×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Galactic Cowboys - Long Way Back To The Moon (2017) 

Megjelent: 2017. november 28. kedd 00:05
Szerző: pjuan
    Lemezismertetők 

A houstoni Galactic Cowboys egy különös - King's X-hez nagyon hasonló - progresszív - heavy - Beatles vegyület és őrület volt '89-2000 között, ami 2009-ben és 2013-ban is sikertelenül próbált feltámadni, de 2016-tól újra aktívak, immáron az eredeti felállásukkal!

17 évnyi stúdiócsend után jön ki a Long Way Back To The Moon, az eleddig utolsó munkájuk még 2000-ben jelent meg Let It Go címmel. Nálunk eddig az első három lemezükről - a '91-es Galactic Cowboys-ról, a '93-as Space in Your Face-ről és a '96-os Machine Fish-ről - olvashattatok, de ezek a cikkek nagyon is régen jelentek meg, úgyhogy végre itt van az alkalom, hogy felmelegítsük az emlékeinket...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




A Galactic Cowboys 17 évnyi kihagyás után is megmaradt annak, ami volt! Ők mindig elvont-jammelős-ötletelős banda voltak, akik - a kommerszebb siker reményében - közben bedobták ugyanazokat a Beatles-szerű harmóniákat is, amikkel a King's X megcsinálta a karrierjét! Csak nekik nem annyira jött be a dolog...

Nagy meglepetés nem fogja érni a régi rajongókat, csak némileg izzadósabb lett a végeredmény, de mindent tudnak most is, amit egykor... és igen, a vezérszólamból most is hiányzik egy olyan karakteres hang, mint amilyen például dUg Pinnick-é volt odaát... De a Galactic Cowboys most is képes a lovak közé csapni, legyen az a nagyobb ívű In The Clouds, vagy a direktebb Internal Masquerade, esetleg a sűrűbb és karcosabb Blood In My Eyes, ez az ösztönösség ma is magával ragadó!

A viccesebben nyomuló Next Joke, a darált hús Zombies, a szimplán színpadias Drama, a játékos Amisarewas, a karcos Hate Me, az energikus Losing Ourselves, az önismétlő Agenda, de a címadó Long Way Back To The Moon is szerepelhetett volna a korábbi lemezeiken, ha nem is ezek lettek volna a nagy slágereik, nem lógtak volna ki a régi munkáikból sem, ahogy a faltörő kosként nekünk ugró Believing The Hype, vagy a búcsúzásként pszichedelikusan vonagló-rappelő-repkedő Say Goodbye To Utopia is rendesen eljátszadozik önmagával...

Hogy a '95-2000 között és 2009-ben is velük dolgozó Wally Farkas-t - aki gitáros, énekes, billentyűs és dobos volt náluk - miért nem hívták meg legalább a kórusba vendégnek, azt nem tudom, de szerintem ez is belefért volna, a stílusuk vele sem lett nagyon más, mint nélküle volt és lett... Ő és az ötletei talán hiányoznak ebből a lemezből, de aki hallott már Galactic Cowboys-t, az így és most - Wally nélkül - sem fog nagyobbat csalódni bennük! A csapat nem tudta átugrani önmagát, de ezt az ő korukban már nem is várta szerintem senki... Azért persze kevésbé orrfacsaró izzadságszag és nehézkesség mindenképpen belefért volna, ha már mindenképp vissza akartak térni a stúdióba, de a múltidéző végeredmény így sem lett rossz, csak kevésbé élvezhető!

10/06





Track lista:

01. In The Clouds - 06:52
02. Internal Masquerade - 03:18
03. Blood In My Eyes - 03:40
04. Next Joke - 04:15
05. Zombies - 04:12
06. Drama - 04:50
07. Amisarewas - 06:16
08. Hate Me - 03:11
09. Losing Ourselves - 04:12
10. Agenda - 04:31
11. Long Way Back To The Moon - 05:45
Bónusz:
12. Believing The Hype - 04:05
13. Say Goodbye To Utopia - 05:19

Közreműködő zenészek:

Ben Huggins (1989-2000, 2009, 2013, 2016-) - gitár, ének, szájharmónika
Monty Colvin (1989-2000, 2009, 2013, 2016-) - basszusgitár, ének
Alan Doss (1989-1999, 2009, 2013, 2016-) - dob, ének, billentyűs hangszerek
Dane Sonnier (1989-1994, 2013, 2016-) - gitár, ének

Lemezeik:

1991 - Galactic Cowboys (-2-)
1993 - Space in Your Face
1996 - Machine Fish
1996 - Feel the Rage - EP
1997 - The Horse That Bud Bought
1998 - At the End of the Day
2000 - Let It Go
2017 - Long Way Back to the Moon

Kiadó:
Mascot Records
Honlap:
galacticcowboys.com
facebook.com/galacticcowboys


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Trivium - The Sin and the Sentence (2017)
Az Orlando-ban, 1999-ben alakult Trivium elkészítette nyolcadik heavy-thrash-groove metál és metalcore keverék lemezét The Sin and the Sentence címmel, ami a 2015-ös

Tovább...
Motörhead - Orgasmatron (1986)
1986 izgalmas év volt. Geopolitikai szinten, mert az USA áprilisban végigbombázta Líbiát egy nyugat-berlini robbantásos merénylet miatt, majd még ugyanazon hónap végén jött a

Tovább...
Iron Maiden - The Book of Souls: Live Chapter (2017)
Az 1975-ben alakult Iron Maiden jó ideje a heavy metál legnagyobb látványosságának számít! Showműsoruk felül múlja az NWOBHM-generáció minden más

Tovább...
The Dark Element - The Dark Element (2017, Stargazer)
Ha azzal nyitnék be egy Nightwish-topic-ba, hogy szerintem az Imaginaerum a legjobb lemezük, azonnal hideget-meleget kapnék. Pedig az a

Tovább...
Pink Cream 69 - Headstrong (2017)
A németországi Karlsruhe-ban, '87-ben alakult Pink Cream 69 a 2013-as Ceremonial - amiről kétszer is írtunk - óta váratja a rajongóit a folytatással... Most viszont

Tovább...












Klipmánia