×

Szükségünk van a Te segítségedre is! - Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni nekünk! Kérjük, hogy a közlemény rovatba ne feledd el beírni: passzio, hogy a támogatásod célba érjen! Ciki, vagy sem, de sajnos idáig jutottunk! E finita la commedia...

 Iron Maiden - Seventh Son Of A Seventh Son (1988) 

Megjelent: 2005. szeptember 28. szerda 00:05
Szerző: pjuan
 Klasszikus:   Lemezismertetők 

Ary: A mai napig ez a kedvenc Vas Szűz lemezem a Powerslave mellett, és nem csak nálam van kitüntetett szerepe ennek az albumnak, hanem a Maiden történetében is.

bcsaba: Feszes basszusok, jó dobtémák az egész lemezen, finoman elhelyezett billentyűk, profik nagyon, ez megkérdőjelezhetetlen.

Gergely: ...be kell látnom, hogy az album tele van szuper metal-témákkal, alapmű értékű riffekkel, a zenészek természetesen értik a dolgukat, a gitárszólók és ikergitárok meg szintén legendává váltak.

pJuan: Részemről a kor a Maiden "Seven", a Helloween "Keeper of The Seven Keys" és a Queensryche "Operation: Mindcrime" jegyében telt metal fronton.



Ha támogatni tudsz minket, akkor a MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület bankszámlaszámára - K&H Bank 10403239-50526686-48521004 - tudsz utalni, a közlemény rovatba kérjük ne feledd el beírni: passzio.

Kedves Barátaink! Oldalunk lelke, sorsa fordulóponthoz érkezett. Egy végtelenül anyagias, politikával átitatott világban, minket is lassan-lassan utolért a nagy kérdés, merre vezet tovább az utunk, vagyis őszintébben: "lesz-e a haszon őszire?" Sok éve már annak, hogy páran - merő lelkesedésből - úgy döntöttünk: létrehozunk egy független zenei oldalt, ahol szabadon leírhatjuk a véleményünket. Mindentől és mindenkitől függetlenül fogtunk bele ebbe a nagyon komoly feladatba, ami az elmúlt több, mint tíz évben sok ezernyi egyéni hangú, reményeink szerint mások számára inspiráló és vitaindító írásmű formájában valósult meg. Az aktuális divatoktól és trendektől függetlenül értékeltük a körülöttünk lévő zenei világot, csak a minőséget figyelembe véve, magunknak is a valóságot keresgélve.

Függetlenségünk időközben ezernyi értéket teremtett. Olyan emberekkel készíthettünk interjúkat, akikkel mások nem beszélgettek, ma már ismeretlennek számító régi hősöktől kérdeztük meg a múltjuk titkait - és ők a függetlenségünk miatt, őszintén mesélték el az életüket. Az évek alatt sok száz cikksorozatot írtunk, mélységében felderítve és elmesélve hazai és külföldi zenekarok életművét, sorsát. Közben olyan véleményeket is megfogalmazhattunk, amiket mások nem szoktak. Mindezzel többek, mások lettünk, mint Tisztelt - és szintén alulfinanszírozott - sorstársaink. A nagy kérdés pedig a cikkek számával és oldalunk értékeivel egyre csak növekedett: "lesz-e a haszon őszire?" És a válasz is egyre nevetségesebbnek tűnt: "semmi, nulla, zéró, mindenkinek ez a hobbija, akinek nem inge, az nem veszi föl!"

Most a sorsunk újra fontos kérdéssé kezd válni! A létező út is világosnak tűnik. Feladjuk az oly régen és féltve őrzött függetlenségünket, vagy sem? Az árát mindenképpen megfizetjük a döntésünknek, hiszen a lelkesedésünk a pénzünkkel együtt fogy. Ezért a szokásos kérdést kell feltennünk: hajlandó vagy-e anyagilag támogatni az általunk végzett munkát? Örülnénk, ha támogatnál minket, cserébe mi - a szokásos kötelező: hirdetésed megjelenítése mellett - a folytatást tudjuk felajánlani! És sajnos jelzésként kell értékelnünk, ha ezen felhívásunk után nem érdekel a sorsunk. A végső döntésünket majd a pénztárcánk alakulása alapján hozzuk meg... és akkor még a kötelező, mégis egyre halasztott fejlesztéseinkről nem is beszéltünk...

Ha megteheted, támogass minket, a függetlenségünket, akkor is, ha nem értesz egyet a véleményünkkel! Mert mit kezdesz majd azzal, ha mindenki csak veled bólogat... és senki sem mond neked más nézőpontot? Mert, ha nem tudod, hogy létezik Epres Túrótorta, akkor azt sem tudod eldönteni, hogy izlik-e, vagy nem!?

Ezer forint is segít, de egymillió többet, tízmillióért pedig személyes köszönőlevelet is írunk, ha akarod! Köszönjük!






Ary:

A legelső Iron Maiden szám, amit hallottam a Wasted Years volt még 1987 környékén a Petőfi Rádió kívánságműsorában, a Seventh Son pedig az első teljes album tőlük, amit a már sokszor emlegetett "A heavy metal kedvelőinek" egyik adásából rögzítettem kazettára egy évvel később. Az a vicces, hogy sokáig csak a magyarra fordított számcímeket ismertem, mivel a műsorban - ki tudja milyen megfontolásból - soha nem az eredeti angol címeket olvasták be, és akkor még nem volt Internet, sőt még a Metal Hammer Hungarica sem, az információ pedig szájhagyomány útján terjedhetett csak. A mai napig ez a kedvenc Vas Szűz lemezem a Powerslave mellett, és nem csak nálam van kitüntetett szerepe ennek az albumnak, hanem a Maiden történetében is.

Először is nem kevesebb, mint négy kislemezt (Can I Play With Madness - The Evil That Men Do - The Clairvoyant - Infinite Dreams) adtak ki az albumról, ami elképesztő sikernek számított, hiszen a Maiden abszolút szembe menetelt az akkori trenddel, a négyperces pop-rock dalocskák, a csajozós amerikai bandák világával. Másrészt a Seventh Son Of A Seventh Son koncept-lemez, ahol a történet a különös képességekkel megáldott Hetedik Fiú Hetedik Fiáról szól, aki látnoki erejével megjósolja a közelgő pusztulást.

Zeneileg a 1986-os Somewhere In Time albumon megkezdett kísérletek, a szintetizátor beépítése a Maiden hangzásba és a heavy metal progresszív megközelítése folytatódott, és - ha nem túl nagyképű megállapítás - teljesedett ki a Seventh Son lemezen. A hagyományos galopp-témák mellett, mint a Can I Play With Madness (remek a videóklipje is!) és az Evil That Men Do, gyakran feledkeznek bele komplex ritmusképletekkel és sok váltással tűzdelt témázgatásokba, mint például a The Clairvoyant, a kétpólusú Infinite Dreams vagy az epikus, 9 perc feletti komor címadó tétel. Steve Harris basszusjátéka külön tanulmányt érdemelne, de Dickinson sem tucat énektémákkal hozakodott itt elő. Érzésem szerint az utolsó két Dickinson szólóalbum, a The Chemical Wedding és a Tyranny Of Souls gyökerei is valahol a Seventh Son környékén keresendőek.

Végül ez volt az a lemez, ami után Adrian Smith gitáros kilépett a bandából, megbontva a hosszú évek óta egységesnek tűnő csapatot. A következő lemeztől már Janick Gers játszott Dave Murray oldalán. A Seventh Son volt tehát a klasszikus Iron Maiden utolsó és egyben egyik legjobb alkotása.

pJuan:

A hetedik fiú hetedik fia! - A hetedik te magad légy! - A hetedik Maiden stúdió lemez!

Hozzám ez a Maiden lemez hozta a legközelebb a bandát. Részemről a kor a Maiden "Seven", a Helloween "Keeper of The Seven Keys" és a Queensryche "Operation : Mindcrime" jegyében telt metal fronton. Annak idején sok hardcore rajongónak nem tetszett a slágeres vonal, amit 86-ban a Somewhere in Time-mal megkezdett, majd 88-ban a Seventh Son Of A Seventh Son-nal tökéletesített a csapat. Sok rajongó fanyalgott a szintik, meg a progresszívebb történet meséléses, mégis slágeresebb zenei világtól. Adrian Smith vezette ekkor főleg ezt stílus váltást, - aki ez után megcsinálta az ASAP (Adrian Smith and Project) projectet Zak Starkey dobossal (Ringo Starr fia), ami ezt a vonalat, maiden elemektől mentesítve vitte tovább 89-ben a Silver and Gold lemezzel. 90-ben pedig ki is vált a Maidenből.

Valljuk be: ez a lemez vérbeli Maiden zenei fodulatokkal van tele, szintik meg slágerek ide- vagy oda. Dalszerzőként ezek a legsikerültebb darabok...

Ez az utolsó Maiden lemez, ahol Nicko McBrain dobolása feltétel nélkül tetszik. (Ötletes kiállások, kiszámíthatatlan ütem képletek.) Ez a lemez volt az a lemez, ahol Bruce Dickinson csúcsformában volt. Ez az a lemez, ahol Steve Harris nem elsősorban "főnök" volt, sokkal inkább basszgitározott.

Mestermunka: Mindenki ismerte (ismeri) a dalokat, még a sarkon a fűszeres is ezt fújta. Nem meglepő, hogy az angol eladási listák élén volt a csapat a lemezzel.

Meg persze: ez az a lemez, ahol minden dal (metal) sláger, mégis a lemez: összefüggő kerek egész. A BIG Maiden slágerek, illetve a lemezről kimásolt maxik: CAN I PLAY WITH MADNESS (3. a maxi listán), THE EVIL THAT MEN DO (5. a maxi listán), THE CLAIRVOYANT (6. a maxi listán) átlépték a pop csatornák határát, a zenekar történetében elsőként és utoljára.

Az "élenjárás" hosszú turnéra vitte a csapatot. A turné eljutott Budapestre is, amikor a zenekar történetében másodszor járt hazánkban. Elsőként 1984-ben a Budapest Sportcsarnok parkolójában játszottak, 1988. augusztus 31-én viszont már az MTK-pályát töltötték csurig. A Monsters of Rock sorozat hazai állomásán léptek fel, akkori szemmel felfoghatatlanul látványos műsorukban a pirotechnika és a "báb"-technika remekmű volt. Ezzel, hazánkban talán elsőként ők mutattak be "nyugati" bandaként teljes műsort. (- ráadásul mindkét koncerten voltam is.)

Olyannyira látványosak és hangosak voltak, hogy előtte, 1988. augusztus 20-án, a Donington 'Monsters of Rock' Fesztiválon headlinerként a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerültek:

"Largest PA system: On Aug 20th 1988 at the Castle Donington 'Monsters of Rock' Festival a total of 360 Turbosound cabinets offering a potential 523kW of programme power, formed the largest front-of-house PA. The average Sound Pressure Level at the mixing tower was 118dB, peaking at a maximum of 124dB during Iron Maiden's set. It took five days to set up the system."

Ezen a csúcson majdnem szét is esett a Maiden.

bcsaba (2005.09.23.)

Anyám volt a 80-as években Iron Maiden rajongó 30 éves fejjel. Hogy akkor mi ütött belé ma se értem, mindenesetre a korszak albumait én is sokat hallottam, bár megkülönböztetni a borítókat már akkor se tudtam. Egy Kalapácsos Pokolgép rajongónak pl. ha van egy kis józan ítélőképessége megdöbbentő lehet hallgatni, hogy mit össze nyúltak idehaza ettől a zenekartól.

Manapság már nem rajongok a galoppmetálért, de azért ennek a zenekarnak még ma is vannak szerethető dolgai számomra. Talán mert ez a lemez egy kicsit popmetál. Nem sok olyan metálsláger van, mint a Can I Play With Madness, amit az is ismer hallásból a rádiókból, aki a címre bután bámul. Vagy olyan még vállalható popperkedés, mint amit a The Evil That Men Do-ban bemutatnak. A címadó szám meg kifejezetten egyedi ötletes. Feszes basszusok, jó dobtémák az egész lemezen, finoman elhelyezett billentyűk, profik nagyon, ez megkérdőjelezhetetlen.

Jártak már párszor Magyarországon is koncertezni, jönnek is még, Bruce Dickinson megint itt énekel, mi kell még? Hát talán egy kis Iron Majdnem, de az már egy másik cikk.

Gergely:

Hű, hol is kezdjem? Nehéz egy ilyen klasszikus banda bízvást klasszikusnak nevezhető lemezéről írni, pláne, hogy igazából soha nem voltam Maiden-rajongó. Az album megjelenésekor még csak keresgéltem a fonalat zenei téren, utána meg, amikor a heavy metal még menő volt, a Depeche Mode-nál és a dark wave-nél kötöttem ki, aztán meg a thrash metalon át találtam vissza a klasszikus metal vonalhoz (mikor az már egyáltalán nem volt menő).

A Maiden viszont valahogy akkor is kimaradt. Tisztelem őket, mint zenészeket, mint a műfaj egyik kiemelkedő képviselőjét, de valahogy mégsem az én világom. Talán Bruce Dickinson miatt. Óriási torok, simán leüvölti az ember fejét, állóképesség is van benne, hiszen végig bír intenzíven énekelni egy koncertet (majd másnap még egyet, és így tovább), tud is bánni a hangjával, van egyénisége, karizmája, ami csak kell, és mégis... valahogy nem kompatibilis velem. Persze meglehet, a hiba az én készülékemben van.

Mindezzel együtt be kell látnom, hogy az album tele van szuper metal-témákkal, alapmű értékű riffekkel, a zenészek természetesen értik a dolgukat, a gitárszólók és ikergitárok meg szintén legendává váltak. A dalok közül számomra három emelkedik ki a mezőnyből: a nyitó ’Can I Play With Madness’, a címadó nóta, illetve az azt követő ’The Clairvoyant’. A nyitódal abszolút rádióbarát sláger, a hossza is alkalmassá teszi a kommersz sikerekre, hiszen a maga három és fél percével a legrövidebb a korongon. A címadó dal épp az ellenkezője ilyen téren, csaknem tíz percével messze a leghosszabb opusz. Van benne sok instrumentális rész, na azok valami fenomenálisak! Nem bánnám, ha olyanból több is lenne a CD-n (LP-n). Hát igen, ahogy ott a nyolcadik perc elején bejön a gitárszóló, ott valami különösen nagyszerű kezdődik, és tart is több mint két mozgalmas percen át. A harmadik általam kiemelt szerzemény, a ’The Clairvoyant’ csúcspontja számomra az, amikor a versszakból a refrénbe vált a dal, az a váltás teszi fel a pontot az ’i’-re, vagyis egy amúgy is jól megírt heavy metal dalra. Hát kábé ezek jutottak eszembe a lemezzel kapcsolatban most, mintegy 17 évvel a megjelenése után. Mindenképpen emlékezetes rock-történeti darabról van szó – hazájában listavezető is volt(!) –, de én ma nem kapok mattot tőle, azzal együtt, hogy kellemes hallgatnivalót számomra, a ’megrögzött nem Maiden-fan’ számára is tartogat a korong.
















Track lista:

1. Moonchild (Adrian Smith, Bruce Dickinson) - 5:40
2. Infinite Dreams (Steve Harris) - 6:08
3. Can I Play with Madness (Smith, Dickinson, Harris) - 3:31
4. The Evil That Men Do (Smith, Dickinson, Harris) - 4:33
5. Seventh Son of a Seventh Son (Harris) - 9:53
6. The Prophecy (Dave Murray, Harris) - 5:05
7. The Clairvoyant (Harris) - 4:27
8. Only the Good Die Young (Harris, Dickinson) - 4:40

Közreműködő zenészek:

Bruce Dickinson - ének
Dave Murray - gitár
Adrian Smith (Psycho Motel, Primal Rock Rebellion) - gitár, szintetizátor
Steve Harris – basszusgitár, gitár-szintetizátor
Nicko McBrain - dob

producer: Martin Birch

Lemezeik:

1980 - Iron Maiden
1981 - Killers
1982 - The Number of the Beast
1983 - Piece of Mind
1984 - Powerslave
1986 - Somewhere in Time
1988 - Seventh Son of a Seventh Son (dalszöveg)
1990 - No Prayer for the Dying
1992 - Fear of the Dark
1995 - The X Factor
1998 - Virtual XI
2000 - Brave New World
2003 - Dance of Death (-2-, lépésről lépésre)
2006 - A Matter of Life and Death (-2-)
2010 - The Final Frontier

Egyéb kiadványok:
1980 - Live!! + One - EP
1981 - Live at the Rainbow - Video, VHS
1981 - Maiden Japan - EP
1983 - Video Pieces - Video, VHS
1984 - Behind the Iron Curtain - Video, VHS
1985 - Live After Death - Live album, Video, VHS
1987 - 12 Wasted Years - Video, VHS
1989 - Maiden England - Video, VHS
1990 - Running Free - Sanctuary - EP
1990 - Women in Uniform - Twilight Zone - EP
1990 - Purgatory - Maiden Japan - EP
1990 - Run to the Hills - The Number of the Beast - EP
1990 - Flight of Icarus - The Trooper - EP
1990 - 2 Minutes to Midnight - Aces High - EP
1990 - Running Free - Run to the Hills - EP
1990 - Wasted Years - Stranger in a Strangeland - EP
1990 - Can I Play With Madness - The Evil That Men Do - EP
1990 - The Clairvoyant - Infinite Dreams - EP
1990 - The First Ten Years - Video, VHS
1992 - From There to Eternity - Video, VHS
1993 - A Real Live One - Live album
1993 - A Real Dead One - Live album
1993 - Live at Donington - Live album
1993 - Donington Live 1992 - Video, VHS
1994 - Raising Hell - Video, VHS
1994 - Maiden England - Live album
1995 - The Story So Far Part One - Boxed set
1995 - The Story So Far Part Two - Boxed set
1996 - Best of the Beast - válogatás
1998 - Eddie Head - Boxed set
1999 - Ed Hunter - válogatás
2001 - Classic Albums: The Number of the Beast - DVD
2002 - Rock in Rio - Live album
2002 - 17 Numbers by the Beast - válogatás
2002 - Rock in Rio - DVD
2002 - Edward the Great - válogatás
2003 - Rainmaiker - maxi single
2002 - Eddie's Archive - Boxed set
2003 - Visions of the Beast - DVD
2004 - No More Lies - EP
2004 - The Early Days - DVD
2005 - The Essential Iron Maiden - válogatás
2005 - Death on the Road - Live album
2006 - Death on the Road - DVD
2008 - Live After Death (-2-) - DVD
2008 - Somewhere Back in Time - The Best of: 1980-1989 - válogatás
2009 - Flight 666 - DVD
2009 - Flight 666: The Original Soundtrack - Live album
2012 - En Vivo!

Kiadó:
EMI
Honlap:
www.ironmaiden.com
facebook.com/ironmaiden


rovat lapozó


Még, még, még...




 

Ajánló









Ez is érdekelhet

The Dark Element - The Dark Element (2017)
A Frontiers bemutatja a Dark Element nevű friss szimfonikus metálos projektjét, amiben Anette Olzon tér vissza a Nightwish világába... Az énekesnő mögött

Tovább...
Steve Walsh - Black Butterfly (2017)
Az idén 66 éves Steve Walsh a Kansas énekes-billentyűseként lett a műfajának szupersztárja, ahol 1973–'81 és '85-2014 között dolgozott. Énekhangja és stílusa

Tovább...
Hollywood Undead - Five (2017)
A manapság odaát egyre népszerűbb rap-rock műfaj egyik követője a Hollywood Undead nevű kapucnis-maszkos fiúcsapat, ami Los Angeles-ben alakult 2005-ben. A friss

Tovább...
Vandenberg's Moonkings - MK II (2017)
Adrian Vandenberg gitáros neve összeforrt a Whitesnake-kel, ahol '85 és '97 között dolgozott. Aztán 2014-ben a gitáros betöltötte a kerek

Tovább...
Butcher Babies - Lilith (2017)
A Wendy O. Williams-féle Plasmatics egyik nagy show-eleme volt annak idején, amikor a Butcher Baby című dala közben, a szétdrogozott énekesnő kvázi félmeztelenül

Tovább...












Klipmánia