Passzio.hu - Alapítvány - Jelek a horizontról (2005)

Ez egy meglepően jó album. Klasszikus rockzene, de kliséktől mentes, friss hatású. Nem modern, de korszerű. Mintha néha direkt kerülnék a szabványos megoldásokat. Ének és szövegcentrikus album. Ezzel együtt szöveg és zene teljes mértékben harmóniában van. Stúdiózenészek profi munkája. Nagyon jól szól az album, dögös, harapós, talán a dobhang sikerült túl hangsúlyosra. Mint írtam stúdiózenészek készítették, de nem bérmunkában, hanem ezúttal saját örömükre és szájízük szerint alkottak. Furcsa módon ez biztosítja szerintem, hogy ezt a lemezt hallgatva végre tiszta levegővel szívhatom tele a tüdőm, nincs pénzszaga a produkciónak, a legkevésbé sem trendkövető, mivel elkészítésekor még volt szponzor a hátuk mögött, ezért bátran csinálhattak olyat, ami nem felétlenül piacbarát, tehát nem gagyi. Van benne egy egészséges popvonulat, de ettől csak befogadhatóbb, és nem gyengébb a produktum.

Ezt a zenekarnevet inkább az Alapi Band kitalálásakor kellett volna valakinek súgni, de így se késő, hogy jól álljon a szóvicc, bár ez a zenekar nem Alapi István zenekara, én úgy érzem a lemez igazi atyja az énekes, Kovács Attila. A dalok jó részét ő jegyzi, és ez érződik abból is, hogy mennyire jól álnak a szerzemények hangadottságaira.

Az első szám a Megérkeztél hatásos kezdet, belecsapnak a lecsóba, egyben megadják az album alaphangját. A második dal az Igazi vágy kiváló alkalom arra, hogy a magyar rockzene két tekerőbajnokát, Tátrai Tibort és Alapi Istvánt megcsodálhassuk egyszerre. Igazság szerint előítéletekkel telítetten szántam rá magam, hogy meghallgassam a lemezt, miután megkaptam 10 napig elő se vettem. Alapi Istvánt eddig csak egy jó profi iparosembernek tartottam, aki az Eddában alkalmazott. Nagyon pozitívan csalódtam. Általában elmondható az albummal kapcsolatban, hogy nem teker öncélúan, integráns része az egésznek. És Tátrai sem játsza szét szokásához híven ezt a számot. Ebből a dalból lehetne egy jó kis rádiós sláger, de mert túl jó valószínűleg nem lesz. Egyetlen dallal nem tudtam megbarátkozni a lemezen, ez a 3. nóta, a Dobd ki a TV-t. A refrénrész dallama taszít. Viszont a szöveg itt is kiváló:

"Szabvány mosolyú
Gyorséttermi sztár
Reklám és sorozat között
Hiányosan jól öltözött"

A 4. dal a Hazafelé kéttételes darab. Latin gitármotívumok közt a szám kórusos része kosztümös horrorfilmeket idéz, míg a keményebb rész egy pattogós nyelvezetű rock. A Nekem te jutottál a legvidámabb darab szellős akusztikusságával.

Azt hiszem sokadszori meghallgatás után a címadó szám lett a kedvencem. Általában jellemző az albumra, hogy kompakt dalokból áll, de ennek a számnak van egy progresszívnek mondható íze a tempóváltással, a vonósokkal. Kiváló. Színezik az albumot az olyan darabok, mint a Nézz rám táncolható funkys hangulatukkal, fúvósokkal kiegészülve. A dalban van szaxi, trombita, harsona (Besenyő Brass). Nem lehet nem szeretni ezt a dalt.

Lírai dal a Kell egy ünnep. Talán ez hasonlít leginkább az Edda világára, amitől féltem a lemez meghallgatása előtt, bár ezt a dalt sem Alapi írta. Mindenesetre ez hitelesebb, mint az Edda ömlengése. Talán ez a legsablonosabb darabja az albumnak. Egyébként nem rossz, végülis ez ízlés dolga, midnenesetre ezzel és a 11. Valaki valakit akarral ez a stílus ki is lett pipálva szerencsére.

Sok zenész szerepel a lemezen. A 9. dalban (Bohóc opera) Sipos Péter az Irigy Hónaljmirigy legjobb fauonja énekel végre a saját hangján. Erre már rég kívácsi voltam, hogy mit tud, ha nem paródiát csinál, hanem komoly rockdalt. Mostani tevékenységük helyett inkább ilyesmit kellene csinálnia. A dal komolyabb elgondolkodtatóbb felvetéseket tartalmaz. Lehet bánatos, boldogtalan az is, aki hivatalból állandóan vigyorog. A látszat csal.

Tizedikként A jövő héten megint egy zeneileg slágeresebb, mégis a szöveg miatt keményebb darab.

"Múlik a szerelem
Elfogy a hitelem
Kikap a csapatom újra
Kopik a gyűrű a jobbik kezemen"

Az album vége nem olyan erős, mint az eleje. A Máshol és a lassabb tempójú záródarab, Az éji sötét kevésbé tetszik. Bár utóbbi egyébként szép dal. 13. a Bocs kifejezetten progresszív, az elején a billentyűk benne nekem a 70-es évek szintetizátorhangjait idézik, olyan, mintha Panta Rhei szólna.

Ajánlom mindenki szíves figyelmébe az albumot, igényes anyag. Különösen az apró nüanszokra érdemes odafigyelni, pár szám letölthető a honlapjukról.

www.alapitvany.com

Tracklista:

Megérkeztél
Igazi vágy
Dobd ki a TV-t
Hazafelé
Nekem te jutottál
Jelek a horizontról
Nézz rám
Kell egy ünnep
Bohóc opera
A jövő héten
Valaki valakit akar
Máshol
Bocs
Az éji sötétség

Bálint Csaba (2006.01.09.)