 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Interjúk
· Szerkesztette: bcsaba


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Interjúk:
Interjú Szaszával és Matyival, a Sex Action tagjaival...


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.45 Seconds