×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 MEGADETH - The System Has Failed (2004, Sanctuary) 

Megjelent: 2004. október 18. hétfő 12:00
Szerző: ary
    Lemezismertetők 
Forrás:
Headbanger MetalNews

Két év kihagyás és a korábbi albumok újrakevert változatainak idei kiadása után megérkezett a tizedik Megadeth stúdiólemez is, és gondolom, megint rendesen meg fogja osztani a banda táborát, szimpatizánsait. Az állandóan várt Rust In Peace folytatás persze ismét nem készült el, de aki egy kicsit is tud a sorok között olvasni, az már rég letett erről a vágyálomról. Ezzel ellentétben Dave Mustaine és segítői szinte a Megadeth teljes két évtizedét belesűrítették a The System Has Failed dalaiba.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!



Úgy indul a lemez az ultrakomplex Blackmail The Universe nótával, mintha a So Far vagy a Rust In Peace korából bukkant volna fel a dal (leszámítva persze a refrén énekdallamát, ami a későbbi Megadeth albumok találmánya). Intenzíven gyomrozó riffek és ritmusok támadnak, és valami iszonyat hidegség, vagy inkább kíméletlenség árad az egész dalból. A második Die Dead Enough kezdése kicsit filmzenésre sikerült, monumentális meg minden. A ének vezérdallama és a groove-os gitártéma a Countdown/Youthanasia lemezeket idézik. A finom kórussal megtámogatott átvezetőben van az egyik legfogósabb félperc, ami Megadeth lemezen valaha előfordult. Utána Dave szólója úgy szórja a szikrákat, mint egy köszörűköre szorított fémrúd. Vinnie Colaiuta dobos kőkemény ritmusok vezetik be a Kick The Chair-t, majd jön az a jófajta húrszaggató riffelés, ami Mustaine egyik védjegye. Sajnos később egy elég átlagos speed/thrash nóta kerekedik ki a reményteljes indulásból, de az a riff azért végig mesterien lüktet és a szólóorgiát lezáró Chris Poland ujjgyakorlat sem piskóta.

A The Scorpion egy hatásvadász, mozis darab. Ismét egy végtelenül húzós riff, plusz egy "tiktak effekt", hangjáték és újabb fincsi gitárszólók. Emlékszem egy interjúra, amit az előző The World Need A Hero album kapcsán adott Dave Mustaine, ahol arra kérdésre, hogy milyen lesz a következő Megadeth album, azt felelte, hogy még keményebb, mint a Hero és még több gitárszóló lesz rajta. Azt hiszem mindkét ígéretét sikerült betartania, még ha a következő Tears In A Vial nóta egy afféle Cryptic-es, dallamos szerzemény, lágy kórusokkal megtámogatva. Nagyon zenei lett, de épp az ilyen számok miatt szoktak legjobban köpködni a régi rajongók. Mustain is érezhette, hogy sok a finomkodás, mert a végére bekeményíti a nótát valamelyest.

A kissé funkció nélküli I Know Jack egy 40 másodperces protestálás Jack Kennedy mellett. A Back In The Day érkezik aztán, és szinte látom magam előtt, ahogy a kezdő riffet játszva, Dave Mustain pörgeti az ujjait. Ez megint egy olyan nóta, ami a régi szép időkbe repíti vissza a hallgatót. Punkos, pörgős, technikás királyság. Egyébként a szövege is a heavy metal hőskoráról szól. A Something That I’m Not egy újkori Megadeth nóta. A Countdown album precíz, mérgező riffelése köszön vissza. Nincs agyonbonyolítva, szinte egyfolytában ugyanaz a téma lüktet benne.

A Truth Be Told a lírai szám a lemezen. Ködös, vibráló. A refrénre felpörgetik a dalt középtempósra és Mustaine mögött egy öttagú kórus is besegít az énekbe. A legnagyobb újítás egyébként, ami sokaknak csípni fogja a szemét ezen a lemezen azok a mindennél tisztább, kidolgozottabb, már-már AOR finomságú kórusok néhány dalban (hiába, nem múlt el nyomtalanul a Risk). Hasonló érzéseket fog kiváltani az Egerek és Emberek (Of Mice And Men) is. A refrén szinte már émelyítően szirupos.

A végére aztán újból leszáll a sötétség. A felvezető Shadow Of ’Deth pokoli imája után jön a záró My Kingdom Come, egy technikás, komplex, fenyegető méregkapszula szintetizátor üveghangokkal Jimmie Lee Sloas zuhogó basszusgitárja mögött... és megint azok a fenséges gitárszólók. Nem egy tipikus lezárás, az biztos. Kétszer is meggondolja az ember, hogy újraindítsa-e a korongot.

Úgy tűnik megint egy sokarcú albumot alkotott Dave Mustaine. Valóban minden benne van ebben az anyagban, amit a Megadeth eddigi pályafutása alatt létrehozott. Azt hiszem, mindenki el tudja majd dönteni önmaga, hogy kell-e neki, amit a The System Has Failed nyújt, vagy nem. Sok helyen olvastam az új lemez kapcsán, hogy Mustaine jobban tenné, ha kerítene egy vérbeli énekest, mit akar még mindig ezzel a gyér hanggal. Nos, én pont így szeretem a Megadeth-et. Ezekhez a nótákhoz pontosan Dave Mustaine hangja kell, így ahogy van, ezzel az énekstílussal. És 2004-ben pont egy ilyen Megadeth lemez kell, mint a The System Has Failed, még az apróbb hibái ellenére is.

8/10


megadeth.com

MEGADETH cuccok a Headbanger kínálatában





rovat lapozó


Még, még, még...

kép

Megadeth - Dystopia (2016)

2016-01-21 00:05:00



ary írta:



 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Al Di Meola - Opus (2018)
A 63 éves Al Laurence Di Meola nem csak New Jersey, de az egész világ egyik legfontosabb gitárhőse. '74-től futó - a Return to Forever-ben kezdődő - latin-orientált fúziós jazz

Tovább...
Royal Hunt - Cast In Stone (2018)
A dániai Koppenhágában, '89-ben alakult Royal Hunt legutóbb 2015-ben adta ki a Devil's Dozen című sorlemezét, amiről kétszer is írtunk annak idején. (Azóta a 2017-ben

Tovább...
Angra - ØMNI (2018)
A brazíliai Sao Paulo-ban, '91-ben alakult Angra hazájának első számú prog-power metalos csapata... A formáció kilencedik sorlemeze az ØMNI, ami egy latin szó és magyarul mindent jelent. A

Tovább...
Marco Mendoza - Viva La Rock (2018)
Az 54 éves mexikói-amerikai Dead Daisies basszusgitáros, Marco Mendoza Dániában készítette régóta várt harmadik szólólemezét, a Viva La Rock-ot, amit március 04-én

Tovább...
Dizzy Reed - Rock 'N Roll Ain't Easy (2018)
Az 54 éves Darren Arthur Reed - vagyis művésznevén Dizzy Reed - az 1991-es Use Your Illusion megjelenése óta számít a Guns N' Roses egyik legfontosabb

Tovább...




Koncertek 2018. május 22. és 2018. június 07. között:









Klipmánia