×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Zivatar - interjú Attilával (2018) 

Megjelent: január 02. kedd 12:05
Szerző: Csipke
    Interjúk 

Örömmel üdvözöllek a passzio.hu-n! Szerettem volna, ha ez az interjú még a Fekete Zaj előtt megjelenik, ami sajnos miattam nem sikerült. Bár így legalább a bemutatkozó koncert élményével is gazdagodtunk közben. De ne szaladjunk ennyire előre, emlékszel még arra a pillanatra, amikor először bevillant a Zivatar projekt ötlete?

Nem igazán (nevet)! A dalírás folyamatosan az életem része, csak úgy, mint a zenélés, zenekarozás, még ha volt is olyan időszak, amikor épp nem játszottam sem saját, sem más bandában. Talán még valamikor 2012 körül jött a név. Létezik egy Zivatar Zenekar nevű formáció, agyaltam is sokat, hogy jó lesz-e így, végül úgy gondoltam, hogy nem lesz a névválasztásból gond, keveredés. Aztán persze az összes zivataros, esős, elázós poént hallottam már, időnként lecseng, de mindig akad valaki, aki úgy gondolja, jópofa dolog ezzel viccelődni. Eleinte zavart, de már lepereg...



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Nosztalgiázzunk kicsit, mit idézel fel szívesen a Doomsday-es időkből?

Rettenetesen jó időszak volt, sokat koncerteztünk, a tagokkal is nagyon szerettük egymást, sok zenekart, zenészt megismertünk. Mai napig hálás vagyok a lehetőségekért, amiket kaptunk és a barátokért, sokukkal még most is tartom a kapcsolatot. Ami negatívum volt benne, hogy akkoriban eléggé zavarodott voltam, nem igazán foglalkoztam olyan kérdésekkel, mint ki vagyok, mit keresek itt, hogyan kezeljem a történéseket, egyszóval nem voltam elég tudatos. Ebből aztán természetesen következett pár nézeteltérés, rossz döntés, ami oda vezetett, hogy minden, amit közösen nagy nehezen összehoztunk szétesett. Ma már más a helyzet, és bár nem vagyok tökéletes, úgy érzem sokat változtam. Sok dal megmaradt kiadatlanul, a csendes évek alatt is íródtak nóták, új témák, jelenleg többnyire ezekből épülget a Zivatar.

Ez a műfaj mindig is egy igen szűk réteget szólított meg itthon. Mit gondolsz, a közönség az évek során gyarapodott, vagy épp hogy tovább fogyott?

Ez valóban egy szűk réteg. Újabban bejött ez a stoner-sludge vonal, ami régen nálunk nem volt nagy divat, én ezeket nem is sorolom a doom kategóriába, de ez csak az én véleményem. Annak viszont örülök, hogy maga a doom kifejezés elterjedtebb lett, még ha ma már mást is jelent, mint például húsz évvel ezelőtt. Az embereknek bejött a belassulás, a súlyos, vonszolós témák, és itt már mindegy, hogy bluesos döngölésről vagy death-es zúzásról beszélünk. Szóval, ha így vesszük, akkor gyarapodott és ez nekünk is jól jön, mert legalább lesz majd kikkel koncertezni.

Nem akarom nem szóba hozni a Bornholmot, melynek, ha jól tudom, 2016 ősze óta vagy a tagja, elmeséled, miként kerültél a zenekarba?

Pontosabban 2016 február óta. Sallai Péterrel nagyon régről ismerjük egymást. Valamikor, körülbelül 7-8 éve, de lehet, van az 10 is, nem emlékszem pontosan mikor, egyszer említettem neki, hogy ha úgy jön ki a lépés, szívesen játszanék a Bornholmban, mert tetszik. Akkor ebből nem lett semmi. 2016 elején viszont rákérdezett, hogy mi a helyzet és igent mondtam.

Visszakanyarodva a Zivatarhoz, az első nagylemez, a The Sixth Chamber 2015 őszén jött ki. Járjuk be újra a kamrákat, számodra melyik mit jelent?

A lemezen minden dal nagyon régi, leszámítva néhány témát, amit hozzá kellett adnom, hogy kerek egészet alkosson az album. Olyan dalok ezek, amik anno nem valósultak meg a Doomsday időszakban, viszont kötődöm hozzájuk, máig erősnek érzem a számokat, ezért is ezekből lett összeválogatva ez az album. Lényegében ott folytatom, ahol annak idején, 2006 körül abbahagytuk, csak új megközelítéssel, új köntösben, a mai viszonyokhoz és a mai felfogásomhoz igazítva mindent.

A korai dalok még instrumentális formában íródtak, illetve egy korábbi interjúdban említetted, hogy nem szívesen írsz már dalszöveget. Az anyag koncept volta miatt ítélted szükségesnek a szövegi mondanivalót is?

Nem akartam mindenféle különböző témáról szóló dalokat, például halálról meg szerelemről. Az ilyesminek is van helye, de itt valami "normálisat" szerettem volna összehozni, olyat, aminek van eleje, közepe, meg vége, van értelme. Volt dal, amihez még egyáltalán nem volt szöveg, ahhoz írnom kellett, a meglévő szövegeket pedig átírtam, hogy illeszkedjenek a koncepcióba. Nekem sokat jelent a lemez, a mondanivalója. Alapvetően egy spirituális, önismereti leírás különböző tudatállapotokról. Van itt mélyebb jelentés is, de azt már csak az látja, aki képes más szemmel nézni dolgokra.

Milyen visszajelzéseket kaptál, mennyire befolyásolnak ezek az alkotási folyamatban?

Eddig pozitívnak mondható az anyag fogadtatása, ami egyébként csak online volt elérhető. Megvolt az első fellépésünk a Fekete Zaj fesztiválon, készíttettünk CD-t, pólót, ami egész jól fogyott, szóval bízom benne, hogy ez csak jobb lesz. A fogaskerekek végre forogni kezdtek (nevet). Az alkotás folyamata, a mű, ami létrejön a visszhangtól teljesen független és kell, hogy az is maradjon. Az alkotást magam miatt csinálom, azért mert szükségem van rá, emellett még jól is esik. A zenekar azért kell, hogy a műveimet megoszthassam másokkal is, hogy ne magamnak csináljam, hanem mindenkinek, aki nyitott rá.

Ha már itt tartunk, a joker kérdésem: miként vélekedsz a honi internetes rock-metal sajtóról?

Szerencsére elég sok van belőlük, ami jó, mert a zenekaroknak szüksége van felületekre ahol megjelenhetnek, illetve ahol olvashatók lemezkritikák, koncertbeszámolók, stb. Én magam is követek párat, hogy tájékozódjak, bár be kell vallanom hogy nem sok új albumot és bandát hallgatok. Időnként persze találkozom olyan formációkkal, amik bejönnek, de nálam ez elég ritka.

Ha jól tudom, körülbelül két albumnyi anyag már felvételre készen áll, körvonalazódnak a terveid ezek közzétételéről?

Igen, tervezzük a következő lemezt. Nekem a Chamber már réginek számít, sokan még csak most ismerkednek vele, úgyhogy nem kell kapkodnunk, de én már, mondhatni tűkön ülök, mert tudom milyen lesz a kettes és a hármas lemez. A következő anyagon is sok lesz a doomos téma, kellemes, izgalmas dallamok, emellett azonban nagyobb hangsúlyt kapnak a zúzós részek, amikre igazán meg lehet mozdulni. A hármas lemez egyelőre maradjon az én titkom (nevet).

December 29-én élőben is bemutatkozhatott a zenekar, a téli Fekete Zaj keretein belül. Nem titok, hogy már elég régóta színpadra szeretted volna vinni a projektet, mi volt a fő szempont a megfelelő zenészek kiválasztása során?

A fő szempont az volt, hogy minden posztra legyen ember. A Doomsday-ben sokáig nem volt dobosunk, a legtöbb bulit dobgéppel nyomtuk. Ezt még egyszer nem akartam. A dobgépes időszak megtanított rá, hogy csak metronóm mellett lehet igazán feszes ez a zene. Szükségünk volt még lehetőségre háttérsávok lejátszásához. Nem akartam külön embert mondjuk szintetizátorozni, samplerezni, de valahogy ezt is meg kellett oldani és sikerült is. Van még mit fejleszteni a cuccon, szerencsére sok jó és elérhető eszköz áll már a rendelkezésünkre, hogy még jobb zenei élményt nyújthassunk majd a koncerteken.

Azt hiszem, valóban helytálló, hogy élőben eljátszva mélyebbre "másznak" a dalaid, örülők hogy részese lehettem ennek a "mágiának". Érdekelne, ti hogy éreztétek magatokat a koncerten?

Személy szerint én nagyon izgultam, valószínűleg a többiek is, bár nem látszott rajtuk. Több, mint tíz év után újra lett egy saját zenekarom, a saját dalaimmal lépek fel, és ez messze nem olyan, mint gitározni valaki más csapatában. Kell még pár koncert, hogy újra lazán vegyem, bizonyára hamar belerázódunk mindannyian. Amíg a pontossággal és hangzással nincs baj, addig nem számít, ki mennyire izgul, mert az nem látszik, azt csak mi érezzük.

Feltételezem, teljesen más egy Bornholm koncertet megélni...

Abszolút. A zene is más, a közönség is. Amikor először léptem fel velük akkor is izgultam, de nem ennyire. Érdekes volt újra színpadra állni annyi év kihagyás után. Sokat próbálunk, gyakorolunk otthon és ez magabiztosságot nyújt a színpadon, amire szükség is van, hogy egy produkció minél közelebb legyen a tökéleteshez.

Van esetleg olyan hely, ahol már jártál a Bornholmmal, és a Zivatart is szívesen bemutatnád?

Eddig összesen négyszer léptem fel a Bornholmmal itthon, külföldön velük még egyszer sem. Tavaly Ecsegfalván a Nightbreeden játszottunk, ott ugyebár a Doomsday-jel, a De Factoval, a Tesstimony-val és a The Penta Concordiával is többször megfordultam. Ebből kifolyólag elég jó esélyt látok rá, hogy a Zivatar is felléphet esetleg egy új Nightbreed fesztiválon, függetlenül a Bornholmban betöltött szerepemtől.

A Bornholmmal játszottunk a Fekete Zaj osztálykiránduláson, és volt egy Düreres lemezbemutató. A mostani téli Fekete Zajos szereplésünk a Zivatarral inkább Zéró révén valósult meg, akivel szintén elég régóta ismerjük egymást, sok koncertet szervezett anno, ahol fellépett a Doomsday. Tehát egyáltalán nem mondható, hogy lenne a két banda között összefüggés. Nem is szeretnék úgy tekinteni a Bornholmra, mint ugródeszkára, vagy faltörő kosra, ami utat tör a Zivatar előtt, igyekszem külön kezelni a két dolgot.

Mennyire tervezel előre koncert ügyben, mikor lesz folytatás-ráadás?

Reméljük hamarosan. A Zajos fellépésünk nagyon jól sikerült, beindult valami, tehát azon leszünk, hogy ez így is maradjon. Valami van már készülőben, de egyelőre semmi konkrét információval nem tudok szolgálni. 2018-ban szeretnénk sok helyre eljutni, közben rögzíteni a kettes lemezt. Erőltetni semmit nem fogunk, meglátjuk mi lesz.

Így 2018 hajnalán muszáj megkérdeznem, szerinted jók bármire is az új évi fogadalmak?

Abban a tekintetben jó dolognak tartom, hogy ha máskor nem is, legalább ilyenkor elgondolkozik az ember azon, hogy milyen szokásai vannak, amiken változtatni kellene, esetleg teljesen elhagyni, illetve milyen új dolgokat tudna kipróbálni. Az megint más kérdés, hogy ezeket ki mennyire veszi komolyan. Ezt mindenkinek magának kell tudnia. Ahogy a buddhizmusban tanítják, ahhoz, hogy fejlődjünk, dolgoznunk kell magunkon, elhagyni a rossz tulajdonságokat és helyettük jókat kell kifejlesztenünk. Tehát igen, jó dolog, bár nem feltétlenül kell ezt az újévhez kötni. Mindennek megvan az ideje, nem a naptár dönti el mikor jött el az idő a változásra.

A végszót szintén meghagyom neked, én köszönöm, hogy megtiszteltél!

Én köszönöm a lehetőséget az egész Zivatar nevében! Itt szeretném megköszönni még egyszer, hogy felléphettünk a Fekete Zaj fesztiválon. Köszönjük mindenkinek, aki megnézett minket és azoknak is, akik CD, póló vásárlásával támogattak minket. Hamarosan újra találkozunk!

Közreműködő zenészek:
Petheő Attila - dalszerző, szövegíró, gitár, ének
Csárádi Róbert - gitár
Bartók Zoltán - basszusgitár
Deák Tamás - dob

Oldal:
facebook.com/zivatardoom
Koncert fotók: Veszeli Tamás
Csipke



rovat lapozó


Még, még, még...

Cikkek szövegében utoljára itt említettük: Zivatar!




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Kingstone - interjú (2017)
Több beatkorszakbeli plakáton feltűnt a Kingstone neve. Néha Kingston formában. Semmilyen információ nem állt rendelkezésre, ezért megkerestem

Tovább...
Zivatar - interjú Attilával (2018)
Örömmel üdvözöllek a passzio.hu-n! Szerettem volna, ha ez az interjú még a Fekete Zaj előtt megjelenik, ami sajnos miattam nem sikerült. Bár így legalább

Tovább...
Alapi István - Eszkimó, szakóca és más extrák - interjú (2018)
Elégedett fáradtsággal és a megszokott optimizmussal mesélt hazánk egyik vezető gitárosa a lassan magunk mögött hagyott esztendőről -

Tovább...
Ashen Epitaph - interjú Boros Attilával (2017)
Üdvözöllek újra a passzio.hu-n, 2012-ben "beszélgettünk" utoljára, már kezdtem aggódni, hogy nem is fogunk újra, hisz majd egy

Tovább...
Little G. Weevil - Új korszak kezdetén - interjú (2017)
Little G. Weevil, vagyis Szűcs Gábor kiváló albummal jelentkezett - ezért hát megkértük, lebbentsen fel fátylakat! - Szilágyi Norbert

Tovább...












Klipmánia