rockmuzeum.ini.hu

 Menü
· Főoldal
· Archívum
· Enciklopédia
· Hard.Fplanet.hu
· Hosszabb írások
· Impresszum
· Kereső
· MHW dbSearch
· Rovatok
· Szavazógép

 Nap cikke
A legolvasottabb cikk ma:

Candlemass - Epicus Doomicus Metallicus (1986)

 Látogatottság
Összesen
87354037
találatot kaptunk az oldal indítása óta: 2003. július

 Hang-Súly


 Vásárolj!
Bálint Csaba - Beatinterjúk I.

Majnik László - Barázdák között


 Agregator interjú - 1. rész (2017)

Interjúk

Hihetetlen, de idén húsz éves a banda, én pedig utoljára 2009-ben faggattam Tasst, úgyhogy épp esedékes egy friss interjú. Ha már jubileum, vegyük egy kicsit rendhagyóra a figurát. Meg tudnátok mondani melyik dalt játszottátok a legtöbbször, az elmúlt 20 év alatt a koncerteken?

Tass: Igen, telik az a rohadt idő (nevet). Köszi a köszöntést és a kérdéseket. Nekünk is fura, hogy húsz éves a zenekar, amit körülbelül 20-21 évesen alapítottunk. De az első furcsa érzés aztán átadja a helyét egy másiknak, miszerint nehéz már arra az időre gondolni, amikor mindez még nem volt. A banda és az azzal kapcsolatos élmények annyira beleették magukat az életünkbe, hogy nehéz szétválasztani az emlékeket - a rock'n'roll mentes napok valahogy elmosódtak a földalatti emlékekhez képest...




Nem tudnám egész pontosan megmondani, melyik nóta pörgött a legtöbbször - valószínűleg a Sötét éden, ami az 1999-es legelső demónkon debütált, és bár volt pár év kihagyása, időnként ma is műsorra kerül. Azt viszont biztosan tudom, mi volt, amit csak egyszer játszottunk (nevet). Igazság szerint a két évtized alatt egyszer nyomtunk élőben feldolgozást, ami a Sing Sing Halál a májra című klasszikusa volt. Ezt a 2000-es évek meghatározó sötétzenei eseménysorozatának, a Rémálom a Nyár utcában záró estéjének záró zenekaraként adtuk elő, megnyitva a legeslegvégső After Music Club-os rémálom afterparty-t. Volt baj, illett oda, de egyszer volt Budán kutyavásár alapon ment a show.

Érdekelne az is, mi volt az a kérdés, ami eddig egyetlen interjútok folyamán sem hangzott el, mégis szívesen megválaszolnátok - most itt a lehetőség!

Tass: Talán, hogy mit nem szeretek ebben az egészben. Utazni szeretek, de megérkezni nem. Egészen pontosan a helyekre történő érkezés első perceinek, mindennel ismerkedős részét viselem nehezen. Szeretek visszatérni klubokba, fesztiválokra, de számomra a komfortzónán túlra történő első lépések mindig is nehezen mentek. Régen, még Boros "Pöpi" Péter dobosunkságossága idején könnyű volt a helyzetem, mert mire kikászálódtam a buszból, ő már tudta mi, hol van, már ismert mindenkit és ivott mindenkivel egy kört. Hozzá kell tennem, hogy mindezt nem úgy, hogy én vagyok lassú, hanem ő iszonyatosan gyors az ilyesmiben.

Illetve talán a politikáról sem kérdeztek még. Nem kedvelem egyik pártot sem, mert alapvetően egyik kutya, másik eb, csak a szavak és a szimbólumok területén különböznek. Ha baj van, csak a szakemberek - tűzoltók, orvosok, ápolók, kereskedők, stb. - és civilek - családvédők, állatvédők, jogvédők, stb. - segítenek minket, kisembereket. Az állam vezérei, maximum kiküldetnek egy sms-t más kontójára, miszerint "segíts magadon, szállj át más autójába", ehhez értenek, a dumához, meg rajtuk kívüli bűnbakok kereséshez. Szóval inkább csak tartsunk össze, segítsük egymást és tegyük jobbá közösen a világunkat, mert rájuk nemigen számíthatunk. Hogy rockzenei szinten mennyit köszönhetünk nekik, arra meg legyen elég a Zöld Pardon, a Kultiplex, vagy a Dürer felett lebegő kormányzati végzet megidézése. Erről ennyit.

Mindig is becsültem a kitartásotok, hogy mindig talpra álltok, bármit is dobjon az élet.

Májki: Mindenki nagyon régóta csinálja már és én speciel nem tudom elképzelni, hogy csak otthon gitározzak. Nehézségek folyamatosan vannak és lesznek is. Ezeket csak úgy lehet áthidalni, ha mindenki egy irányba tart és veszi az akadályt. Élvezzük a próbákat, szeretünk alkotni, mulatni. Van, ami sosem változik (nevet).

Az, ahogy összeáll egy új nóta a teremben, amikor először játszod élőben, majd kapod a visszajelzéseket, az leírhatatlan. Vagy a koncerteken látni, hogy élvezik és énekelik a számokat, utána pedig együtt támasztjuk a pultot, sztorizgatunk stb. Vannak emberek, akiket bizonyos dalaink segítettek át a mélyponton. Ilyenkor ül le az ember és jó érzéssel nyugtázza, hogy megéri csinálni ezt az egészet, minden kellemetlen velejárójával együtt.

Tass: Szeretjük ezt csinálni és nincs olyan dolog, amit jelen felállás nagy része jobban szeretne csinálni (nevet). Rengeteg élmény ért minket az elmúlt évek alatt és szeretnénk még többet gyűjteni. Nyilván voltak korábbi tagok, akiknek ez nem volt elég, vagy már más dolgokra szerettek volna koncentrálni. Ők kiléptek és jöttek olyan barátaink, akik velünk, a maradékkal szívesen zenélnek együtt a zenekar által képviselt keretek között. Az élményekért érdemes csinálni, igyekszünk olyan dolgokat összehozni, megélni, amit eddig nem. Ha elérünk a falig, vagy a bulik hangulata már nem éri meg a belefektetett energiát, akkor egyszer lehet, hogy ezt így, ebben a formában nem folytatjuk, de nehezen hiszem el, hogy a zenélést jó szívvel abba lehetne hagyni.

Milyen volt először együtt próbálni az aktuális felállással?

Tass: Igazság szerint nem volt túl extrém, mivel szegről-végről mindenki ismert minden szereplőt. Rajmit, az új gitárosunkat a kétezres évek közepe óta ismerjük, amikor az Amphoteros zenekar tagjaként részt vett a Friss hús a darálóban nevű tehetséggondozó programunkban. Abból a zenekarból Erdei Attila is lehúzott pár évet nálunk dobosként, illetve ő pár évet együtt zenélt Dagatt-al (Racs Attila) a 1KillEmbrace-ben, és így került képbe, amikor Szabó Dávid helyére kerestünk gitárost.

Szóval, igazság szerint nem is ez volt az érdekes, hanem amikor először bepálinkázott próbán a zenekar - illetve Rajmi rá is rumozott és beállt vokálozni a Mint tűz és a jég-be, és az ott átéltek hatására új értelme lett a vádolni kifejezésnek. Most már annyit jelent nálunk, hogy "berúgni, mint a tök". Szóval a "mi van, vádoltál tegnap", vagy a "vádolni mész" nem annyira az "eredendően bűnös" gondolatmenethez fűződik, hanem az égetett szeszes italokhoz, de jól illeszkedik a mitológiánkba. Illetve, amikor Rajmi RockPart másnapján megérkezett és egy üveg ginnel kirángatott a másnaposságból, akkor már biztos voltam benne, hogy aktív és hasznos része lesz a csapatnak.

Utoljára Casket Balázst kértem meg ilyesmire, de most Ti sem menekülhettek. Csináljunk egy rendhagyó leltárt! Örülnék, ha elmondanátok az eddig megjelent hangzóitokról, azt, ami először eszetekbe jut! Mi az, ami miatt kedvesek nektek! Kezdjük a demókkal, aztán jöhet minden szépen sorban, az újra kiadásokról sem elfeledkezve!

Tass: Doom, death, evil demo (1997)

Minden zenekar életében van egy széthörgött demós dolog, igazán csak gyűjtőknek. Ez a kiadvány nem sokkal az alakulás után született és Pap "Chamion" Zolival (későbbi énekes) a szobájában egy magnóval vettük fel. Tök izgalmas volt, két angol nyelvű dal volt rajta (a címadó és a Balckened Tears), valamint egy magyar nyelvű. A Slayer által feldolgozott I hate you nótájára írtuk, Rühellek címmel, ahol is a versszakok tartalmát általunk épp akkor nem szeretett dolgok jelentették: sör, lecsó és a Kóborlóval szembeni kocsma - nem emlékszem a nevére - pultos csaja, akivel Chamion árképzési vitába keveredett a málnás fröccs kapcsán. Az egészet némileg cinikus szövegvilág jellemezte, de kábéra benne volt a kraft, hogy akarunk valamit csinálni és közben szórakoztattuk a helyi metal közösséget (nevet).

Sötét éden demo (1999)

Az első koncert kapcsán beléptünk a Tatabányai Zenészegyletbe, aminek olyan tagsága volt, mint Christian Epidemic, Watch My Dying, Ideas, és lehet még a Demonlord is megfordult ott. Havonta volt találkozó, mindenki mondta, hogy lemezt vesz fel, itt-ott koncertezik meg minden. Mi meg csak, mint Tatabánya legtöbbet ivó, némileg vicces hangszeres bagázsa voltunk jelen, így némi büszkeségből bedobtuk, hogy akkor mi is felveszünk valamit.

Az első koncert utáni ősszel el is mentünk Székesfehérvárra rögzíteni két dalt - Sötét éden és Vándor a porban -, meg, hogy legyen valami harmadik, a Sötét édenre készült egy angol dalszöveg, Demise címmel, amit azt hiszem, Fehérvár felé, a buszon fejeztem be. A másik dalra azért sem készült, mert friss volt az ötlet és egyszerűen nem maradt idő megírni. Szóval felvettük, tök érdekes élmény volt.

Elsősorban tanulási cél rejlik benne, hogy lássuk milyen egy ilyen, s mire már nagylemezt rögzítünk, fel tudjunk rá készülni. Az eredmény igen jó lett. Sokat köszönhetünk Fekete "G" Gábor hangmérnöknek, aki nem kevés munkával faragott dalt a dalokból (nevet). Utána Tatabányán a Metal Paradise boltban elég jó hallgatottságot ért el a beadott kazi, érezhetően megdobta a koncertjeinken megjelentek számát.

Puszta Lét EP (2000)

Ez kb. március, Pap Zoli év elején kilépett, mert ő inkább gitározott volna, Tóth Mikivel már beszéltünk, mint új énekes, de a felvételeket még nem vállalta, vagy még nélküle akartuk elkészíteni, így azokat én énekeltem fel. (Puszta lét, Hattyútánc, Bármi, ami árt). Itt már mindegyik dalnak volt angol változata is.

Nem törtünk külföldi babérokra, de ki akartuk adni kazettán és gáznak tartottuk volna, hogy a B-oldalon tök ugyanaz van, mint az A-n, így inkább gyártottunk idegen nyelvű verziókat, mert ehhez nem kellett új dalt írni (nevet). Ez volt az első kazink, nekem mindmáig a kedvenc, nagyon szeretem a nótákat rajta és ennyi. Illetve ezen a kiadványon szerepel először a Gulyás Katalin által rajzolt logónk. Alkotása időtállónak bizonyult (nevet).

Túlontúl EP (2001)

Ezzel megdolgoztunk, a Puszta lét problémamentes felvételeihez képest, itt már összetettebb volt a helyzet. Sokat szívtunk a dobokkal. Azt hiszem, volt egy első nekifutás, amikor nem is sikerült úgy összehozni a dolgokat, ahogy szerettük volna, utána pár hónap múlva újra lett keverve az egész és végül az a változat jelent meg. Valószínűleg ebben az időben gyűlöltem meg a stúdiómunkát, egyelőre úgy tűnik, hogy egy életre (nevet). A végeredményen ez talán annyira nem látszott. Itt már Tóth Miki énekel, én vokálozom, illetve az angol nyelvű változatokat is én hozom.

Erre készült az első klip (Túlontúl), itt kaptunk fesztivál fellépéseket (Sziget, Wanted, EFOTT), szóval nagyon sok ajtót kinyitott nekünk ez a kislemez. A borítóját a dobosunkkal, Pöpivel a Campona akváriumában fotóztuk, mert láttunk ott készült családi fotókat és megtetszettek az amorf "víz lázálom képek". A többi látogató eléggé látványosan nézett minket hülyének, mert fotóztunk ott mindent, ami nem hal (nevet). Illetve ezen a kiadványon szerepel a mindmáig introként használatos Halotti beszéd, ahol többek között Nagy Laca is hallható az akkori Christian Epidemic-ből.

A Semmi ágán (2003-2004)

Az első nagylemez - itt dolgoztunk először Niklas Sundinnal (Dark Tranquillity) a borítón, nekem ez is egy ilyen élménykeresés volt. A stúdiólázálom itt ért a maximumra. Első körben felvettünk mindent jól, de aztán úgy döntöttünk, hogy szakmai szempontok miatt nem Tóth Mikivel folytatjuk.

Rá pár hónapra kerestük a stúdiót, hogy újravennénk az éneket, már velem, de kiderült, hogy G feladta az egészet, eladta és ez nem lesz egyszerű. Sikerült tőle elhozni a sávokat és Tatabányán a Ve-Ga stúdióban énekeltük újra Rolanddal, de sehogyan sem sikerült jól - sem az, sem a keverés -, végül elfogyott a pénzünk, a morál is a padlón volt, és úgy döntöttünk, hogy vagy kiadjuk úgy, ahogy épp van, vagy feloszlunk. Inkább kiadtuk (nevet).

A dalok jók rajta, nagyon szeretem, de valahogy nem sikerült kihozni a bennük rejlő dolgokat. Folyamatosan tervezem, hogy ezt ki kell kalapálni, hogy megnyugodjon a lelkem. Az egész újrakiadás dolog ezen lemez alapján kezdődött, talán jövőre eljutunk odáig, hogy nekiállhatunk. Külön érdekesség, hogy itt már Seller László gitárossal működött a zenekar, illetve itt volt az első vendégénekesünk a lemezen Cseh Isti (CasketGarden) személyében. (Gyökerek nélkül klip)

Szürkület (2006)

Itt már Jaya Hari das hangmérnökkel dolgoztunk az Audioplanet stúdióban. Itt Seller Laci már nem volt velünk, helyére sikerült elcsábítanunk Preil Tibcsy-t az Ideasból, a másik gitáros helyét pedig Szabó Dávid töltötte be akkor már pár hónapja a Sableből. A borítót ismét Niklas hozta és az egész elég jó lett, jól is szólt. Volt egy mocsári duett Tadeusszal (Dalriada) a Les Gueules Cassées-ra, illetve egy másik Loderer Lackóval, aki akkor még a Killing Artban énekelt. Sok jó hangulat született ezen a lemezen.

Emberség (2009)

Mellékletként jelent meg a CD, egy bolgár grafikussal, Plamen Kolevvel dolgoztunk együtt, a megfelelően ijesztő emberi arcért (nevet). Még volt egy dal a régi vonalról, Tibcsytől (Éjfél felé), s mivel ő visszament az Ideasba, a többi dalt Dávid írta a Killing Artból időközben hozzánk igazoló Loderer Lackóval, az új irány kissé thrash-esebb oldalról közelítette az északi zenéket. A felvételek itt sem mentek problémamentesen, de ezekre már nem igazán láttam rá, mert csak az ének felvételekkor mentem le, illetve a meghívott vendégénekesekkel. Tóth Balázs (Tesstimony) full náthásan futott be, beszélni is alig tudott, de becsületére legyen mondva, felénekelte, amit kellett.

Tanka Balázzsal pedig az előző évi Fekete Zaj Fesziválon bandáztunk össze. Csinált egy beugrást a Garden of Eden koncerten, és mivel utána hosszan ittunk - gondolom unicumot - így jó ötletnek tűnt, hogy mindenképpen legyen valami közös cucc. Két dalunk volt, amibe úgy ítéltem meg, hogy elfér a dallamos ének (Romok között, Éjfél felé), lejött, felvette a fülest és mindkettőt megfejtette. Mivel vele volt a felvételek utolsó lépése, így utána el is mentünk a Rockrandiba végtelenül berúgni, és ezt sikerült is kimaxolni (nevet). Az egész történet megkoronázásaként készült az Éjfél felére élő video a Fekete Zaj Fesztiválon, így lett teljes a kép.

Az eredendő (2012)

Az Emberség után úgy gondoltuk, hogy felhagyunk a nagylemezekkel, mivelhogy ott dönteni kell, hogy vagy album, vagy klip és inkább évente kiadunk pár dalt, de lesz mellettük videó is, és úgy jobban megy az ügy. Ennek megfelelően vettük fel ezt a háromszámos EP-t, itt már Horváth Gábor dobossal és Csóra Májki gitárossal dolgoztunk, akik tele is pakolták mindenféle dallamos vokálokkal a dalokat.

Ez az utolsó felvételünk Liviczki Roland basszusgitárossal, sajnos a balesetével eszméletlen sok mindent át kellett gondolnunk a hogyan tovább kapcsán. Jók a dalok, mivel külön terjesztésre nem került, így valószínűleg szerepelni fognak az új nagylemez fizikai változatán, de a kiadványt magát, a hozzá tapadó hullámvölgy-élmény miatt nehezen fogadom el. (Egy nap a világ klip.)

Újrakiadások - Puszta Lét (2015), Túlontúl (2016)

Előző és következő kérdéseknél mélyebb részletek is kiderülnek ezekről, de a lényeg, mint már említettem, hogy szeretném újrakeverve kiadni A Semmi ágán című lemezünket, ám ott az eredeti éneksávok elvesztése miatt kell egy hosszas előkészítési fázis. Mivel erre a korábbi kiadványok esetében nem volt szükség, az album restaurálását végző Katona Balázs barátunkkal azt találtuk ki, hogy megnézzük, hogy egy lemeznél mennyit számíthat egy ilyen. Sokat (nevet).

A netes terjesztés mellett a vinyl tűnt a 15 éves jubileum kapcsán eléggé előkelő fizikai formának, így elkészült először a Puszta lét, aztán pedig a Túlontúl feljavított változata. Idén a sorlemezen van a sor, így tudjuk tartani, hogy az eredetileg 2003-ban elkészült, de csak 2004-ben kiadott LP is megfelelő formában tudjon elérhetővé válni a 15. születésnapján.

Nem titok, hogy szerettek új dolgokat kipróbálni... Bakelit vagy Spotify?

Tass: Mindkettő frankó és mindkettő tök más miatt az (nevet). Egyébként a Spotify-t pont egy vinyl gyűjtő barátom ajánlotta, és teljesen megváltoztatta a zenehallgatási szokásaimat. Gyakorlatilag újra elkezdtem zenét hallgatni, hiszen így már mindig hozzáfértem, amihez épp kedvem volt.

Aztán, amikor az újdonság varázsa lecsitult, akkor merült fel bennem, hogy okés, de miért nem vagyunk ott ezen? Akkoriban még nem volt annyi és nyilvánvaló lehetőség erre, így utána kellett járnom, de végül is egy zenei aggregátor oldalon keresztül - lám-lám, nem csak áramfejlesztő a szó jelentése (nevet) - vagyunk fent a streaming média oldalain, jó látni, hogy az egész hogy működik és tapasztalni, hogy a CD-s forgalmon túl is van érdeklődés a dalainkra.

A vinyl ötlete egy szilveszteri bulin jött. Az évet Kovács Bence (Kaldera) barátunk nagybörzsönyi "kaldera-lemezeket-ihlető" parasztházában búcsúztattuk, ahol vinylekről ment a zenetánc. Itt a felfokozott hangulat hatására leszögezésre került, hogy a vinyl az "rokk" és annál hanghordozóbb hanghordozó nincsen, és olyan nincs, hogy egy zenekarnak ne legyen. Nyilván az egész mögött nem audiofil irányultság áll, hanem valamiféle alkoholgőzös, vintage szerelem. Bence akkor mondta is, hogy tök szívesen csinálna bakelites lemezborítót, így aztán vérszerződést is kötöttünk, amit a másnapi másnap rohamok sem írtak felül.

Ez ügyben kapóra jött, hogy már régóta terveztem, hogy meg kellene adni a már emlegetett, A Semmi ágán lemezünknek a megfelelő keverés kegyelmét és az ehhez vezető úton a Puszta lét és a Túlontúl eredeti sávjai is előkerültek, és így a Puszta lét lett az az újrakevert-masterelt lemez, ami elsőre vinylen kiadásra került. Jó pár heti utánajárás és e-mailezés után találtuk meg a hazai VinylTeamet, akik alacsony példányszám mellett is vállalták a gyártást, és azóta is velük dolgozunk vinyl előfizetőink nagy örömére. Szóval ez nagyjából így zajlott, igyekszünk mindent megtenni azért, hogy kipróbálhassuk mi is ezeket a zenekaros dolgokat (nevet)

Hm, azt hiszem a digipack a soros. Beszéljünk egy kicsit a készülő lemezről. Mikorra várható az album?

Tass: Igen, most azt szeretnénk nagyon, ilyen sem volt még (nevet). A jó hír, hogy a borítókép már tavaly óta megvan Niklas Sundintól, a borító nyomdai előkészítését elvállalta Posta Jani barátunk - akivel már a Túlontúl óta dolgozunk, - így minden feltétel adott, hogy ismét szuper legyen a minőség, és jó legyen majd kézbe venni az albumot. Jelenleg a felvételeknél tartunk. Az új megoldás miatt mindenki otthon veszi fel a gitárokat és az így kapott vonal - jel felvételek mennek át egy reampolási eljáráson, ahol Czifra Miki egy konkrét erősítőn átfuttatva csinál belőlük keverhető, a végeredményen is hallható gitárhangot.

Jelen pillanatban a dobok megvannak és a gitárok nagy része is felvételre került. Hét dalnál már megtörtént az ének rögzítése, még kettő hátravan, illetve az összes segédvokál. Szerintem július végére készen is leszünk minden ilyen jellegű munkával, utána keverés. Szeretnénk, ha október végére már megjelenne az anyag, akkora vannak betervezve a lemezbemutató bulik.


A folytatás itt olvasható!


Aktuális felállás:
Mikus Tamás (Tass) - ének
Csóra Miklós (Májki) - gitár, vokál
Katona Rajmund - gitár
Loderer László - basszusgitár, vokál
Racs Attila - dob

Oldalak:
agregatorband.com
facebook.com/agregatorband
Csipke




 
Kapcsolódó linkek
· Adatok: Interjúk
· Szerkesztette: Csipke


A legolvasottabb cikk a következő kategóriában: Interjúk:
Interjú Szaszával és Matyival, a Sex Action tagjaival...


Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat






Impresszum! E-mail: nekünk


A Rock Klub weboldalai PHP4 nyelven íródtak, PHP-Nuke szabadon felhasználható
Web portál rendszer segítségével, amely a GNU/GPL licence alatt áll.


PHP-Nuke Copyright © 2004 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.53 Seconds