×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Lynch Mob - Lynch Mob (1992) 

Megjelent: szeptember 03. vasárnap 12:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A gitárzseni George Lynch '89-ben menekült el a Dokken-ből, majd egyből neki is fogott a saját csapat építésének, amit 1990-ben mutatott be a Wicked Sensation albummal. Szóló csapatába magával vitte Mick Brown dobost, melléjük a sokat látott Anthony Esposito került basszusgitárosnak... és a Buenos Aires-i születésű Oni Logan énekesnek, akit átköltözésekor Dio karolt fel... A bemutatkozó lemezen dübörgött a dinamikus gitár, ami a Dokkenből hiányzott, az első album címadó dalába, a misztikusan sötétlő Wicked Sensation-ba milliók szerettek bele...

Gyorsan minden a helyére került a gitáros karrierjében, de az is gyorsan kiderült, hogy ez a felállás nem működik hosszabb távon... Bekerültek a lemezükkel a karrierje csúcsán lévő Queensryche Empirét bemutató turnéjába, mint előzenekar, de Oni Logan viszont egyszerűen nem tudta élőben is megfelelő szinten elénekelni a dalaikat, érdemes például itt megnézni-meghallgatni a dolgot... Nem volt kérdés, profibb énekest kellett keresniük, ami akkoriban, Kaliforniában nem volt túl nehéz feladat. Ráadásul a pletykák szerint még olyan énekes is akadt, aki üldözte őket az "életrajzát" lobogtatva... Be is került hozzájuk Robert Mason, akinek a látványa és mozgása nem volt olyan unikum, mint elődjének, viszont profi énekes volt, így '94-ig maradhatott is - manapság már a Warrant-ban dolgozik... Vele állt össze a Lynch Mob második lemezét, a '92-es Lynch Mob-ot készítő felállás!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Ez a lemez nem volt olyan izgalmas, mint a Wicked Sensation volt, de még itt is érezni azt a fajta dühöt és bizonyítási kényszert, ami George Lynch-öt végül kiüldözte a Dokken-ből! Remek riffeket hallhatunk, profi kísérettel, meg egy kezelhetőbb, de profi énekessel, aki tényleg mindent el tud énekelni... Itt például az volt a feladata, hogy olyan legyen, mint Oni Logan volt az első lemezen, ami nem túl egyszerű feladat, ugyanis Oni a stúdióban zseniálisan énekelt, egyszerre tudott misztikusan elvont és kommersz lenni... Robert Masonnak nem volt gondja hasonló hangfekvésben énekelni, mondhatni - némileg élesebb magasakkal, de - ugyanazon a "hangon", csak az a fajta misztikus többlet hiányzott belőle, amit elődje a származása miatt hordozott magával!

A Keith Olsen producerrel készített album vegyesebbre sikeredett elődjénél, visszafogták az első lemez kavargó keménységét, tompították ezzel a gitáros dühét, technikásabb szólókat kapunk, slágeresebb és glam-metál-közelibb zenét, amibe a fúvósok is beleférnek. Ettől még ez egy egészen kiváló album, a nyitó Jungle of Love például olyan tekervényes sláger-bomba, amire a Dokken büszke lett volna. A misztikusabb és epikusabb Tangled in the Web is hasonló rádióknak szánt sláger, a hangsúlyozó fúvósok sem véletlenül kerültek bele... A stílusosan építkező No Good heavy-riffjeit is tanítani kellene, viszont a Dream Until Tomorrow című lötyögős ballada már nem tűnik igazán érdekesnek... Viszont itt Robert Mason bizonyítja, hogy Don Dokken édeskés magassága is megvan neki!

A lemez minden szólója - így a drámaibb Cold is the Heart bravúrjai is - előre vetítik a gitáros '93-ban kiadott első zenekar nélküli szóló lemezét, a Sacred Groove-t, ami manapság is szórakoztató tekeréshalmaz... Mindezt a Queen egyik legkeményebb slágerének, a Tie Your Mother Down-nak a feldolgozása követi, ami körülbelül elhelyezi a térképen a Lynch Mob második lemezének a stílusát is... A rádiós slágerként játszadozó Heaven is Waiting, majd a sötétebben pörgő I Want It is a gitáros legjobb munkái között van, de nekem a misztikusabban tekergő When Darkness Calls nagyobb kedvencem, bár időnként túlságosan kiüresedik... A záró The Secret pedig olyan vagány hard rock stílusgyakorlat, amire máig büszkék lehetnek az alkotói!

A drogos elszállást hullámzó grunge világban George Lynch-nek ezzel a lemezzel nem lehetett sikere, ahogy a tisztán a technikai bravúrjaira épített Sacred Groove-val sem, de ettől még ez a második Lynch Mob album a gitáros egyik legjobb - ha nem is elég markáns - munkája marad, amit ma is élmény hallgatni! De hiába volt keményebb az átlagnál a gitáros munkája, a grunge hullám végül őt is elsodorta... Dobosával együtt 1993-ban visszamentek a Dokken-be, amivel '95-re összehozták a beszédes című Dysfunctional-t, majd két évvel később a Shadowlife-ot, amiket a rajongók sem értettek, de szerintem ők maguk sem...

98-ig kellett várni a Lynch Mob folytatására, amikor a Syzygy EP-t kihozták, majd egy évre rá, '99-ben jött ki a Smoke This című harmadik lemezük, de addigra a gitáros mindent megváltoztatott maga körül... Persze az a fajta rap metál nem működhetett hosszabb távon, de ez már egy teljesen más sztori...





Track lista:

01. Jungle of Love - 3:50
02. Tangled in the Web - 4:40
03. No Good - 4:20
04. Dream Until Tomorrow - 6:07
05. Cold is the Heart - 5:28
06. Tie Your Mother Down (Queen cover) - 3:50
07. Heaven is Waiting - 3:56
08. I Want It - 4:52
09. When Darkness Calls - 4:28
10. The Secret - 5:06

Közreműködő zenészek:

Robert Mason (1991-1994, 2003-2006, Warrant, T&N) - ének
George Lynch (KXM, Sweet & Lynch, Dokken, T&N) - gitár
Anthony Esposito (1989-1994, 1998-1999, 2003-2006, Ace Frehley, Tall Stories) - basszusgitár
Mick Brown (1989-1994, 1998-1999, 2011, Dokken, T&N) - dob

közreműködött:
Jerry Hey, Larry Williams - fúvósok
Richard Baker (Bruce Dickinson) - billentyűs hangszerek
Glenn Hughes - vokál

Producer: Keith Olsen

Lemezeik:

1990 - Wicked Sensation
1992 - Lynch Mob
1999 - Smoke This
2003 - REvolution
2009 - Smoke And Mirrors
2015 - Rebel
2017 - The Brotherhood

1998 - Syzygy - EP
2003 - Evil: Live - élő
2006 - REvolution: Live! - élő
2012 - Sound Mountain Sessions - EP
2013 - Unplugged: Live From Sugarhill Studios - EP
2014 - Sun Red Sun (-2-) - EP

Kiadó:
Elektra Records
Honlap:
georgelynch.com
facebook.com/LynchMobBand


rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Lynch Mob - REvolution (2003)

2017-09-15 12:05:00

kép

Lynch Mob - Smoke This (1999)

2017-09-09 12:05:00




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Sons Of Apollo - Psychotic Symphony (2017, Dionysosrising)
Ha akad olyan egyáltalán, aki elolvasta a Dionysosrising küldetésnyilatkozatát, az tudja, hogy ezen az oldalon a dionysosi értelemben vett

Tovább...
Jeff Scott Soto - Retribution (2017)
Az 51 éve Brooklyn-ban születő Jeff Scott Soto '83-óta tartó karrierje alatt sok mindent kipróbált Malmsteen-tól a Journey-ig, de azt biztosan nem fogja

Tovább...
Annihilator - For the Demented (2017)
A kanadai Ottawá-ban, '84-ben indult Annihilator a hazájának a vezető groove-thrash-heavy metál zenekara... A csapat diktátora, Jeff Waters legutóbb 2015-ben adta a

Tovább...
Fozzy - Judas (2017)
Az 1999-ben, Atlantában alakult modern heavy metálos Fozzy elkészítette a 2014-es Do You Wanna Start a War folytatását! A hetedik sorlemezükként megjelenő Judas-on ott folytatták, ahol legutóbb

Tovább...












Klipmánia