Szabó Krisztián - interjú 1. rész - Egy kicsit szakmázunk 

Megjelent: augusztus 26. szombat 12:05
Szerző: Fiery
    Interjúk 

Az év második fele vitathatatlanul a debreceni P. Box zenekarról fog szólni. Hatalmas meglepetéskoncertek, érdekes vendégek. Aki egy kicsit is szereti a hagyományos hard rock, és a szólókkal nem fukarkodó metal zenét, annak kötelező program, mindenki másnak pedig erősen ajánlott. Szabó Krisztiánnal, a banda billentyűsével egy kicsit "szakmázunk", majd természetesen az idei fellépések is témák lesznek. Az első és legfontosabb, szeptember 02., Barba Track, ahol a vendég az egyik legősibb P. Box zenész, Varga Miklós lesz.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Beszélgessünk egy kicsit a technikai dolgokról!

Mostanában sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy analóg vagy digitális Hammond. Rajongóként természetesen én is mindig a "nagy" Hammondot szeretem színpadon látni. A Deep Purple elképzelhetetlen lenne nélküle, egyszer Jon Lord viccelődött is a kérdéssel. Amikor a The Battle Rages On turnén, 1993-ban az egyik roadja ajánlotta neki, hogy a turnén digitális Hammondot használjon, mert sokkal könnyebb, akkor annyit válaszolt: "Az álmaidban pajtás!" Na, de itt rögtön el is érkezünk ahhoz a kérdéshez, hogy egy olyan zenekar, mint most a P. Box, ami kisebb helyeken és nagy színpadokon is fellép, megengedheti-e magának praktikus és nem érzelmi szempontok alapján, hogy ugyanezt rakja fel a színpadra.

Amikor Pityi vezetésével újraindult Debrecenben a zenekar, akkor állandóan vittek mindent. A jelenlegi kiadónk, Hartmann Kristófék szervezték az első Székelyföldi Rockmaratont. Mesélte, hogy amikor megjelent ott a Pandora's Box zenekar, egy nagy mikrobusszal, utánfutóval, Hammond orgonával, Leslievel, két Marshall ládával, giga-basszus cuccal, akkor leesett mindenkinek az álla. És pont Kristóffal beszéltük, hogy ez ma már elképzelhetetlen és racionalizálni kell. Ezt sajnos el kell felejteni, mert ennyi pénzt nem termel ki a legtöbb zenekar, hogy ilyen körülmények között utazzunk, és ilyen színpadon játsszunk, ahol többnyire ez a felszerelés elfér.

Így aztán mindenki csökkentett. Az utolsó koncerteken pedig már Pityi sem használta a nagy cuccot, ő is digitális Hammondot használt, Leslie nélkül. Nagyobb bulikra nyilván vitte az analógot. Amikor 2003-ban a Deep Purple előtt játszottak és oda is elvitte a legjobb orgonát és Lesliet, akkor ki kellett bontani a stúdió ajtaját, hogy elférjen. De mivel neki is a Purple volt a minden, ez nem jelenthetett akadályt.

Gondolom szidták is a roadok rendesen!

Ahogy utána mesélték nekem, igen. Na de a beállásnál Don Airey is odament és megcsodálta, pedig azért a Purple, a Rainbow, vagy Ozzy után, már ő sem egy csodálkozós fajta, de ezt megnézte. Már ezért is megérte oda cipelni. Szóval egy ilyen bulin rendben van. De például az nekem is csalódás volt, hogy amikor a Uriah Heep előtt játszottunk, akkor láttam, hogy kívülről hiába látszik annak, a dobozban egy digitális Nord volt beépítve, Leslie nélkül. Mi, mint előzenekar legalább feltettük Pityi Leslie-jét a színpadra.

Egyébként 2005-ben, mikor a csapatba kerültem, akkor kifejezetten az volt az elvárás, hogy ezt a vonalat erőltessük tovább. A nagyobb bulikra elvisszük a Leslie-t, de a kisebb bulikra már az sincs. Ne tudd meg a helyi technikusok, hogy szoktak örülni, hogy a riderrel ellentétben, nincs még Leslie se. Mondjuk, mostanság egyre inkább egy gitár fej-láda alapban gondolkodom, szóval lehet megint nő a cucc.

Figyelgettem a többi zenekart. Az Edda, ami azért más szint, nyilván mindig visz analóg Hammondot. Az egyik nagy kedvencem, Gidófalvy Attila, már ő sem igazán használ analóg Hammondot. A Lord billentyűsével, Beke Márkkal beszélgettünk erről, ő sem vitt eddig, nyilván az Aréna-buli más. A P. Mobilban meg ugye ez kötelező, de ott sem mindig volt. Talán Zeffer András még az, aki a Mobilmánia koncerteken mindig felrakja.

Pedig milyen jól néz ki egy rock koncerten egy ilyen cucc!

Sokszor elgondolkoztam rajta, hogy elvinném, mert jól is néz ki egy színpadon, és milyen jól szól, de a zenekar olyan szinten szavazta ezt le, hogy én inkább nem erőltetem. Meg hát itt jön elő az, hogy amikor nem fél napod van felpakolni a cuccot és beállni, hanem 15 perc, akkor racionalizálni kell. Hozzáteszem, hogy igazán azt sem tudom megérteni, amikor valaki egy 1x1 méteres színpadra egy az egyben felrakja azt a cuccot, amit kb. Jon Lord használt egy világ körüli turnén. Mások a realitások. Picit olyan ez nekem, amikor Ferrarival mész a boltba kifliért, hogy mindenki lássa, hogy van, de igazából nem erre van kitalálva.

Na és az is tény, ahhoz, hogy úgy szóljon egy Hammond két Leslivel és egy gitár fej-ládával, mint mondjuk a Purple-nek minden bulin, ahhoz kell egy olyan hangmérnök, aki mindig a zenekarral van és tudja minek kell szólnia. Én már annak is tudok örülni, ha néha kifelé hallatszik, amit játszok! Név nélkül, de volt, hogy olyan helyen játszottunk, egy művházban, ahol a helyi technikusok még azt sem találták, hogy mit hova dugtak be két perccel azelőtt. Ha nincs ott Cézi, a basszusgitárosunk, aki egyben stúdiózik is, még ma sem szólal meg a zenekar. Na hát ezek miatt egyszerűsítettünk. Nem mindenhol olyan profi a stáb, mint mondjuk a Barba Negrában, vagy az A38-on.

Stúdió felvételeknél sem használjátok?

Azért nem, mert fél hanggal le vagyunk hangolva és még nagyobb kínlódás lenne azzal dolgozni. De egyébként a következő anyagnál, lehet, hogy rászánom magam. Beke Márk felajánlotta, hogy akár az övén is felnyomhatom! Majd kialakul még. Nyilván egy felvételen hallatszik a különbség, de élőben, amilyen átlagkörülmények vannak egy magyar klubban hangosítás szempontjából, nehezen észrevehető. Mondjuk egy Purple sportcsarnokos turnén nyilván más lenne. De ahogy mondtam, ez még a Uriah Heep-nél sincs. Ott már a beállásnál hallottam, hogy atom jól szól, de van valami tartomány, ami hiányzik. Odamentem és néztem, hogy milyen Hammond ez, akkor láttam, hogy egy Nord van berakva.

Közönség mennyire követeli meg az eredetit?

Inkább szakmai visszajelzés van. Az biztos, hogy egy újságíró, vagy egy zenész azért hiányolja. Mi inkább arra törekszünk, hogy mindenhol ugyanúgy szólaljon meg a zenekar. Ez már többé-kevésbé sikerül is, most már csak az kellene, hogy jól is szóljon! Persze csak vicceltem.

Folytatjuk...

Készítette: Fiery



rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet





Koncertek 2017. szeptember 20. és 2017. október 06. között:









Klipmánia