×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Random Eyes - Grieve No More (2018, Dionysosrising) 

Megjelent: január 30. kedd 18:05
Szerző: Dionysosrising
    Lemezismertetők 

Nem semmi Pali(n) Christian, hiszen idén már a második remek albumról vagyok kénytelen írni, amiben ő szolgáltatja a vokális hátteret, ráadásul egy teljesen más stílusban, mint aminek a Panorámáját múltkor a papírra festettem. A Random Eyes ugyanis a Panorama AOR-közelítésű világától jócskán különbözik: az enyhe metalcore-ral fertőzött, keménykötésű power metal még azokat is kielégítheti, akik vasat szeretnek reggelizni - folyékonyan!



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!




Persze ez nem azt jelenti, hogy agyatlan sika-mika folyna, ahol a riffek úgy nyomják el a dallamokat, mint kezdő diktátor a szabad szellemet, és ahol a monoton döngölés sámánisztikus révületbe kergetheti az egyszeri Szécsi Pál kedvelőt - nem, kérem, itt a dallamok és az agresszív attitűd úgy egészítik ki egymást, ahogy Ádám Évát: ez a metafora pedig csak akkor lenne szemléletesebb, ha Pali(n) mellett egy Csaj is énekelne az albumon.

Érdekes, és üdítő vérfrissítés hát a Grieve No More, ami úgy hoz tiszta levegőt az európai - skandináv, német - power kissé áporodott levegőjébe, hogy nem akarja az ablakon kidobni a szobát, így bőven nyújt kapaszkodót azoknak is, akik a core-stílusoktól úgy ódzkodnak, mint egyszeri macsó a gender elmélettől.

Palinnak egymagában sikerült, mint ami általában egy egész Frontiers-brigádnak nem: kiemelkedő dallamokat írni, ráadásul ezek szervesen illeszkednek a durvább részek adrenalin-löketes részeihez. Érdekes egyébként, hogy ezek a dallamok egészen más jellegűek, mint amivel Christian a Panorama-ban előhozakodott, így vagy tényleg kiemelkedő tehetség a faszi, vagy jók a zenésztársai, akik úgy súgnak, hogy az énekes észrevegye, a tanár meg nem.

Ahogy a gonoszkás hangulatú bevezető - amiben némi blastbeat teszi a hangulatot még nyomasztóbbá - felvezeti a Judas örökbecsű riffjével tisztelgő Myopathy-t, az példaértékű, főleg, hogy a dalban olyan szofisztikátlan keverednek King Diamond és a kórosok társaságának kedvenc sémái, ahogy azt az általános iskolás közösség enyhén túlsúlyos gyermekét illető kritikák meg szoktak szólalni... nos, erre rittyentsél megfelelő, szinte szárnyaló dallamot, de ne a sikolykirály mintájára. Palinnak azonban sikerül a fából vaskarikát kovácsolni, így válik a nyomasztó, nehezen emészthető, kissé kaotikus témából dübörgő sláger, amit nem is olyan nehéz elfütyülni, főleg, ha az ember korábban a Nevermore-on gyakorolt.

Ráadásul két hete hallgatom a lemezt, és még mindig sikerült újdonságot felfedezni, pedig általában a durva részek felett úgy szoktam elsiklani, ahogy a politikai megszállott kedvenc pártjának hibái felett - csak itt nem kognitív disszonanciának hívhatjuk -, de Palin nem enged: vasmarokkal ragad meg és leteper a földre, könyörtelen győztesként, én pedig boldogan veszem tudomásul, hogy két vállra fektettek.



Track lista:

01. Trail of Tears - 01:33
02. Myopathy - 04:03
03. Grieve No More - 03:24
04. Fates Loves the Fearless - 04:33
05. 2 Worlds Collide - 03:25
06. Damnation - 03:36
07. Do What Thou Wilt - 03:56
08. Never Too Late - 04:52
09. Scar - 04:00
10. The Final Quest - 04:03

Közreműködő zenészek:

Christian Palin Panorama) - ének

közreműködtek:
Markus Grimald - gitár
Daniel Pfister (Gods of Silence) - basszusgitár
Hercules Buccolieri - gitár
Philipp Eichenberger (Gods of Silence, Legenda Aurea) - dob

Lemezeik:

2003 - Eyes Ablaze
2008 - Invisible
2011 - Light Up
2018 - Grieve No More

Kiadó:
Rock'N'Growl Records
Honlap:
facebook.com/RandomEyesBand
Garael, dionysosrising.blog.hu




rovat lapozó


Még, még, még...

kép

RANDOM EYES - Eyes Ablaze (2003)

2004-11-23 00:00:00





 

Ajánló









Ez is érdekelhet

Jack White - Boarding House Reach (2018)
A 42 éves, Detroit-i születésű John Anthony Gillis, művésznevén Jack White a 1997-2011 között forradalminak számító White Stripes garázs-duó miatt mindenkinek ismerős

Tovább...
The Dead Daisies - Burn it Down (2018)
A 2012-ben alakult ausztrál-amerikai Dead Daisies - a folyamatos tagcseréje közben - mára az egyik legjobb XXI. századi hard rock zenekar lett. 2016-ban

Tovább...
Al Di Meola - Opus (2018)
A 63 éves Al Laurence Di Meola nem csak New Jersey, de az egész világ egyik legfontosabb gitárhőse. '74-től futó - a Return to Forever-ben kezdődő - latin-orientált fúziós jazz

Tovább...
Royal Hunt - Cast In Stone (2018)
A dániai Koppenhágában, '89-ben alakult Royal Hunt legutóbb 2015-ben adta ki a Devil's Dozen című sorlemezét, amiről kétszer is írtunk annak idején. (Azóta a 2017-ben

Tovább...
Marco Mendoza - Viva La Rock (2018)
Az 54 éves mexikói-amerikai Dead Daisies basszusgitáros, Marco Mendoza Dániában készítette régóta várt harmadik szólólemezét, a Viva La Rock-ot, amit március 04-én

Tovább...




Koncertek 2018. május 26. és 2018. június 11. között:









Klipmánia