×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Alestorm - No Grave But the Sea (2017) 

Megjelent: szeptember 29. péntek 12:05
Szerző: palszabolcs
    Lemezismertetők 

A lépték ugyan kisebb, a helyzet viszont nagyjából hasonló, mint a Sabaton esetében: az első lemez idején még nem mertem volna nagy összegben fogadni, hogy a kalózmetalos skót bagázs tíz év alatt ilyen népszerűségre tesz szert. A Capitain Morgan's Revenge mai fejjel talán még annyit se kapna tőlem, bár a későbbiekben határozott javulást mutattak és két anyaguk polcra is került, ezúttal pedig kifejezetten kíváncsian vártam, hogy az időközben Bodor Mátéval - akit Szilágyi Norbi faggatott ki tavalyelőtt egy alapos interjú keretében - kiegészült csapat mivel rukkol elő.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Nagy meglepetésről persze ezúttal sem lehet beszámolni, tipikusan alestormos a korongra pakolt, kórusokkal bőséggel ellátott tíz nóta. Jó, az előzetesen kiadott két videó már előrevetítette, hogy gyökeres változásra ne számítson senki, azonban a Mexico... na, ez azért övön aluli volt. Tisztában vagyok vele, hogy a srácoktól nem áll távol az ilyen bugyutának tűnő téma sem, de ez zeneileg sajnos az egész album mélypontja. Nem akarom szépíteni, vagy ragozni, ezt legtöbbször léptetem, mert a C64-es időket idéző bevezetőtől még engem is lever a víz, de összességében is ingerszegény dolog, amelyet max. az össznépi csujjogatás dob fel - élőben biztosan. Pláne nagy a kontraszt annak fényében, hogy a címadó egy jó kis galoppozós témával alapozza meg a hangulatot, illetve a következőként érkező To the End of the World az egyik leghosszabb szerzemény, komplexebb felépítése a már-már szimfonikusba hajló megoldásokat sem nélkülözi, egyszóval sokkal kimunkáltabb darab - hasonlatos az előző lemez 1741 című tételéhez -, nem mellesleg az egyik legjobb.

Természetesen nem csak ezekről szól a történet, mivel egy rakás olyan nótát kapunk, amelyek simán bekerülhetnének a koncertprogramba bármelyik korábbi dal helyére, és egyáltalán nem fogja megtörni a lendületet. A névadó Alestorm például klip nélkül is fülzsírként tapad a hallójáratokba, amelyre a publikum egyként emelheti a korsót a magasba, de a Bar ünd Imbiss, a Pegleg Potion, vagy a Rage of the Pentahook taktusaira is önfeledten lehet rúgni a port. Jól is esik közben a kimértebb Man the Pumps, viszont a töményen fuckolós Fucked with an Anchor szintén kérdőjel, hogy ezt most miért? Csak előtör belőlük a faragatlan kalóz... hehe.

A billentyűs futamokban nem szűkölködő Treasure Island lehetne a világvégés párja, hossza miatt is, meg amiatt is, amiért szépen kibontják a kalózos filmek zenéjének szinte kínálkozó grandiózus témát. Persze egyéni ízlésenként ez változhat, az viszont tény, hogy produkciós szempontból ezúttal sem lehet kötözködni, hangzás, borító, külcsín minden egyben van, indulhat a portyázás. Nem csak zárójeles megjegyzés a végére: hazabeszélésnek tűnne, ha Mátét kezdeném el magasztalni, de elég meghallgatni a korábbi lemezeket, egyértelműen erősebbek lettek gitárszólók tekintetében. Ja, az anyagnak létezik egy dupla CD-s verziója is, ahol a for Dogs kitételű második korongon ének helyett teljes egészében kutyamorgás-ugatás hallható. Viccnek elmegy (két dalig), fizetni ezért kevésbé vicces, ha valaki ismeretlenül ugrik bele a vásárlásba.

Aki eddig sem bírta Bowes-ék szeszben áztatott munkásságát, valószínűleg most sem lesz rajongó. Nem kell tőle magvas gondolatokat várni, viszont szórakoztató a lemez, élőben pedig kifejezetten erős a csapat, laikusként is bőven élvezhető, így aki teheti, nézze meg őket október elsején Budapesten, a Barba Negrában.

8/10




Track lista:

01. No Grave But the Sea
02. Mexico
03. To the End of the World
04. Alestorm
05. Bar ünd Imbiss
06. Fucked with an Anchor
07. Pegleg Potion
08. Man the Pumps
09. Rage of the Pentahook
10. Treasure Island

Közreműködő zenészek:

Christopher Bowes - ének, billentyűs hangszer
Bodor Máté - gitár
Gareth Murdock - basszusgitár, vokál
Elliot Vernon - billentyűs hangszer, vokál
Peter Alcorn - dob

Lemezeik:

2008 - Capitain Morgan's Revenge
2008 - Leviathan - EP
2009 - Black Sails at Midnight
2011 - Back Through Time
2013 - Live at the End of the World - live
2014 - Rumplugged - EP
2014 - Sunset On the Golden Age
2017 - No Grave But the Sea

Kiadó:
Napalm Records
Hazai terjesztő:
HMP
Honlap:
alestorm.net
facebook.com/alestormband
alestorm.bandcamp.com

rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

The Rasmus - Dark Matters (2017)
A 2012-es The Rasmus album óta pihenteti magát a finnek U2-ja és Coldplay-e, de a várakozásnak vége! A Helsinki-ben, '94–ben indult Rasmus ismételt feltámadása örömet

Tovább...
Motörhead - Another Perfect Day (1983)
A londoni Motörhead a '79-es Overkill és Bomber lemezeivel sztárrá, majd a '80-as Ace of Spades és a '81-es No Sleep 'til Hammersmith élő anyagával listavezető

Tovább...
Sons Of Apollo - Psychotic Symphony (2017, Dionysosrising)
Ha akad olyan egyáltalán, aki elolvasta a Dionysosrising küldetésnyilatkozatát, az tudja, hogy ezen az oldalon a dionysosi értelemben vett

Tovább...
Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Fozzy - Judas (2017)
Az 1999-ben, Atlantában alakult modern heavy metálos Fozzy elkészítette a 2014-es Do You Wanna Start a War folytatását! A hetedik sorlemezükként megjelenő Judas-on ott folytatták, ahol legutóbb

Tovább...




Koncertek 2017. november 18. és 2017. december 04. között:









Klipmánia