Mute Records micro-site: Depeche Mode

Megjelent: 2009. május 18. hétfő 12:00
Szerző: szimpatic
 Cikkek 

Mute Records micro-site - művészek A-tól Z-ig: Depeche Mode

„A semmiből eljutni idáig hét év alatt, fantasztikus érzés volt.” A mai napig szívesen emlékszik vissza a Mute nagyfőnöke, Daniel Miller arra a napra, amikor a Depeche Mode - akiket 1980-ban, a Fad Gadget előzenekaraként felfedezett - 1988. június 18-án 70.000 nézővel töltötte meg a hatalmas kaliforniai Rose Bowl stadiont. Előrelátásáról tett tanúbizonyságot, hogy az akkoriban divatos szinti-pop bandák közült, mint pl. a Soft Cell, az OMD vagy a Human League ő pont ezt az együttest szerződtette le - későbbi fejőstehénként - a Mute-hoz. Habár, Dave Gahan, Andy Fletcher, Martin Gore és Vince Clarke (lásd: Erasure) a ’80-as évek elején még szörnyen öltözködtek, mégis olyan dallamokat csaltak elő analóg szintetizátoraikból, melyekkel hamarosan magukra vonták Anglia figyelmét...



 Jazz legendái: COOTIE WILLIAMS

Megjelent: 2009. május 17. vasárnap 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- Charles Melvin Williams néven 1911. július 10-én született az alabamai Mobile-ban, Egyesült Államok, 1985. szeptember 15-én hunyt el. Williams autodidakta trombitás, a húszas évek közepén lett profi zenész, mégpedig a Lester Young vezette családi bandában. Később számos New York-i zenekarban játszott, többek között Chick Webb és Fletcher Henderson vezetésével. 1929-ben Bubber Miley-t váltotta fel Duke Ellington zenekarában, és 11 esztendeig maradt a csapat tagja. Ez idő alatt számos más zenekarvezetővel is készített hanglemezfelvételeket, nevezetesen Lionel Hampton és Teddy Wilson vezetésével (néhány olyan lemezén, ahol Billie Holidayt kísérte).


 Jazz legendái: ALAN WILKINSON

Megjelent: 2009. május 16. szombat 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1954. augusztus 2-án született az Essex grófságbeli Ilfordban, Anglia. Wilkinson 12 esztendős korától gitározott, miután korábban 8 és 11 éves kora között trombitált. Egyéves könyvtárosképzőt végzett Manchesterben, majd a leedsi művészeti iskolába járt. 1978-ban vásárolt egy szaxofont, Crow-ban játszott Matthew Coe (másnéven Xero Slingsby), Richard Bostock (basszus) és Paul Hession (dob) társaságában. Bemutatkozott a brit és az európai improvizációs színpadon, 1983-ban Hessionnel és Akemi Kuniyoski-Kuhnnel bemutatkozott az Antwerp Free Music Festivalon...


 Jazz legendái: TONY OXLEY

Megjelent: 2009. május 10. vasárnap 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1938. június 15-én született a Yorkshire grófságbeli Sheffieldben, Anglia. Oxley nyolcesztendős korában autodidaktaként kezdett zongorázni, és csak 17 évesen kezdett dobolni. 1957-től 1960-ig tartó katonai szolgálata alatt dobtanulmányokat és elméleti stúdiumokat végzett, majd az elkövetkező négy esztendőben Sheffieldben saját együttesét vezette. 1963-tól 1967-ig Derek Baileyvel és a bőgős/komponista Gavin Bryarsszal dolgozott, egyfajta absztrakt, szabadon improvizált zenét alakítottak ki.



 Jazz legendái: MIKE OSBORNE

Megjelent: 2009. május 09. szombat 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1941. szeptember 28-án született az angliai Herefordban. 2007. szeptember 28-án hunyt el. Osborne az iskolai zenekarban hegedült, majd a Guildhall Schoolban klarinétozott. Zongorázott is, ám amióta profi lett, azóta az altszaxofon lett a fő hangszere. Példaképei Phil Woods, Joe Henderson és Jackie McLean, akiknek sarkos, a hangokkal spóroló soundját átvette, de gyakran hasonlítják Ornette Colemanhoz is, mégpedig azért, mert képes a free dallamok hosszú, intenzív, méltóságteljes előadására.


 Jazz legendái: RICHIE KAMUCA

Megjelent: 2009. május 04. hétfő 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1930. július 23-án született a Pennsylvania állambeli Philadelphiában, Egyesült Államok, 1977. július 22-én hunyt el. A szülővárosában és környékén végzett munkák után Kamuca 1952-ben tenorszaxofonosként csatlakozott a Stan Kenton Orchestrához. Két évvel később Woody Herman bandjében működött, és a nyugati parton telepedett le, ahol többek között olyan zenészekkel koncertezett és készített lemezfelvételeket, mint Shelly Manne és Shorty Rogers. 1955-ben Harry Edisonnal együtt a Sy Touff Octet és Quintet tagja volt, amely Johnny Mandel hangszereléseket vett lemezre a Pacific Jazznél.


 Jazz legendái: MAX KAMINSKY

Megjelent: 2009. május 03. vasárnap 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1908. szeptember 7-én született a Massachusetts állambeli Brocktonban, Egyesült Államok. 1994. szeptember 6-án hunyt el. Kaminsky erőteljes, élénk trombitás, aki rövid ideig számos big banddel, többek között Tommy Dorsey és Artie Shaw vezetésével dolgozott, de többnyire a chicagói stílusú kisegyüttesekkel hozzák kapcsolatba. Kaminsky 1924 körül bostoni bandákkal startolt. A húszas évek végén New Yorkban George Wettlinggel és Bud Freemannel játszott, Red Nicholsszal turnézott. A harmincas években és a negyvenes évek elején számos zenekarvezetővel dolgozott, például Leo Reisman, Joe Venuti, Pee Wee Russell, Tony Pastor, Tommy Dorsey, Alvino Ray és Joe Marsala társaságában. 1942-43-ban Artie Shaw hires flottazenekarában játszott...


 Jazz legendái: DICK HYMAN

Megjelent: 2009. május 02. szombat 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1927. március 8-án született a New York államban levő New York Cityben, Egyesült Államok. Hyman klasszikus zenei tanulmányok után a jazz irányában tájékozódott, valamint a zene más területe iránt is. A negyvenes évek végén szülővárosában és környékén zongorázott, vezető bop zenészekkel dolgozott, közöttük olyan "alapító atyákkal", mint Charlie Parker és Dizzy Gillespie. Az ötvenes évek elején kezdődött hosszú stúdiózenészi karrierje, zongorázott, hangszerelt, komponált, zeneka-rokat vezetett. Stúdiómunkája nem akadályozta meg abban, hogy aktívan részt vegyen a jazzeseményekben, amelyek közül sokat ő szervezett. Erőteljesen érdeklődött a jazz története iránt és különösen a jazz-zongora fejlődése iránt.



 Rob Thomas - rocksztár a szomszédból!

Megjelent: 2009. április 28. kedd 18:00
Szerző: pjuan
 Cikkek 

A Matchbox Twenty híressé tette, a "Smooth" pedig gazdaggá - Rob Thomas most a twitteren mesél el mindent új lemezéről, a Cradlesongról: "Öregem, eljutottam arra szintre, hogy várom, hogy valami történjen, hogy írhassak róla a Twitteren" - mondja Rob. Írt ott már mindenféléről: a Billboard interjúról, a Bloomingdale fotózásról, mozizásról, betegségről és hogy mit reggelizett. Azt gondolnád, hogy az egész ebédszünetét ezzel tölti. Neki azonban más a munkaideje, mint egy átlagembernek. "A rocksztárságot én mindig a napi munkámnak tekintettem, csak éppen nekem az a munkám, hogy dalokat írok és előadom őket."

Egy felmérés szerint a 13 évesnél idősebb amerikai lakosság 1/3-a tudja ki az a Rob Thomas, és ennek 68%-a rajongónak is vallja magát. A Matchbox Twenty eddigi albumai 15,2 millió példányban keltek el csak Amerikában, Rob előző szólólemeze pedig 1,6 millió kópiában. Thomas azonban ettől még nem veszi készpénznek, hogy második stúdióalbuma, a június 30-án megjelenő "Cradlesong" is kelendő lesz, ezért minden lehetőséget megragad a lemez népszerűsítésére, beleértve a Twittert is...


 Jazz legendái: KENNY DORHAM

Megjelent: 2009. április 26. vasárnap 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- McKinley Howard Dorham néven 1924. augusztus 30-án született a texasi Fairfieldben, Egyesült Államok, 1972. december 5-én hunyt el. Dorham középiskolás korában tanult meg trombitálni, és a negyvenes évek végének számos bandjében, például Lionel Hamptonéban játszott, valamint a zenei szempontból sokkal fontosabb, bop-orientált Dizzy Gillespie és Billy Eckstine zenekarokban szerepelt. 1948-ban Charlie Parker kvintettjében Miles Davis-t követte trombitásként, majd 1954-ben csatlakozott Horace Silverhez, annak a zenekarnak első változatában, amely végül Art Blakey's Jazz Messengers néven működött hosszú ideig. Max Roach-csal is dolgozott, amikor Roach zenekarának másik vezetője, Clifford Brown elhunyt. Szerepelt Sonny Rollins-szal és Charles Mingus-szal is.


 Jazz legendái: PAUL DESMOND

Megjelent: 2009. április 25. szombat 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- Paul Breitenfeld néven 1924. november 25-én született a kaliforniai San Franciscóban, Egyesült Államok. 1977. május 30-án hunyt el. Az altszaxofonos Paul Desmondot úgy ismeri mindenki leginkább, mint a Dave Brubeck kvartett tagját, amelyben 1951-től 1967-ig játszott, és amelynek legnagyobb sikeréhez saját kompozíciójával, a slágerré vált “Take Five"-val járult hozzá. Ugyanakkor rajongói és a kritikusok egyaránt állítják, hogy a legjobb munkái Brubeck gyakran merev, hűvös improvizációitól, furfangos, ravasz ütemjelzéseitől távol készültek.


 Jazz legendái: LOL COXHILL

Megjelent: 2009. április 19. vasárnap 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- Lowen Coxhill néven 1932. szeptember 19-én született a hampshire-i grófságban levő Portsmouth-ban, Anglia. Coxhill a hatvanas években különböző zenekarok szopránszaxofonosaként tűnt fel. Kezdetben egyaránt otthon volt a rhythm & blues énekeseknél, a rockcsoportoknál, a free jazz együttesekben és különösen szeretett kíséret nélküli szólókat játszari. Alkalmilag azonban örömmel zenélt tradicionális együttesekben is. A hetvenes és nyolcvanas években olyan zenészekkel játszott együtt, mint Chris McGregor's Brotherhood Of Breath, Bobby Wellins, Evan Parker, Derek Bailey és Tony Coe.


 Nightwish European Deja Vu Tour - 2009

Megjelent: 2009. április 19. vasárnap 00:00
Szerző: bcsaba
 Cikkek 

A Nightwish 3 hónapos szünet után idén tavasszal ismét útra kelt és folytatta a két évvel ez-előtt kiadott Dark Passion Play című albumának koncertkörútját. Bár a turné egyetlen állomásán sem voltam ott, de a rajongók által készített és az interneten látható felvételek alapján sikerült arról képet szereznem, hogy milyen lett a Nightwish 2009-ben. Számomra az összkép mindenképpen pozitív, de ha nem akarok ilyen visszafogott lenni mondhatom azt is, hogy a Nightwish ezúttal engem teljes mértékben lenyűgözött.

A turné folytatása előtt természetesen a zenekar a próbateremben dolgozott, ahová a youtube révén a rajongók is bepillanthattak. (Romanticide, Amaranth). Nem csak egyszerűen eljátszották ezeket a dalokat, hanem már a leendő díszletek között, a várható pirotechnikai elemeket is kipróbálták, ami már ekkor is sejtetni engedte, hogy óriási élmények várnak a koncertek közönségére. A díszletek (Tuomas hajója, az óriási horgony, a kontrollokat rejtő sziklák) alapján nagyon sokáig azt hittem, hogy a turné neve (Deja Vu) az Oceanborn című albumukra utal vissza, de később kiderült, hogy tévedtem. Arra, hogy mit is akar jelenteni a Deja Vu ebben az esetben később visszatérek. - Horcsin Attila írása


 Jazz legendái: CURTIS COUNCE

Megjelent: 2009. április 18. szombat 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1926. január 23-án született a Missouri államban levő Kansas Cityben, Egyesült Államok. Különböző hangszerek tanulmányozása után Counce bőgősként csatlakozott Nat Towles Territory zenekarához. Ez a negyvenes évek elején történt, és az elkövetkező három évben Edgar Hayesszel játszott. Az évtized végén Counce intenzív kapcsolatba került a nyugati parti bebopperekkel, akik a jazz “cool iskoláját" kialakították.



Összesen 89.866.308 találatot kaptunk az oldal 2003 júliusi indítása óta!



 Jazz legendái: BETTY CARTER

Megjelent: 2009. április 11. szombat 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- Lillie Mae Jones néven 1930. május 16-án született a Michigan állambeli Hintben, Egyesült Államok. Detroitban nőtt fel. Carter számos vendégszereplő zenésszel énekelt, így Charlie Parkerrel és Dizzy Gillespie-vel is. Tinédzserkora végén csatlakozott Lionel Hamptonhoz, és felvette a Lorraine Carter művésznevet. Hamptonnal "sem vele - sem nélküle" kapcsolatba került. Carter bopérzéséért az enyhén szólva ócsárló "Bebop Betty" becenevet kapta Hamptontól, ami az egész szakmában elterjedt. Az ötvenes évek elején a rhythm & blues színpadon dolgozott, Muddy Waters nagyságrendű művészekkel is. Az ötvenes és a hatvanas években többnyire New York Cityben és környékén tevékenykedett, mint független és avatott énekesnő. Részt vett Ray Charles turnéin, akivel egy magas színvonalú duett-albumot is készítettek, de azért inkább saját show- és klubfellépéseire koncentrált.


 Mesélek, ha érdekel... 15. rész: vegyük elő a 45-ös bakeliteket

Megjelent: 2009. április 11. szombat 12:05
Szerző: georg
 Cikkek 

...és valami Záró féleség... A legjobban az tetszett – legalább nekem okozzon örömöt, nem? - hogy miután ugyanabba a Windows lap formátumba gépeltem ezt is mint a 14-es számú cikket, átírtam a címet és kitöröltem a korábbi szöveget, kijelölve, delete, meg enter. A törlés után maradt a legaljáról annyi, hogy „george”...

De rájöttem: szerintem senki nem kíváncsi a fedőnév mögötti „arcra”! Na mindegy: én, aki írtam az eddigieket, - az a nevem - köszönöm, hogy megtiszteltetek azzal, hogy eddig olvastátok az írásokat. Kicsit túl személyes összeállítások voltak, de szeretném elmondani, csak annyira volt személyes, hogy többeket is megérintett: New Yorkból jött levél beleszólva, válaszolva és írásomat kiegészítve. Van Szegeden, aki kinyomtatva gyűjti a passzio.hu lapokat... Egyik-másik oldalra, eddig összesítve - most szántam rá az időt - mai napig... közel, vagy azóta több mint összesen 2.600-an klikkeltek rá. Azért ez jó...


 Jazz legendái: DON CHERRY

Megjelent: 2009. április 05. vasárnap 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1936. november 18-án született az oklahomai Oklahoma Cityben, Egyesült Államok. Cherry Los Angeles-i középiskolás évei alatt kezdett trombitálni. Ebben a városban nőtt fel. Zongorázott is, és első nyilvános fellépésein ezen a hangszeren mutatkozott be rhythm & blues zenekarokban. Korai zenészbarátja volt Billy Higgins, továbbá az ötvenes évek közepén a két zenész, akik bebopot játszottak, csatlakozott Ornette Colemanhoz, és a free jazz új koncepciójához saját zenei elképzeléseiket kezdték alkalmazni. Cherry és Higgins játszottak Coleman 1958-as kvintett albumán, a Something Else!!!!-en, azon az albumon, amely a szabadság-alapelv korai és jelentős virágzását képviseli.


 Chris Isaak - Mr. Lucky (2009, info)

Megjelent: 2009. április 04. szombat 00:00
Szerző: pjuan
 Cikkek 

Az új album megjeleik árpilis 17-én! A Mr. Lucky, Chris Isaak lenyűgöző új mesterműve, megmutatja a tökéletes egyensúlyt a nagy szerelem eksztázisa és megszakadt szív agoniája között. A Mr Lucky olyan szenvedélyes, mélyen átélt zenét mutat meg, mint korábban néhány Sinatra album. A 21. században a Mr. Lucky egy olyan dalciklus, mely szól a jó szerencséről, amit kiérdemeltünk, és a balszerencséről, amitől nem tudunk megszabadulni. Egészen a legelső daltól, mely a csodálatos és kínzó “Cheaters Town” az utolsó “Big, Wide Wonderful World” című dalig, Isaak egy sötét, ám gyönyörű utazásra visz minket. Egy olyan utazásra, melyet a sajátunknak érezhetünk.

„Jól, vagy rosszul, de ezek a dalok valóban azt mutatják meg valamilyen módon, hogy hol tartok most az életemben.” – meséli Isaak. „Azt nem tudnám megmondani, hogy ez a pont hol is van igazán, de az biztos, hogy amikor hallgatom ezeket a dalokat, mindegyik jelentéssel bír számomra. Az az igazság, hogy nagyon sokat adtam magamból a dalokban. Ha az emberek, akik hallgatják, rám ismernek a dalokban, akkor az azt jelenti, hogy jól végzem a dolgomat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy bárki, aki már volt szerelmes, saját magára ismerhet a dalokban.”


 Mesélek, ha érdekel... 14. rész, folytatás: most már kérem a jegyeket is...

Megjelent: 2009. március 28. szombat 12:00
Szerző: georg
 Cikkek 

Minden előző koncert és jegyszedő tevékenység folytatása következik. Eddigre már Majorfalvy barátommal rekordot is döntöttünk, amikor a Népstadion 26-os szektorában kettőnkről készült egy fotó, amikor a Magyarország-Luxemburg válogatott mérkőzés összes ott ülő néző-rendező-székfoglaló személyek mi voltunk - ketten - és ez meg is jelent valami lapban. Így vonultam be a magyar sajtófotó történelembe. A sajnálatos, hogy az üres szektor fotózásának távlata miatt nem nagyon vagyok felismerhető: két pasi ül dideregve a lépcső melletti székeken... én az unokáimnak is mutatni fogom, hogy az a pontszerű felismerhetetlen ábra - ő a nagyapád...

Labdarúgó folytatás: 1984. szeptemberében lépett fel a „legendás sportarénában” – a Czabán Samu téri Volán pályán - az ott játszó csapathoz viszonyítottan majdnem annyira ismert, de nézőszámban „Fradi” méretű tábort megmozgató zenekar: a Motörhead


 Mesélek, ha érdekel... 14. rész: koncertek jeggyel és nélkül

Megjelent: 2009. március 25. szerda 12:00
Szerző: georg
 Cikkek 

Ebben, majd a fejezet második rész maradványában koncertélményekről szeretnék írni, - koncertekről, melyekre vagy vettem jegyet, vagy tőled kértem, ha be akartál menni... Első volt a rácsodálkozás: (elnézést, ez egy Fonográf szövegből „van lopva” – de csak utólag vettem észre) tehát mint - valós néző és jegyvásárló; Második: a rendező, beengedő, jegyszedő (itt sajnos a külső kordon jegyszedőjeként némelyik koncertről komolyabb élményt nem tudok felidézni). Mondjuk egy olyan Santana koncertről, ahol a BS beengedő részének legkülső blokádján állva, csak a tömeg vonulását mesélhetném el. Illetve a fia születésének folytonos bejelentését, amiről az értesítést „mindannyiszor éppen most kapta meg”. De ha ez félórás ráadást ért... Harmadik: nézőtéri-, vagy küzdőtéri rendező, ilyenkor több ismétlésben is élvezhettem egyik-másik koncertet.



Sorstársunk
rockmuzeum.ini.hu


 Jazz legendái: VIC BERTON

Megjelent: 2009. március 21. szombat 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- Victor Cohen néven, 1896. május 6-án született az Illinois állambeli Chicago-ban, Egyesült Államok, 1951. december 26-án hunyt el. Gyermekkorában kezdett zongorázni és hegedülni, majd hétesztendős korában Milwaukeeban az Alhambra Színház zenekarában dobolt. Tinédzserévei elején ütőhangszeres tanulmányokat folytatott, és klasszikus zenekarokkal dolgozott, majd az első világháború alatt a John Philip Sousa vezette zenekarral játszott. A húszas évek elején Bert Chicagóban játszott számos névtelen jazzegyüttesben, és menedzseléssel is foglalkozni kezdett. 1924-ben volt a Wolverines zenekar menedzsere, amellyel alkalmilag maga is fellépett.


 Mesélek, ha érdekel 13. rész... ÍST JUROP

Megjelent: 2009. március 19. csütörtök 18:00
Szerző: georg
 Cikkek 

Kelet Európa... anno - a cikk tárgya, saját és baráti emlékekből táplálkozva. A legjobb poén az akkor volt, mikor angol nyelven nyomattuk 1973-ban, több buliban egy lengyel bandának az „ő zenéjüket”, - senki nem vette észre, hogy nem valódi angolszász.


 Jazz legendái: BUNNY BERIGAN

Megjelent: 2009. március 15. vasárnap 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- Rowland Bemart Berigan néven 1908. november 2-án született a wisconsini Hilbert Calumet-ben, Egyesült Államok, 1942. június 2-án hunyt el. Berigan, a swingkorszak legjelentősebb trombitásainak egyike, akire nagy befolyással volt Louis Armstrong, és példaképe intonációjával és lendületével játszott a legjobban. A harmincas évek elején számos zenekarral, köztük Paul Whiteman, Fred Rich, Tommy Dorsey és Benny Goodman (akkor is vele játszott, amikor a Los Angeles-i Palomar Ballroomban 1936 augusztusában elindult a swingkorszak) vezetésével dolgozott. Berigan stúdiókban, házi zenekarokban is játszott, majd 1937-ben megalakította saját big bandjét.


 Mesélek, ha érdekel... tizenkettő

Megjelent: 2009. március 13. péntek 12:05
Szerző: georg
 Cikkek 

Van nekem egy 60 perces kazettám. Annak idején elvetemült dolgokra voltam képes. A Petőfi rádióban volt egy éjjeli zenei műsor. Abban a következő meghatározás volt, az akkori – legrészletesebb rádióújságban: 02.15 órakor: a Dave Dee, Dozy, Beaky, Mick & Tich együttes felvételeiből; 02.30 órakor: a Stúdió 11 slágereiből

Na most én akkor vagy fennmaradtam, vagy felébredtem. Az óra tizenötös banda, várhatóan három vagy négy számot produkált, kedvezőtlen esetben mind megvolt. A működtetés úgy szólt, hogy minden dalnál indítottam, mivel konferálás és tartalomjegyzék nem volt, majd leáll, visszateker, töröl, beáll, vár, újraindít. Leáll, vissza... ja ezt már írtam. El kell magyarázzam, hogy akkor még nem voltak az XX nevű bevásárlóközpontban kapható 690.- Ft-os dupla CD-k, melyek egyetlen baja, hogy Hendrix és Tom Jones egymás után következik a válogatásban. Tehát amit szerettem, azt magam gyűjtöttem össze...


 Mesélek, ha érdekel... tizenegy

Megjelent: 2009. március 12. csütörtök 12:00
Szerző: georg
 Cikkek 

Még mindig filmzene, kicsit más – javarészt Pink Floyd. Erről azután tényleg nagyon sokat lehetne írni. Kicsit szörföztem a címszavak területén, találtam mindenfélét, megosztó véleményeket szakértő kritikákat. Szeretném kiemelni a Wikipédia - mint részbeni forrás oldalait, sőt: aki tárgyi elemzést is olvasna, annak különösen ajánlom. Érzelmileg jövök én. Nálam csak egy rész az egészből, más szerzőnél kutatási program, életmű - én némi lexikális adat átvétele mellett – amit nagyon köszönök – a többi „prájvet” vélemény.


 Mesélek, ha érdekel... tíz

Megjelent: 2009. március 10. kedd 00:00
Szerző: georg
 Cikkek 

A koncertélményeket egy kicsit jegelném, ez az írás a filmzenékről és a hozzá fűződő emlékeimről szól...

Volt egy idő, amikor hegedűtudásomat hatványozva, egy jó kis country zenekarban aláztam le magam, – hiszen a 0 hatványát talán nem kellene ragozni. Azért érdekes, hogy például a „Creeple Creek” című dal – igen virtuóz (mondom én) hegedűszólóját is képes voltam nyolc év kihagyás után begyakorolni, arról nem is beszélve, hogy ma is el tudom játszani. Jó: már írtam korábban, hogy három húron.


 Jazz legendái: EDDIE SAUTER

Megjelent: 2009. március 09. hétfő 18:00
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1914. december 2-án született a New York állambeli New Yorkban, Egyesült Államok. 1981. április 21-én halt meg. Miután hangszerelést és zeneszerzést tanult a Juilliard School of Musicban Sauter Red Norvo házi hangszerelője lett. 1939-ben, a Norvónál töltött négy év után, szabadúszó lett, és olyan befutott bigbandek részére írt hangszereléseket, mint az Artie Shaw, Woody Herman és Tommy Dorsey zenekarok.


 Digitális letöltések és a heavy metal esztétikája

Megjelent: 2009. március 09. hétfő 12:05
Szerző: ary
 Cikkek 

Digitális letöltések és a heavy metal esztétikája - Justin M. Morton cikke a heavymetal.about.com oldaláról

Mostanában fejeztem be több mint 10.000 metal dal áttöltését az eredeti audió cd-ről a számítógép merevlemezére. Aztán fogtam magam és egy kartondoboznyi cd-vel elfurikáztam egy hanglemezboltba és kábé 700 dollárért majdnem az egészet sikerült eladnom. Több férőhelyre volt szükségem, de még így is maradt három cd-torony a garázsban lemezekkel telezsúfolva.

Néhány albumtól nehezemre esett megválni, különösen a Mayhem Mediolanum Capta Est lemezének egy példányától, melyet Rómában vásároltam. A valóság az, hogy a metal gyűjteményem jelentős része már digitális fájlként létezik a számítógépemen. Ami azonban hiányzik, az az albumok egyik legfontosabb része: a borítógrafika, a belső dizájn és a felvételhez kapcsolódó információk (liner notes). Mikor az eladásra szánt cd-ket válogattam, szíven ütött, hogy milyen sok energiát fordíthattak még a legundergroundabb kiadványra is. Persze szép dolog a legkönnyebben elérhető helyen tartani a zenét, de úgy tűnik, hogy ezzel a gyűjtemény egy fontos része is oda lett.

Az a jelenleg is zajló átalakulás, amely a cd-ről egy teljes egészében digitális formátumra való átállás, komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a metal számára, amelyhez szorosan kapcsolódik a látványos külső, mit is jelent ez a digitális váltás. Mit hoz a digitális korszak a heavy metal esztétikájában?


 Jazz legendái: RONNIE SCOTT

Megjelent: 2009. március 08. vasárnap 18:05
Szerző: jazz
 Cikkek 

- 1927. január 28-án született Londonban, Anglia. Scott kezdetben szopránszaxofonozott, de még tinédzserévei elején áttért a tenorszaxofonra. A helyi klubokban való fellépések után 1944-ben Johnny Claes bandjébe szerződött, majd Ted Heath, Bert Ambrose együttesében és más népszerű brit tánczenekarokban játszott. Scott a transzatlanti hajókon is zenélt, hogy ellátogathasson az Egyesült Államokba és ott első kézből hallgathassa a bebopot.


 Mesélek, ha érdekel... kilenc - ennyi duma után ránk fér némi összefoglalás

Megjelent: 2009. március 08. vasárnap 18:00
Szerző: georg
 Cikkek 

Vannak magyarázatra szoruló dolgok, pótlások, szabadkozások. Ezek, teljességében a „georg” fedőnévvel itt író felelősségét terhelik.

Eddig lement legalább 8+3 rész, összevissza számozva - mindez az én hibámból. A „szerkesztő” eddig is megtette azt a szívességet, hogy a tisztelt olvasó irányába a legtökéletesebb szolgáltatást biztosította, de nem volt elegendő ideje és más..., hogy az én hibáimat, hiányosságaimat, szakmai hozzá nem értésemet, memória zavaraimat korrigálja. Kitaláltam most egy olyat, hogy itt minden eddigi fontosabb oldalra, ezen a lapon rá lehetne visszamenőleg klikkelni, a „helyrekiegészítések” nyomán, - és azok megjelennek. (Ez egy új magyar szó, mert nem véletlenül húzta alá a helyesírás ellenőr. Ez azért van, mert helyreigazítás nincs, nem is lehet, de pótlás az igen... és ez a helyre-kiegészítés...


          

Ajánló









Ez is érdekelhet

Pulzus 38 - 1983 október - Kicsinyes bosszú?
Létezett valaha, a nyolcvanas években egy könnyűzenei műsor, amin felnőtt egy nemzedék. Ez a produkció a Pulzus volt, akkori nyelven Könnyűzenei Panoráma. A TV egyetlen

Tovább...
Rock Fesztivál - jó az öreg a háznál (2017)
Az újságíró másképp látja a dolgokat, mint a rajongó, hiszen mindkettőnek más a feladata. Kritikus szemmel kell megírni észrevételeinket

Tovább...
Móricz Mihály interjú - 2. rész (2017)
A Fonográf zenekar berobbant, aminek az lett a következménye, hogy az egyetemet nem fejezted be...

Három és fél év után

Tovább...
Pócs Tamás Tompox - interjú 1. rész (2017)
Pócs Tamás Tompox a Szintézis, VHK, a Pókderby, a Csiga-Biga, a Solaris, Napoleon Boulevard, a Progress és a Tompox basszusgitárosa,

Tovább...
Leprous - Malina (2017)
A norvégiai Notodden-ben, 2001-ben alakult, de Oslo-ban dolgozó Leprous egy progresszív metál zenekar, ami másodállásban Ihsahn-nak is besegített 2010-2014 között... A csapat a legutóbbi

Tovább...




Koncertek 2017. október 18. és 2017. november 03. között:









Klipmánia